Brüsszel a pénzért emberek életét áldozta fel

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. október 15-én, a koronavírus-járvány idején.

Már az angol baloldali „The Economist" is arról ír, hogy az Európai Bizottság oltóanyag-beszerzése kudarcos. A gazdasági magazin felteszi a kérdést, hogy miként lehetséges az, hogy a gazdag, a tudományosan fejlett, az egészségügyi és a jóléti rendszerekre több száz milliárd eurót áldozó Európai Unió egy ilyen válsághelyzet megoldásában ennyire rossz, lassú és teszetosza. A választ természetesen az anyagiakban kell keresni. Ugyanis kiderült, hogy Brüsszel nem az emberéletek megmentését helyezte a prioritási sorrend elejére, hanem a kufárkodást. A vakcinabeszerző tárgyalások inkább alkudozással teltek, mintsem valós beszerzésekkel, írja a Tűzfalcsoport.

A magyaroknak nem kell bemutatni a brüsszeli válságkezelések mibenlétét. Hiszen már sokan saját maguk tapasztalták meg, hogy milyen az, amikor megpróbálják ők megoldani a problémákat. Ez volt 2008-ban, a világgazdasági válság kirobbanásakor is, amikor a valós helyzetértékelés helyett inkább a tagországok eladósítására fordított energiát az Európai Unió.

A migrációs válságkor is lehetett látni a brüsszeli módszerek hatékonyságának hiányát. Láthattuk, amint Európa a világháború után másodszor képtelen megvédenie saját polgárait, sőt, a migráció oltárán még fel is áldozták a nyugat-európai életszínvonalat és a nyugati emberek biztonságát. Mára már gyakorlatilag egyes nagyvárosok no-go zónái élhetetlenek. Mindez pedig a brüsszeli válságkezelés számlájára írható.

2020-ben is egy külső erő támadt Európára és hazánkra, és mivel Brüsszel most az egyszer nem állhatott a koronavírus pártjára, ezért kénytelen volt az európai embereket védenie. Bár ne tette volna!

- írja a lap. A már emlegetett The Economist szerint a brüsszeli vakcinabeszerzés egy katasztrófa. Kár volt 450 millió ember egészségét és életét a Bizottság kezébe adni, mert ők ugyan örültek a hatáskörük kibővítésének (a nemzetállamoktól vettek el ezzel újabb hatáskört), de Ursula von der Leyen és csapata „túlságosan az árra, és kevéssé az ellátásbiztonságra" összpontosított. Ha nemzetállami szerepkörben maradt volna a teljes vakcinabeszerzés, akkor az államok választott kormányai – akik a saját nemzetüknek kell, hogy elszámoljanak, és nem holmi bürokratákból álló bizottságnak –, akkor mindent megtettek volna azért, hogy Európa elöregedő lakossága minél gyorsabban és minél nagyobb mennyiségben jusson vakcinához.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

A lap meg is jegyzi, hogy ha von der Leyen egy nemzeti kormánynak lenne a tagja, akkor már rég nem lenne a posztján.

Csak, hát ugye Brüsszelben felelőse semminek sincs

- emelik ki. A vakcinabeszerzés csak az egyik fele a dolognak, a másik a gazdaság. Miközben sikerült Brüsszelnek az oltóanyagért, tehát az életért folyó versenyben alulmaradnia, egyben Európa gazdasága is megsínylette a válságot.

A lap előrejelzése szerint 2022 végére várhatóan Amerika gazdasága 6 százalékkal nagyobb lesz, mint 2019-ben volt. Ezzel szemben Európa gazdasága valószínűleg nem fog tovább bővülni. Kínáról meg Indiáról már ne is beszéljünk, ők 8-10 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

Ezzel szemben Európa gazdasági teljesítménye – a gazdasági válság és a koronavírus kombinációja után – 20 százalékkal, vagyis 3 billió euróval kisebb lesz, le fog maradni Amerikától és Kínától.

A baloldali brit lap zárásként levonja a konklúziót. A nemzetállami szerepkört az egyre zsugorodó Európai Uniónak nem kellene tovább nyirbálnia, mert Brüsszel nem tud megbirkózni az egymást követő válságokkal, és egy veszélyes és instabil világban annak van előnye, aki képes alkalmazkodni.