A koronavírushoz hasonlította a magyarokat a román propagandaszervezet egyik vezetője

A bukaresti propaganda csúcsszerve, a Román Tudományos Akadémiához tartozó LARICS (Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központ) vezető elemzője, a magyarellenes összeesküvés-elméleteket gyártó Dan Dungaciu vette védelmében a magyar belpolitikába a Szabó Tímea párbeszédes képviselő melletti kiállása által nyíltan beavatkozó román nagykövetet, Marius Lazurcát. A Soros-egyetemen is előadó szerző támadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, illetve – ki tudja már hányadszorra – ismét azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy beavatkozik Románia belügyeibe, ezúttal az erdélyi magyaroknak küldött védőfelszerelések által. Az elemző ráadásul a koronavírushoz hasonlította a magyarokat, „magyarvírusról" beszélt, ami szerinte megfertőzi a régiót.

A Román Tudományos Akadémia által 2017-ben létrehozott propaganda csúcsszerv, a LARICS - Laborator pentru Analiza Războiului Informaţional (Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központ) új megvilágításba helyezte azt a nemzetközi szinten folyó vitát, miszerint az új típusú koronavírus tekinthető-e „kínai vírusnak" vagy sem.

A Román Tudományos Akadémia épülete Bukarestben Forrás: Shutterstock

A magyarellenes összeesküvés-elméleteket gyártó, de ennek ellenére magát tudományosnak állító központ egyik vezető elemzője, Dan Dungaciu a járvány közepén a kornavírushoz hasonlította a magyarokat, azt írta, hogy

a magyarvírus rendkívül fertőző, egész és Közép-Kelet-Európában járványt fog okozni...

A szociológus végzettségű

Dungaciu Románia egyik vezető geopolitikai szakértője, a Bukaresti Tudományegyetem tanára.

A LARICS honlapja alapján Dungaciu folytatott posztgraduális tanulmányokat, illetve adott elő az Egyesült Államok, illetve Nagy-Britannia több neves felsőoktatási intézményében, és persze Soros György budapesti egyetemén, a CEU-n. Az utóbbinak a dátuma egyébként nem ismert..

Hétfőn a vezető román napilap, az Adevărul hasábjain jelent meg egy nagyon hosszú terjedelmű, a LARICS honlapján egy nappal korábban már közölt publicisztikájának összefoglalója, „A magyarvírus okozta járvány fenyegeti a régiót, a magyar kormány egyik...Horthy Miklós által 'szerkesztett' dokumentuma tükrében" cím alatt.

Dungaciu azt állítja hogy a budapesti kormány által támogatott, az erdélyi magyar gazdákat segítő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványnak a szerinte a 2017-ben (valójában 2016-ban, de ez részletkérdés) megalkotott Kós Károly Terv elnevezésű gazdaságfejlesztési programja arra szolgál, hogy erősítse Erdélyben a magyar befolyást, ezzel párhuzamosan pedig gyengítse a román állam jelenlétét.

A szerző a Kós Károly Tervben a román nacionalizmus modernizált, és általa megalkotott új összeesküvés-elmélet jellegű teóriáját támasztja alá, miszerint a budapesti kormány nem tud ugyan kizárólagos kontrollt gyakorolni Erdély fölött, ezért a szuverenitás megosztására törekszik, tehát Bukaresttel közösen szeretne valamilyenfajta „társszuverén" státust kiharcolni, ami azzal járna, hogy Erdélyben nőne a magyar, és ezzel párhuzamosan csökkenne a román befolyás.

Ennek az elméletnek a megalkotására azért volt szükség, mert napjainkban már szinte senki sem hinné el a bukaresti politikai elitnek az elmúlt 100 évben unalomig ismert propagandáját, miszerint, „Magyarország el akarja rabolni Romániától Erdélyt, és magához kívánja csatolni".

A temesvári születésű, Budapesten tanult Kós Károly nevével azért riogat Dungaciu, mert a két világháború között ő volt az erdélyi magyar közösség kvázi vezetője, akin keresztül jelentős anyagi jellegű támogatás érkezett Horthy Miklós Magyarországától, elsősorban a magyar oktatási és kulturális intézmények, illetve a sajtó fenntartására.

Kós Károly Forrás: Wikimedia Commons/Csomafáy Ferenc

Abban az időszakban Kós Károly volt az, aki az irodalomban már korábban jelenlévő transzilvanizmust megpróbálta átvinni a politikába is.

