Ma húsz éve érte el az Egyesült Államokat az iszlamista terrorizmus
2021. szeptember 11. 12:04
A hijacked commercial plane crashes into the World Trade Center 11 September 2001 in New York. The landmark skyscrapers were destroyed in the attack. The all-out war on terrorism unleashed by Washington after the attacks marked a turning point in US-Arab relations and nowhere more so than in once top ally Saudi Arabia. With 15 of the 19 suicide hijackers carrying Saudi nationality and mastermind Osama bin Laden being the scion of a leading Saudi family, the desert kingdom and world oil kingpin, suddenly found itself on the frontline of the war on terror prosecuted by US President George W. Bush. AFP PHOTO SETH MCALLISTER (Photo by SETH MCALLISTER / AFP)
Vágólapra másolva!
Húsz éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett támadást az Oszama bin Laden vezette al-Kaida iszlamista terrorszervezet az Amerikai Egyesült Államok ellen. Aznap két, a terroristák által eltérített repülőgép csapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba, lerombolva azokat. Ezzel párhuzamosan a washingtoni Pentagon épületébe is becsapódott egy repülőgép. A negyedik eltérített gép az utasok ellenállása miatt végül pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le, megakadályozva ez által, hogy valamelyik washingtoni célpontba (a Capitolium vagy a Fehér Ház) csapódjon. A történelem eddigi legvéresebb, közel 3 ezer ember életét követelő merényletsorozata után George W. Bush akkori republikánus elnök meghirdette a háborút a terrorizmus ellen, amelynek első mozzanata a tálibok vezette, Oszama bin Ladent rejtegető Afganisztán megtámadása volt 2001. október 7-én. Az Egyesült Államok 2021. augusztus 30-án, megalázó körülmények között vonult ki Afganisztánból. A szakértők Afganisztánt a jelenlegi demokrata államfő, Joe Biden Vietnamjának nevezik; kimondható, hogy a Washington elvesztette a háborút. A történtek egyetlen, vitathatatlanul pozitív hozadéka bin Laden 2011-es likvidálása volt; igaz, ez nem afgán, hanem pakisztáni területen következett be.
Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga emlékeztet rá: New Yorkban, helyi idő szerint 2001. szeptember 11-én 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, terroristák által eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center-WTC) két ikertornyába.
A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani.
New York, 2001. szeptember 11. Forrás: AFP/Seth Mcallister
Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor
a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét.
Egy negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Capitolium épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.
A Pentagon épülete, 2001. szeptember 11. Forrás: AFP/Stephen Jaffe
A támadásokban a 19 iszlamista terrorista mellett 2977 ember – 90 ország állampolgárai – halt meg,
földi maradványaik azonosítása máig sem fejeződött be teljesen. A sebesültek száma meghaladta a 6 ezret. A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 72 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt.
A merényletsorozatot a szaúdi állampolgárságú Oszama bin Laden milliárdos vezette al-Kaida iszlamista terrorhálózat 2004-ben magára vállalta,
de az amerikai és a brit hírszerzési szervek már 2001. szeptember végén megállapították, hogy az al-Kaida és bin Laden a fő felelősök.
New York, 2001. szeptember 11., a WTC belseje Forrás: AFP/Stan Honda
Az al-Kaida amerikai célpontok elleni támadása persze nem volt előzmények nélküli. 1993-ban szintén a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen robbantásos merényletet kíséreltek meg, 1998-ban pedig az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségét robbantották fel, ez utóbbiak 224 halálos áldozattal jártak.
George W. Bush elnök közvetlenül a terrortámadások utáni televíziós beszédében azt mondta:
több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény történt.
Bush közölte, hogy
az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
A republikánus államfő 2001. október 26-án írta alá a „hazafias törvényt" (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak.
George W. Bush a Pentagon épülete előtt, 2001. szeptember 12. Forrás: AFP/Paul J. Richards
Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama demokrata államfő a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította. A ledőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a fal peremére az áldozatok nevét írták fel. A részben föld alatti Nemzeti Emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a halálos áldozatok neveit.
