Egyre több ország dühös az EU zavaros vakcinaszerződései miatt

Szeged, 2020. december 30. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájára érkezett Pfizer-BioNTech vakcinák 2020. december 30-án. Ezen a napon megérkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a koronavírus elleni német-amerikai vakcina második, 70 ezer oltóanyagot tartalmazó szállítmánya, amely 35 ezer egészségügyi dolgozó oltására elegendő. A vakcinákat tartalmazó hűtőládákat 21 oltópontra szállítják, több fővárosi és vidéki kórházba. MTI/Rosta Tibor

A vártnál lassabban történik az oltóanyagok engedélyeztetése az Európai Unióban, ráadásul az sem egyértelmű, hogy a szerződések alapján a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve, a vakcinát a tagállamok milyen áron szerzik be, illetve milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a gyógyszercégekre és az EU-országokra – írja a Magyar Nemzet. Az Európai Bizottság emiatt most nyilvánosságra hoz egy oltóanyagról szóló szerződést, amit azonban csak az EP-képviselők nézhetnek át személyesen, egy bizottsági olvasószobában. Közben egyre több uniós tagállamról derül ki, hogy hazánkhoz hasonlóan Izraeltől kér segítséget a sikeres oltási kampányhoz. Ciprus például fel is vásárolna az ország látványosan nagy vakcinatartalékából.

Az oltóanyagokról szóló uniós szerződések átláthatóságára tesz kísérletet az Európai Bizottság, miután több tagország is kritikával illette az unió által beszerzett vakcinák mennyiségét, illetve magát a zárt ajtók mögött zajló alkufolyamatot. A tagállamok tavaly Brüsszelt bízták meg azzal, hogy a huszonhetek nevében tárgyaljon a biotechnológiai cégekkel, mondván: a 450 milliós piac tárgyalópozíciója így erősebb, ráadásul a tagállamok közötti verseny is elkerülhető – írja a Magyar Nemzet.

Az oltóanyagok engedélyeztetése ugyanakkor a vártnál lassabban zajlik,

ráadásul nem egyértelmű, hogy a szerződések alapján a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve, a vakcinát a tagállamok milyen áron szerzik be, illetve milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a gyógyszercégekre és az EU-országokra.

Olaszország például jelezte a közelmúltban, hogy a Pfizer–BioNTech az EU-ban már engedélyezett vakcinájából a vártnál százezer adaggal kevesebbet kapott.

Többek között ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója, a vakcinaszerződések főtárgyalója kedden az Európai Parlament illetékes szakbizottságában. A szakember megerősítette, hogy az EB nyilvánosságra hozza a német CureVac vállalattal tavaly ősszel kötött szerződését. Ezt ugyanakkor csak az aziránt érdeklődő EP-képviselők nézhetik át, mégpedig az Európai Bizottság egy olvasószobájában, napi négy órában.

Forrás: MTI/Rosta Tibor

Gallina szerint főként versenypolitikai okokból egyelőre csak a német gyártó engedélyezte a nyilvánosságot. A főigazgató arra a képviselői kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy a szerződés felelősségi viszonyokról szóló záradékát (ki viseli a felelősséget az oltás esetleges szövődményeiért) is láthatják-e. Azt mondta, az EU szigorú felelősségvállalási szabályokat foganatosít, ezek a garanciák pedig nem jellemzik a vészhelyzeti eljárásban engedélyezett és forgalomba hozott oltóanyagot.

A lap szerint a bizottsági főtárgyaló itt Nagy-Britanniára gondolhatott, ugyanis az EU-t már elhagyott országgal sokan példálóznak manapság: miként lehet, hogy a szigetország az uniónál jóval korábban engedélyeztetett háromféle (Pfizer–BioNTech, Oxford–AstraZeneca, Moderna) oltóanyagot, és ez idáig már 2,7 millió embert oltott be?

Utóbbi gyakorlatilag egyenlő azzal az oltóanyag-mennyiséggel, mint amit eddig az EU legnagyobb tagállamaiban összesen felhasználtak.

A britek az említett vészhelyzeti engedélyeztetés mellett döntöttek, hiszen tavaly év végéig még az uniós átmeneti időszak szabályai voltak irányadók rájuk nézve.

A meghallgatáson szóba jött az a téma is, miszerint az EU-országok bilaterális módon, a többieket megkerülve egyezkedhetnek-e a gyártókkal. A főigazgatót elmondása szerint „összezavarják" a különutas egyezkedésekről szóló hírek, és megismételte Ursula von der Leyen elnök szavait, miszerint

a 27 EU-ország vezetői megállapodtak róla, tehát jogilag kötelezve vannak rá, hogy uniós közös beszerzésben, ne egymást megkerülve szerezzenek vakcinát.

A Magyar Nemzet azt írta, emlékezetes, hogy épp az uniós motorállam, Németország tárgyalt harmincmillió adag oltóanyagról bilaterálisan a Pfizer–BioNTech cégekkel.

Sandra Gallina óva intette ettől a tagországokat. Mint mondta, már túl késő alkudozni a cégóriásokkal. Az EU-s oltóanyag-mennyiség lekötött, az jön először.

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Hétfőn egyébként az Európai Bizottság bejelentette, hogy Ursula von der Leyen felkérte az egészségügyi biztost, Sztella Kiriakídiszt arra, hogy jelezze a tagállamoknak: a közös vakcinastratégiától való eltérésről – tehát a különutas beszerzésről – értesíteni kell Brüsszelt.

Ez minden olyan biotechnológiai cégre vonatkozik, amellyel az EU már szerződést kötött vagy jelenleg tárgyal.

Az uniós államok közül utoljára Ciprus jelezte, hogy a túl kevés EU-s vakcina miatt Izraelhez fordult segítségért. A szigetország eszerint felvásárolna Izrael tartalékából. Izraeli források egyébként arról számoltak be: ez idáig Németország, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Dánia és Románia fordult az ország vezetéséhez, hogy a sikeres oltási program tapasztalatairól érdeklődjön.

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán kormányfő is egyeztettek a napokban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

Izrael saját vakcina fejlesztésén is dolgozik, de jelenleg a Pfizer–BioNTech-vakcinával olt: ebből hetente négyszáz- és hétszázezer adag közötti mennyiség érkezik a mindössze kilencmilliós lakosságú országba, amely már a népesség ötödét ellátta vakcinával.