Brüsszel az Európai Ügyészséggel akar beavatkozni a tagállami választásokba

Andrej Babis, cseh miniszterelnök.

Az Európai Ügyészség létrejötte után négy nappal már meg is van az első két ügye, mindkettő Andrej Babis cseh miniszterelnökkel kapcsolatos. Babis ellen összeférhetetlenség vádja miatt indított az újdonsült európai intézmény vizsgálatot, a sajtó szerint egy régi ügy, az Agrofert Holding kapcsán. A cseh miniszterelnök szerint valójában azonban arról van szó, hogy külföldről be akarnak avatkozni hazája belügyeibe, ő pedig nem fogja hagyni, hogy „az Európai Parlament zöld fanatikusai irányítsák Csehországot". Csehországban idén októberben amúgy parlamenti választások lesznek, az Európai Ügyészség fellépését Babis ellen tehát ennek tükrében kell értelmezni.

Hosszú előkészületek után, június elsején hivatalosan is megalakult a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség (EPPO), amelynek vezetője Laura Codruța Kövesi, a romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egykori feje.

Alig, hogy megalakult az EPPO, meg is van az első két ügye, mindkettő Andrej Babis cseh miniszterelnökkel hozható összefüggésbe.

Andrej Babis cseh miniszterelnök Forrás: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

A témával kapcsolatosan az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott pénteken Boris Havel prágai ügyész. Ezt szemlézte az Adevărul című román napilap. Boris Havel azt mondta, hogy

Andrej Babis ellen összeférhetetlenség vádja miatt vizsgálódik az EPPO.

A két üggyel kapcsolatosan egyebet nem árult el a prágai ügyész, de

a cseh és a nemzetközi sajtó tudni véli, hogy azok az Agrofert nagyvállalattal hozhatóak összefüggésbe.

Babisot már évek óta azzal vádolják, hogy Csehország miniszterelnökeként még mindig befolyásolja a tulajdonában lévő Agrofert Holding működését, és ő a haszonélvezője a cégeihez irányuló állami és európai uniós támogatásoknak.

Babis mindezt tagadja, arra hivatkozva, hogy vagyonát 2017 februárjában – amikor még pénzügyminiszter volt – az összeférhetetlenségi törvény szerint különleges vagyonkezelői alapba helyezte, és azóta nincs semmiféle befolyása annak tevékenységére.

Miniszterelnök pedig később, csak 2017 decemberében lett. Babis jelenleg Csehország ötödik leggazdagabb embere, de mielőtt kormányfővé választották volna, még a második legvagyonosabb cseh üzletember-politikus volt.

Az Agrofert-ügyről és a cseh miniszterelnöknek az ezzel összefüggésbe hozható meghurcolási kísérleteiről az Origo itt számolt be részletesen.

Andrej Babis azzal kapcsolatosan, hogy ő lett az EPPO első vizsgálódásának a célpontja, ráadásképpen két ügyben, röviden azt reagálta a prágai parlamentben, hogy

senki sem avatkozhat be külföldről Csehország belügyeibe.

Majd hozzáfűzte:

nem akarjuk, hogy az Európai Parlament zöld fanatikusai irányítsák a hazánkat!

A cseh sajtó úgy tudja, hogy Milos Zeman cseh államfő mindenben a támogatásáról biztosította a miniszterelnököt.

Babis ellen szerdán bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék, ami elbukott, mivel a 200 parlamenti képviselő közül csak 89-en szavazták meg.

Csehországban idén októberben parlamenti választások lesznek, ennek tükrében az Európai Ügyészség fellépésének az időzítése Babis ellen nem lehet a véletlen műve.

Az EPPO támadást indíthat a nemzeti szuverenitást védő politikusok ellen

Sokan úgy vélik, hogy

az Európai Ügyészség igazából Brüsszel politikai fegyvere, amely a nemzeti szuverenitást védő, elsősorban közép-európai politikusok, vezetők ellen irányulhat.

E véleményének adott hangot Babis cseh miniszterelnök is, felvetve annak a gyanúját, hogy

az ügyészség nem hivatalosan alá lehet rendelve egy politikai szervezetnek, azaz az Európai Parlamentnek, ami sérti a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét, tehát végső soron – a szuverenitási kérdés mellett – komoly jogállamisági problémákat feltételez.

Magyarország is főleg nemzeti szuverenitási kérdésekkel magyarázza, hogy távol maradt az EPPO-tól.

Egyébként Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország sem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, Csehország azonban igen.

Június elsején szintén szuverenitási kérdésekkel indokolta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter azt, hogy Magyarország nem csatlakozott az EPPO-hoz. Véleménye szerint „a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Elmondása szerint

léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen, ennek fő eszközei többi között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF).

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyarország távolmaradását a nemzeti szuverenitás kérdésén túl az erdélyi magyar politikusok ellen „boszorkányüldözést indító" Laura Codruța Kövesi főügyész személyével magyarázta. Gulyás szó szerint ezt mondta:

Olyan szervezet jön létre, amelynek első vezetője Laura Codruța Kövesi, aki korábban Romániában koncepciós eljárást folytatott magyar politikusok ellen. Saját hazájában is indult ellene büntetőeljárás. Az ő kinevezése bármilyen jóindulatot megcáfol.

Kövesinek az igazságügyben elkövetett visszaéléseiről az Origo több alkalommal is részletesen beszámolt, itt és itt.