We're about to mark 20 years since the attacks - we're remembering those killed and honoring the first responders who came to help. Then and now, hope, resilience, and unity can lift us up as a nation. Together, we will #NeverForget911. https://t.co/5Kd7DwooXBpic.twitter.com/1RR1NF28uV
Az amerikai törvényhozás – Barack Obama vétója ellenére – 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük Szaúd-Arábiát,
mert a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt. Az első ilyen keresetet 2019 júliusában nyújtották be. A kongresszus állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és segélymunkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentés során szenvedtek egészségkárosodást, a törvényt Donald Trump republikánus elnök 2019. július 29-én írta alá. A mentésben részt vevők közül több tízezerre tehető azoknak a száma, akik a leomló ikertornyokból szivárgó mérgező anyagok miatt rákbetegséggel küszködnek.
George Bush első válasza a 9/11-re az afganisztáni háború megindítása volt
A George Bush vezette Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én indította el a Tartós Szabadság hadműveletet az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat az ország nagy részén.
Oszama Bin Laden, illusztráció Forrás: AFP/Banaras Khan
Az Egyesült Államok 2021. augusztus 31-én véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak, az amerikai történelem leghosszabb háborújának, Afganisztán pedig ismét az iszlamista tálibok kezébe került. Az amerikaiak vezette szövetséges haderő 2021 májusában kezdte meg a csapatkivonást, a tálibok ezzel egy időben offenzívát indítottak; augusztus 15-én ellenállás nélkül elfoglalták Kabult, dacára annak, hogy Biden még júliusban is arról beszélt:
a tálibok nem fognak visszatérni, az amerikaiak pedig egy jól kiképzett, modern fegyverekkel felszerelt 300 ezres afgán hadsereget hagytak hátra, akik képesek megvédeni magukat.
Két évtized elteltével tehát az amerikaiak kivonultak Afganisztánból, felszámolták a kabuli nagykövetségüket is. Percekkel azt követően, hogy
az amerikai katonák elhagyták a kabuli repülőteret, megjelentek ott a tálibok elitegységei, a szóvivőjük pedig a helyszínen bejelentette a Joe Biden vezette Egyesült Államok vereségét, egyúttal pedig a saját győzelmüket.
Az iszlamisták jelentős mértékű fegyver és egyéb hadászati eszköz birtokába jutottak. Az utóbbi hetekben konszenzus alakult ki abban a tekintetében, hogy az afganisztáni kudarc első számú amerikai felelőse a demokrata Biden elnök, aki nem volt képes megfelelően levezényelni a kivonulást. Emiatt Biden beiktatása óta most először többségbe kerültek azok, akik elégedetlenek az elnök teljesítményével.
E negatív kép kialakulásához nagyban hozzájárult az, hogy az amerikaiak ahhoz hasonló módon menekültek el Kabulból, mint 1975-ben Dél-Vietnam fővárosából, Saigonból. Mindkét fővárosból repülőkkel és helikopterekkel próbálták meg kimenekíteni az amerikai nagykövetség munkatársait, illetve a megszálló erőkkel együttműködő civileket. Sokak szerint
Az afgán káosz miatt ráadásul újabb migrációs hullám fenyegeti Európát, különböző becslések alapján
akár 5 millióan is útra kelhetnek.
Továbbá fennáll annak a veszélye, hogy Afganisztán ismét terroristafészekké válik. A különböző terrorszervezetek közül a legveszélyesebb egyértelműen a tálibokkal kifejezetten rossz viszonyt ápoló Iszlám Állam, amely augusztus 26-án terrortámadást hajtott végre a kabuli repülőtéren. Ennek következtében több mint 170-en meghaltak, köztük 13 amerikai tengerészgyalogos.
A legtöbb elemző szerint az afganisztáni háború csupán abból a szempontból értékelhető pozitívumként, hogy
Oszama bin Ladennel Barack Obama elnöksége alatt, 2011. május 2-án sikerült végezni, a terrorszervezet első számú vezetőjének a likvidálása pedig jelentős mértékben meggyengítette az al-Kaidát.
