A visegrádi országok olyan közös álláspontot kívánnak kialakítani, amely figyelembe vehető Brüsszelben és az Európai Unió minden tagállamában, és nemcsak az érdekekről, hanem az értékekről is szól - mondta Kövér László.
A házelnök hangsúlyozta: a V4-ek szeretnének egyenrangú félként részt venni az Európa jövőjéről szóló vitában, illetve azt is, hogy az európai tagállamok nemzeti parlamentjeinek szava is számítson. Az Országgyűlés elnöke a V4-ek elmúlt tízéves időszakát sikertörténetnek nevezte, amelynek az alapját az adta, hogy
mindenki a legjobb szándékkal állt az együttműködéshez, és azt kereste, ami összeköti az országokat, nem pedig a különbségeket.
Kövér László szerint a négy ország együttműködése megkerülhetetlen tényezővé vált. Ezt azzal magyarázta, hogy a visegrádi országok történelmi múltja mellett jelenbeli érdekeik is jelentős részben egybeesnek, valamint a jövőbe tekintve olyan infrastrukturális együttműködéseket valósítottak meg, vagy kezdtek el, amelyek legalább százéves hiányt pótolnak. Az észak-déli közlekedési és energetikai infrastruktúra megteremtése a régió önálló fejlődési lehetőségeit biztosítja - jegyezte meg a házelnök.
A fehérvárcsurgói találkozó napirendjének középpontjában a közép-európai örökség védelme és a közép-európai identitás állt. Kövér László szerint "üdítő és meglepő" összhangot mutattak a felszólalók.
Attól függetlenül, hogy sokféle európai pártcsaládból érkeztek a résztvevők, hasonlóan gondolkodtak a közép-európai hagyományok és értékek védelméről
- jelentette ki.
Az Országgyűlés elnöke közölte: nincs világosan meghúzható határ a közép-európai kultúrák közt. A nemzeti kultúrák "szőttesszerű egymásba fonódása olyan kincset jelent", amely nélkül nem lehetne megmondani, hogy kik vagyunk, "nemzeti értelemben sem tudnánk definiálni saját magunkat" - mondta.
A nemzeti kultúrák hasonlósága adja részben a történelmi tapasztalatok alapján azt a közép-európai identitást, amely lehetővé teszi, hogy
az élet jelentős dolgairól másképp gondolkodva mégis felfedezzük, érezzük, mi az ami összeköt bennünket
- közölte a házelnök.
A fehérvárcsurgói találkozón Kövér László mellett Boris Kollár szlovák parlamenti elnök, Radek Vondracek cseh alsóházi elnök, Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke, Elzbieta Witek, a lengyel alsóház, a szejm elnöke és Tomasz Grodzki, a lengyel parlamenti felsőház, a szenátus elnöke vett részt.
Az Országgyűlés Sajtószolgálata által az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a zárt körű találkozón Kövér László elmondta: a közép-európai térségben, a nagyhatalmak állandó birodalomépítési törekvéseinek ütközőzónájában összezárva, a világról alkotott kép, gondolkodás és a nemzeti ambíciók is hasonlóvá váltak. Voltak idők, amikor ezek ütköztek, és voltak idők, mint napjainkban, amikor közös cselekvésre ösztönöznek - tette hozzá.
Minél többen fedezik fel a másik három ország tárgyi és szellemi örökségét turistaként vagy egyetemi hallgatóként, annál többen fognak a másik három nemzet kultúrájában önmagukra ismerni, vagy olyan értékre lelni, amelyet megbecsülendőnek tarthatnak - jelentette ki Kövér László.
Kiemelte: ahhoz, hogy akár egy generáción keresztül beépítsék a közgondolkodásba a közép-európai együttműködés természetes és elengedhetetlen voltát, ambiciózusabb, átgondoltabb és összetettebb programokra lenne szükség, amelyeket az oktatással és kultúrával foglalkozó kormányzatok vehetnének gondozásba.
Kövér László felvetette a gyermekek tömeges közös nyári táboroztatását, a közép-európai nyelvek második idegen nyelvként való tanítását, valamint a közös történelem megírását "annak szép és kevésbé szép lapjaival együtt".
Úgy fogalmazott: a globalizáció és az abban érdekelt "uralmi hálózatok" által tudatosan gerjesztett folyamatok révén a kulturális örökség minden nemzet esetében hasonló veszélynek van kitéve.
Együtt talán nemcsak a határainkat, de a kultúránkat is eredményesebben védhetnénk
- mondta a házelnök, javaslatot téve az őszi hivatalos találkozó programjának kiegészítésére a témában.