Soros szélsőségesek bevetésével forgatná fel a nemzetállamokat

2 juin 2020, Paris (75), FRANCE. Demonstration organized by Comite Adama in front of the trial court in Paris in memory of Adama Traore and George Floyd, both killed by policemen. 2 juin 2020, Paris (75), FRANCE. Manifestation contre les violences policieres devant le Tribunal de Grande Instance de Paris, a l'appel d Assa Traore, soeur d Adama Traore, en memoire d Adama Traore et Georges Floyd. La manifestation a reuni plus de 20 000 personnes.

Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta nem látott – erőszakos cselekményekkel és fosztogatásokkal kísért – zavargáshullám söpört végig, melyben kulcsszerepet játszott a radikális baloldali eszmeiséget képviselő Black Lives Matter (BLM) mozgalom, valamint az Antifa. Ezen események és a mögöttük húzódó motivációk pontosabb megértéséhez elengedhetetlen az említett szervezetek hátterének feltárása, továbbá az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György érdekeltségébe tartozó NGO-hálózathoz kötődő kapcsolataik vizsgálata – olvasható a Századvég legújabb elemzésében. 

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a szóban forgó akciókat szervező szélsőbaloldali csoportok politikai agendájában, illetve módszereiben nem elhanyagolható szerepet tölt be a jogszerű, alkotmányos kereteken kívül álló eszközök preferálása, illetve alkalmazása. William Barr, az Egyesült Államok legfőbb ügyészének júniusi tájékoztatása szerint az Antifa és más szélsőséges szerveződések által generált megmozdulások eredményeként

pusztán Washingtonban 114 rendőr sérült meg, 22 kórházba is került.

Egy Las Vegas-i rendőrt – miközben tüntetőket küldött haza egy kaszinó közelében – fejlövés ért, míg Hawk Newsome, a New York-i Black Lives Matter vezetője a Fox News csatornán egyenesen kijelentette: „ha ez az ország nem adja meg nekünk azt, amit követelünk, akkor a porig égetjük ezt a rendszert, és újat építünk a helyére”.

Elharapódzott az anarchia a baloldali radikálisok miatt az Egyesült Államokban Forrás: AFP/Tommaso Boddi

Egyre nagyobb méreteket ölt az anarchia

Ennek fényében alaptételként két következtetés rögzíthető. Egyfelől e szervezetek munkássága illeszkedik abba a trendbe, hogy a választásokon nem induló, és ezáltal választói legitimációval nem rendelkező formációk egyre inkább igényt formálnak a politikai viszonyok alakítására, nóvumnak tekinthető viszont, hogy minden korábbinál nagyobb méreteket ölt az alkotmányos jogok (leginkább a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadság) át- és félreértelmezésével az anarchia, a közéleti káosz előidézésére való törekvés e mozgalmak részéről. Másrészt a két említett radikális csoport egy tragikus incidensre (George Floyd halála) építkezve – azt egyfajta eszközként használva – igyekszik a szélsőséges elemeket tartalmazó politikai koncepciójának jelentősebb társadalmi bázist teremteni, adott esetben nem visszariadva az agresszió alkalmazásától sem. Ez utóbbi állítást alátámasztja az amerikai Jessica Doty Whitaker esete is, aki nem sokkal az után, hogy vitába keveredett egy – a Black Lives Matter berkeibe tartozó – társasággal, lövést kapott, majd a kórházban elhunyt.

Ezenfelül a Black Lives Matter, az Antifa és a velük közös platformon álló radikális szervezetek tevékenysége paradox kísérőjelenségének tekinthető, hogy akcióik által (vagy ezek következményeként) a fekete közösség tagjai sem érezhetik magukat biztonságban.

