A demonstrációknak alapvetően két ürügyük van.
Az első a Gólyafészek nevű szabadidőközpont, amelyet 2015 decembere óta vizsgál az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF).
A Gólyafészek szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov, korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Babiš volt.
A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá változott, és ismeretlen tulajdonba került.
2008-ban kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt európai uniós támogatásra. A cseh miniszterelnök kritikusai szerint, amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna EU-s támogatást.
A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett.
Az építtető cég (ZZN Agro Pelhrimov) utódja, az Imoba tavaly júniusban már visszafizette az államnak az 50 millió koronás (623 millió forint) támogatást.
A másik ok pedig az, hogy az Európai Bizottság (EB) Jogi Szolgálata ellenőrzései alapján készült könyvvizsgálói jelentések szerint Andrej Babiš politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen.
Bár ő az Agrofert holdingot 2017 februárjában két vagyonkezelő alapba helyezte,
az uniós ellenőrök szerint a 2017 decembere óta kormányfői tisztséget betöltő Babiš továbbra is befolyással van a cégeket érintő döntésekre.
Brüsszel azonban a helyzet tisztázása érdekében nem közölt semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy honnan veszi a cseh miniszterelnökkel szembeni állításokat.
Az ellenzék és a hozzájuk kapcsolódó álcivil szervezetek Babiš távozása mellett követelik az új igazságügyi miniszter, Marie Benesová menesztését is, mert szerintük kinevezésének legfőbb célja tulajdonképpen az volt, hogy nyomást gyakoroljon Pavel Zeman főügyészre, akinek döntenie kell a kormányfő elleni vádemelésről a Gólyafészek-ügyben.
Benesová ugyanakkor az után lett csak az igazságügyi tárca új vezetője, miután elődje saját kérésére távozott április végén.
Az Európai Bizottság június 1-én hozta nyilvánosságra a saját Jogi Szolgálata által készített könyvvizsgáló jelentést, amely összeférhetetlenséget állapított meg a kormányfő politikai és vállalkozói tevékenysége között.
Az EB jelentése szerint az Agrofertnek juttatott támogatások azért sértik az érvényes törvényeket és előírásokat, mert – Brüsszel szerint – Andrej Babišnak továbbra is befolyása van egykori cégére, kormányfőként befolyásolni tudja és befolyásolja az uniós támogatások szétosztását.
Ugyanakkor az EB Jogi Szolgálata felvetéseit egyetlen konkrét bizonyítékkal sem támasztotta alá.
Babiš ezzel kapcsolatosan még aznap kijelentette:
a Cseh Köztársaság nem fog semmilyen támogatást visszafizetni. A könyvvizsgálati jelentést hazám elleni hadjáratnak tartom, amelynek célja Csehország destabilizálása
– idézte a Bloomberg.
A kormányfő a képviselőház június 4-i ülésén – amely kiemelten foglalkozott a témával – ismét kihangsúlyozta, hogy
nincs összeférhetetlenségi helyzetben, mert az Agrofert holdingot 2017 februárjában az érvényes törvény értelmében vagyonkezelő alapokba helyezte.
Ezt követően Babiš külön kiemelte,
az EU-s jelentés a Transparency International és az ellenzéki Kalózpárt kezdeményezésére jött létre. A cseh kormányfő nyomatékosította, hogy a Transparencyt és a Kalózpártot is a bevándorláspárti spekuláns, Soros György finanszírozza.
Azt is hozzátette, hogy ez a két szervezet
az Európai Bizottságtól 9,2 millió cseh koronát, a Soros által alapított Nyílt Társadalom Alapítványtól pedig 9 millió koronát kapott.
Néhány órával Babiš parlamenti interpellációja után került sor a prágai Szent Vencel téren egy kormányellenes demonstrációra, amelynek szónokai a cseh kormányfő és az igazságügyi minisztere lemondását követelték.
A Babiš elleni megmozdulások mögött – hivatalosan – a „Millió pillanat a demokráciáért” (Milion chvilek pro demokracii) nevű, magát civilnek valló szervezet áll, amely feltűnően átláthatatlan.
