A történet előzménye röviden:
Érdemes megnézni, hogy az elmúlt időszakban hogyan változott meg Európa álláspontja a kérdésben.
Sem Ausztria, sem Dánia nem kíván kizárólagosan az uniós vakcinastratégiától függeni
- jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár a Bildnek adott mai interjújában, miután kiderült, hogy Ausztria és Dánia megbeszéléseket folytatott Izraellel a vakcinák nemzetközi gyártásáról.
"A nyáron megegyeztünk az EU-val, hogy a vakcinákat gyorsan engedélyezik, és azokat a tagállamok gyorsan megkapják. Az Európai Gyógyszerügynökség azonban túl lassan engedélyezi az oltóanyagokat, és a gyártók is túl lassan szállítanak" - szögezte le Kurz, Brüsszelre panaszkodva.
Szövetségese, Mette Frederiksen dán miniszterelnök egy fokkal óvatosabban fogalmazott. "Az Izraellel történő tárgyalások nem jelentik, hogy bizalmatlan lenne az EU-val szemben, de az országoknak mindent meg kell tennie, hogy több vakcina álljon rendelkezésre" - jelentette ki.
Magyarországhoz és Szerbiához hasonlóan Lengyelország is jelezte, hogy felgyorsítaná a lakosság beoltását, mégpedig a kínai vakcinával. A Reuters tegnapi híradása szerint Andrzej Duda lengyel elnök Hszi Csi-Ping kínai elnökkel egyeztetett Sinopharm vásárlásáról.
A hírügynökség arról is írt, hogy Duda Mateusz Morawiecki kérésére kezdett tárgyalásba a kínaiakkal. Mint ismert, a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan Lengyelországban is lassan halad a lakosság beoltása, ami leginkább az AstraZeneca és a Pfizer készítményeinek lassú érkezése miatt van.
A lengyel elnök szóvivője szerint a két fél között további tárgyalások várhatóak a vakcinabeszerzéssel kapcsolatosan.
Igor Matovic szlovák miniszterelnök a kassai repülőtéren tartott tegnapi sajtóértekezletén bejelentette, hogy Szlovákia kétmillió adag orosz vakcinát vásárolt. Az első szállítmány hétfő este érkezett meg a szlovák hadsereg különgépén.
Szavaiból kiderült, egymillió vakcina érkezésére számítanak egy hónapon belül, májusban és júniusban pedig a második millió Szputnyik V-nek is meg kellene érkeznie Szlovákiába.
A kormányfő azzal kalkulál, hogy a következő hónapokban több mint 40 százalékkal tudják majd felgyorsítani az oltás tempóját.
Jens Spahn német egészségügyi miniszter a napokban elismerte, hogy Németországnak sokkal több vakcinára lenne szüksége, mint amennyi a rendelkezésére áll. A politikus - korábban még meghökkentőnek számító módon - hozzátette, hogy
az orosz és a kínai vakcina segíthet Európának túljutni az oltóanyaghiányon.
Mondani sem kell, hogy az elmúlt hetekben jelentősen megváltozott a vakcinakérdéssel kapcsolatos német álláspont.
Csehország nemrég még azon a véleményen volt, hogy az európai uniós szervek jóváhagyása nélkül nem használja a koronavírus elleni orosz vakcinát.
Csakhogy a járvány harmadik hullámának megjelenése és Brüsszel lassúsága miatt pillanatok alatt meggondolták magukat. A napokban Milos Zeman államfő és Andrej Babis kormányfő egybehangzóan azt nyilatkozta, hogy a Szputnyik V használatához mégiscsak elegendőnek tartják az illetékes cseh állami gyógyszerellenőrző szerv (SÚKL) engedélyét. Hasonlóan nyilatkozott egyébként Milos Vystrcil, a szenátus elnöke is.
Vasárnap Zeman a CNN Prima News hírtelevíziónak elmondta, hogy a közelmúltban Babissal egyetértésben levelet írt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, és érdeklődött a Szputnyik beszerzése iránt. "Putyin megígérte, hogy készek nekünk (Csehországnak) is szállítani a vakcinából" - jelentette ki Zeman.
Ahogy korábban említettük, Magyarország ideje korán komoly lépéseket tett a megfelelő mennyiségű vakcina beszerzése érdekében. A magyar kormány ugyanis már bőven Brüsszel hibáinak kiderülése előtt nyitott másfelé. A legtöbb ország, de legfőbbképpen Brüsszel a kezdetektől fogva nem örült ennek, ennek ellenére Magyarország komoly sikereket ért el. Többek között ezt mutatja, hogy Európában egyedülálló módon ötféle vakcinával lehet oltani itthon.
Ahogy a fenti ábrán látható, az elmúlt héten itthon oltották be a legtöbb embert Európában, lakosságarányosan majdnem két és félszer annyit, mint az Európai Unióban átlagosan.