Atlantában két szélsőséges tüntető egy 8 éves afroamerikai kislányt ölt meg, míg Chicagóban többek között egy szintén fekete, 7 éves gyermek vesztette életét az összecsapások keretében. Mindezek tükrében feltételezhető, hogy az említett csoportok az eredetileg felkarolt üzeneteikre (feketék egyenjogúsága, a nemzetiszocialista eszme és a rasszizmus elleni küzdelem) pusztán ürügyként tekintenek abból a célból, hogy nagyobb teret foglalhassanak a politikai szférában, illetve hatékonyabban szerezhessenek érvényt a társadalom és az állami működés gyökeres átalakítására irányuló, extrémizmusba hajló nézeteiknek. Ez utóbbira példát jelent az a 2017-es kezdeményezés, amelyben a BLM a „fehér vállalkozások” karácsonyi bojkottjára szólította fel szimpatizánsait.

A szóban forgó szélsőbaloldali mozgalmak – politikai és pénzügyi értelemben is – összefonódnak bizonyos nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal), amelyek Soros György amerikai üzletemberhez köthetők Forrás: AFP/Samuel Corum

Soros, a finanszírozó

Érdekesség, hogy a szóban forgó szélsőbaloldali mozgalmak – politikai és pénzügyi értelemben is – összefonódnak bizonyos nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal), amelyek Soros György amerikai üzletemberhez köthetők. A Black Lives Matter mozgalmat a Nyílt Társadalom Alapítványok 2015-ben 650 ezer dollárral, illetve a Washington Times 2016-os információi szerint az Amerikai Haladásért Központtal karöltve 33 millió dollárral támogatta. Ezen túlmenően 2018-ban a Release Leads nevű szervezetnek közel 280 ezer dollárt juttatott Soros alapítványa nyilvános rendezvények szervezésére, többek között a nagy-britanniai BLM közreműködésével. Fontos kiemelni továbbá, hogy az Antifa egyik legjelentősebb finanszírozója az Alliance for Global Justice, mely szervezet 2016-ban és 2017-ben (együttesen) a Soros-közeli Amnesty Internationaltől, valamint a Tides Foundationtől 30 ezer, illetve több mint 404 ezer dollár támogatásban részesült. Kevésbé meglepő, hogy a Tides Foundation egyik fő pénzügyi forrása a Nyílt Társadalom Alapítványok, amely 2016 óta közel két és fél millió dollárt adományozott számukra.

E jelenség magyarázata abban keresendő, hogy az amerikai tőzsdespekulánshoz fűződő NGO-k partnert látnak az említett szélsőséges szervezetekben, hiszen azok célkitűzései több tekintetben is találkoznak a nyílt társadalom víziójának alappilléreivel.

A közös célok között említhető az államiság, valamint az állami szervek gyengítése, a tradicionális értékek támadása, a közgondolkodás radikális átformálása, stb. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy amerikai biztonságpolitikai szakértők szerint átfedések lehetnek az Antifa-szervezetek és a kábítószer-kereskedelem szereplői között, sőt az Egyesült Államokban felmerült a Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) különleges jogosítványokkal való felruházása is, miután e szervet bevonták az FBI kormányellenes tüntetőkkel szembeni nyomozásába. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Soros György zászlóshajója, a Nyílt Társadalom Alapítványok nagy hangsúlyt fektet a szigorú drogpolitika lazítására, így például hazánkban is a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számára 2016-ban több mint 30 millió forintot biztosított – egyebek mellett – drogügyi célokra.

Soros György áll a baloldali radikális szervezetek hátterében Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Zárásként jogosan tehető fel a kérdés, hogy valóban a politika militarizálása, illetve különböző erőszakos alakulatok felhatalmazás nélküli ténykedése-e a követendő út az Egyesült Államok és Európa számára a demokratikus intézményrendszer több évszázad alatt kikristályosodott elveinek és eszközrendszerének a tiszteletben tartása helyett? Valószínűsíthető, hogy az ismertetett fejlemények nehezen egyeztethetők össze a választópolgárok rend és biztonság iránti jogos igényeivel, mellyel az alkotmányos értékeket megkérdőjelező szélsőbaloldali mozgalmaknak is kalkulálniuk kell.