A német közszolgálati televízióban közvetített tévévitán csak a három legesélyesebb kancellárjelölt vett részt. Sőt - igazából Annalena Baerbock senkit nem érdekelt. Vele nem is veszekedtek, hiszen a tavasszal még esélyesnek számító Zöldpárti, úgymond környezetvédő politikusnő rengeteg hibát elkövetett, és minden esélyét elvesztette, hogy nyerjen. Persze, mint koalíciós partner, még könnyen kormányra kerülhet.
A CDU-CSU jelöltje, a jobbközép Armin Laschet sokkal erőteljesebbnek és összeszedettebbnek tűnt, mint a szociáldemokrata (SPD), azaz balközép Olaf Scholz. Ahogy az egész kampányban, Scholz mindent csak megúszni akar. Nem hibázni.
Egy hibát most azért elkövetett Scholz: nem tudta kellőképpen elhárítani azt a vádat, hogy a hatalomért összeáll a szélsőballal, a Die Linke nevű párttal. Annyit mondott, hogy akármilyen kormány lesz Németországban, a NATO-tagság a biztonság záloga. Ezzel arra utalt, hogy (reménybeli koalíciós) partnere, a szélsőbal alapvetően NATO-ellenes.
A 20% körüli, azaz 1945 óta a legalacsonyabb támogatottságot prognosztizáló, legutóbbi felmérés szerint nehéz helyzetben levő, a baloldallal szemben 8-10%-os hátrányban levő Laschet megtalálta Scholz másik gyenge pontját: vitatható kormányzati teljesítményét.
Scholz ugyanis Merkel kormányának pénzügyminisztere (Németországban nagykoalíció van, így került a kormányba az SPD), és éppen a múlt hét közepén derült ki, hogy az általa felügyelt, pénzmosás elleni hivatal nem vizsgált ki egy több millió eurós pénzügyi botrányt. Laschet azt mondta: az én kormányomban egy ilyen miniszter súlyos problémát jelentene. Azaz: tökéletesen alkalmatlan.
Olaf Scholzot egyébként a Der Spiegel úgy írta le, mint a politikai unalom megtestesülését. Ez egyébként Scholz szerencséje is: a minden karizma nélküli baloldali politikus a maga érdektelenségével semmilyen ellenszenvet nem tud kiváltani a német választókból.
Armin Laschet akkor került egyébként nehéz helyzetbe, amikor a pusztító németországi nyári árvíz idején idétlenül röhögcsélt.
A baloldal ezerszer ismert kettős mércéje egyébként a vita értékeléséből is kiderült: miközben azt teljesen természetesnek vették, hogy Laschet kizár minden szövetséget a radikális jobboldallal, azt elnézték az elemzők, hogy a szociáldemokrata jelölt koalícióra lépne a szélsőballal.