Ennek a lényege, hogy

alakítsanak ki egy regionális erdélyi magyar öntudatot, és Erdély elsősorban az ott élő magyarok, románok és németek közös hazája legyen,

ne Bukarest jártékszere, illetve fejeződjön be a régi gazdasági jellegű kizsákmányolása.

A végcél egy autonóm státus elérése lett volna, ami még mindig nem valósult meg.

Dungaciu ennek kapcsán is előhozza a magyar „revizionizmus" szellemét, majd hozzáfűzi, hogy ezekben a napokban Budapest úgy próbálja meg a befolyását erősíteni Erdélyben, hogy szájmaszkokat, illetve egyéb védőfelszereléseket küld a helyi magyaroknak.

Hozzáteszi, ráadásul

az Orbán-kormány már több alkalommal nyíltan deklarálta, hogy a magyar nemzet határai nem érnek véget az ország jelenlegi politikai határainál, és a külhoni magyarokat a nemzet részének tekinti.

(„Egész véletlenül", pénteken a Deutsche Welle hasábjain Soros egyik budapesti embere, az atlatszo.hu alapítója, Bodoky Tamás is ezekkel riogatott.)

Dungaciu arra a kérdésre nem ad választ, hogy Románia – nemzetiségtől függetlenül – mégis miért nem próbál meg a saját állampolgárainak, más országokhoz, például Magyarországhoz hasonlóan elengedő mennyiségű védőfelszerelést beszerezni.

Egyébként Kínától és Dél-Koreától Románia is vásárolt védőfelszereléseket, csak nem eleget.

Ezekből a bukaresti kormány – amúgy nagyon helyesen – adományozott a jóval szegényebb Moldovai Köztársaságban élő románoknak,

de ezt Dungaciu mégsem kéri számon a saját kormányán. (Amúgy Magyarország is segíti védőfelszerelések tekintetében Moldovát, függetlenül a helyiek nemzetiségétől. Valószínűleg ez sem nyeri el Bukarest tetszését.)

A román elemző ezt követően kitér arra az Origo által is megírt hírre, miszerint Marius Lazurca budapesti román nagykövet még tavaly novemberben tiltakozott a Pro Economica Alapítvány által Erdélyben lebonyolított támogatási program kapcsán.

Lazurca akkor igaztalan vádakkal támadta a magyar kormány által finanszírozott programot, és ezáltal beavatkozott Magyarország belügyeibe.

Ezeket a vádakat az alapítvány ügyvezetője, Kozma Mónika még akkor cáfolta.

Dungaciu a román nagykövetnek a magyar belügyekbe való akkori beavatkozási kísérletét pozitív színben tűnteti fel, az 1961-es, a modern diplomáciai kapcsolatok szabályozásáról szóló Bécsi Egyezmény megszegéséről egy szót sem ír, noha ezt Lazurca akkor és most is megtette.

Ezután a román szerző ismét védelmébe veszi a Szabó Tímea-ügy kapcsán a magyar belügyekbe megint beavatkozó nagykövetet. (Ezt tette amúgy szombaton a Momentum román szövetségese, a magyarellenességgel vádolt Dacian Cioloș bukott miniszterelnök, Renew Europe-frakcióvezető is.)

Dungaciu beszámol arról, hogy szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán nyilvánosságra hozta, hogy Marius Lazurca a Budapesten szolgálatot teljesítő külföldi diplomatáknak olyan WhatsApp üzenetet küldött, amiben

kiállt a külhoni magyarok védőfelszelésekkel ellátása ellen agitáló Szabó Tímea mellett.

A legvégén Dan Dungaciu úgy foglalja össze mondanivalója lényegét, hogy jelenleg az Orbán-kormány befolyása Erdélyben nagyobb, mint bármikor máskor, ez pedig akár területi autonómiáról szóló referendumhoz is vezethet. (Itt vélhetően Székelyföldre gondol, de ezt nem írja le.)

Azt ugyanakkor véletlenül sem tanácsolja bukaresti feletteseinek, hogyha ennyire félnek a magyar befolyástól, akkor ennek ellensúlyozására - nemzetiségtől függetlenül -

kezeljék egyenlő félként az erdélyieket, ne zsákmányolják ki a régiót, és a jó szándék jeléül, kezdésként mondjuk lássák el végre elengedő védőfelszereléssel az erdélyieket (a magyarokat is),

különös tekintettel az egészségügyben dolgozókra.

Akkor talán nem mondanának fel tömegesen az orvosok és az ápolók egy világjárvány idején.