A honlapja alapján mikroadományokból tartja fenn magát, és várja valamennyi cseh állampolgár anyagi hozzájárulását.
A szervezet honlapján egyáltalán nem szerepelnek finanszírozók és partnerek nevei.
A június 4-i tüntetés egyik szónoka a Soros által pénzelt Transparency International csehországi vezetője, David Ondracka volt.
Ondracka volt az, aki feljelentette Babišt az Európai Bizottságnál az Agrofert holding cégei miatt.
Az ő közbenjárására kezdte el az EB Jogi Szolgálata és az OLAF vizsgálatra a cseh miniszterelnök cégeihez befolyó uniós támogatásokat.
A tüntetés után a sorosista szervezet cseh szárnyának vezetője interjút adott a brit Munkáspárthoz közelálló The Guardian című lapnak.
David Ondracka – a függetlenségnek már a látszatára sem adva – azt nyilatkozta a brit lapnak,
reméli, hogy Babiš Brüsszel és a tiltakozók nyomására nemsokára megbukik.
Az ellenzéki megmozduláson beszédet mondott a „Tisztességes Szlovákiáért Mozgalom” nevű szervezet Szlovákiából érkezett szónoka, Juraj Seliga is.
A „Tisztességes Szlovákiáért” több vezetője ellen a felvidéki Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) 2018 novemberében nyomozást indított, mert azzal gyanúsították őket, hogy
Soros Györgytől kaptak pénzt kormányellenes tüntetések megszervezésére, aminek az lett az eredménye, hogy a Kuciak-gyilkosság ürügyén megbuktatták Robert Fico akkori miniszterelnököt.
Juraj Seliga a prágai tüntetésen „Soros-gyermekként” utalt saját magára, majd elmondta a szokásos liberális közhelyeket.
A „Soros-gyermek” kifejezést Szlovákiában Robert Fico honosította meg, mivel – véleménye alapján –
az ellene tüntető »Tisztességes Szlovákiáért« vezetőit a bevándorláspárti spekuláns pénzeli,
és ők nem is civilek, amit azzal is alátámasztott, hogy a 2018. novemberi önkormányzati választásokon közismert ellenzéki politikusok mögé álltak be.
A „Millió pillanat a demokráciáért” vezetői már bejelentették: a következő Babiš-ellenes tüntetést június 23-án Prága legnagyobb közterén, a Letná téren tartják.
Andrej Babiš május 3-án exkluzív interjút adott a V4NA nemzetközi hírügynökségnek, amit az Origo elsőként idézett a magyar sajtóban.
A V4NA munkatársának azon kérdésére, hogy a csehek mit gondolnak az OLAF-ról, szükséges-e egy ilyen európai szervezet működése, a következőképpen válaszolt:
számomra az OLAF biztosan nem egy független európai hivatal, hiszen a vezetőjét politikusok nevezik ki.
A múltban számos botrány, kétes ügy merült fel az OLAF körül:
az EIB-ügy, a Dalli-ügy, most az OLAF kötelékében van egy fanatikus EP-képviselőnő is, Ingeborg Grässle asszony
(a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság-CONT néppárti elnöke), aki azelőtt egyfolytában dicsért, a személyes találkozásunkkor gratulált a választási sikerhez és azt hangoztatta, milyen jó, hogy elkezdtem politizálni, és hogy Csehországnak olyan vezetőre van szüksége, mint én – tette hozzá.
Ma Grässle nagyon keményen kampányol ellenem
– zárta interjúját a cseh miniszterelnök.
A cseh kormányfő ellen a Gólyafészek-ügyben folyó büntetőeljárás leállítását kérte június 6-án védőügyvédje, Michael Bartonícek az államügyészségtől – közölte a Ceská Justice című igazságügyi hírportál.
Michael Bartonícek szerint
az ügy, amelyben Babišt mintegy 50 millió koronás visszaéléssel gyanúsítják, még csak nem is bűncselekmény.
Az ügyvéd közölte, hogy nemsokára kérni fogja az ügyben érintett további ügyfelei elleni eljárás megszüntetését is.