Az igazsághoz az ugyanakkor hozzátartozik, hogy bin Ladent pakisztáni területen ölték meg, a terroristavezér pedig sokáig élvezte az elvileg Amerika-barát Pakisztán hírhedt titkosszolgálatának, az ISI-nek a védelmét.
Veszteségekben mérve az afganisztáni háború „eredménye" a következő: elesett közel 10 ezer NATO-katona, ebből 2500 amerikai. A magyar halálos áldozatok száma 8 fő.
A NATO-szövetségesek veszteségei Forrás: NATO.INT
Afgán részről lényegesen több a halott, becslések alapján – a civilekkel együtt – 240 ezer körül lehet ez a szám. Az anyagi ráfordítás is jelentős volt a háborúra, csak az amerikaiak több mint 2200 milliárd dollárt költöttek el Afganisztánban.
Folyatódik Hálid Sejk Mohamed és bűntársai pere
A terrorcselekmények kitervelője és irányítója, Hálid Sejk Mohamed és négy bűntársa még 2003-ban került amerikai kézre.
Hálid Sejk Mohamed Forrás: Wikimedia Commons
A jogi eljárás 2008-ban kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton. A különleges katonai bíróság hivatalosan
2012-ben emelt vádat terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sebesülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.
2021. szeptember 7-i információk alapján folytatódnak az előzetes meghallgatások a terrortámadások szervezésével vádoltak ügyében. A meghallgatások szeptember 17-ig tartanak. Ezeken várhatóan részt vesznek áldozatok hozzátartozói is.
Hálid Sejk Mohamedre és négy bűntársára, amennyiben bűnösnek találják őket, akár
halálbüntetés is várhat, amelynek módjáról a Pentagon döntene.
Obama által szabadon engedett tálibok vannak az új afgán kormányban
Obama 2014-ben öt guantánamói foglyot engedett el azért, hogy a tálibok szabadon engedjék Bowe Bergdahl amerikai törzsőrmestert. A tálibok pedig 2021. szeptember 7-én alakították meg az átmeneti kormányukat.
Barack Obama Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Samuel Corum
Az Obama által elcserélt tálibok közül Khairullah Khairkhwa tájékoztatási és kulturális miniszter lett, Norullah Noori a határokért és a törzsi ügyekért felelős miniszter, Abdul Haq Wasiq az új afgán hírszerzés igazgatója, Mohammad Fazl pedig a védelmi miniszterhelyettes lett. Az ötödik guantánamói volt foglyot, Mohammad Nabi Omarit még augusztus végén kinevezték Khost tartomány vezetőjévé.
Mohammad Nabi Omari 2020-tól továbbá tagja a tálibok dohai küldöttségének, amely az amerikaiakkal tárgyalt.
Abdul Haq Wasiq és Mohammad Nabi Omari egyébként kapcsolatban álltak az al-Kaidával is.
Mohammad Nabi Omari, Khairullah Khairkhwa, Mohammad Fazl, Norullah Noori és Abdul Haq Wasiq Forrás: PENTAGON
Az új tálib kormány belügyminiszterét, Sirajuddin Haqqanit pedig körözi az FBI, 10 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. Sirajuddin Haqqanit az amerikaiak a tálib mozgalom egyik alapítójaként tartják számon, továbbá ő a vezetője a hírhedt Hakkáni-csoportnak, amely az amerikai katonák ellen Afganisztánban a legtöbb támadást végrehajtotta.
Nyilvánosságra hozhatják a 9/11-gyel kapcsolatos titkos dokumentumokat
Szeptember 4-én arról írt a Reuters brit hírügynökség, hogy
Biden elnök rendeletének megfelelően az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra kell hozza a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal kapcsolatos titkosított dokumentumokat.
Joe Biden Forrás: AFP/Nicholas Kamm
A nyilvánosságra hozás nem fog azonnal bekövetkezni, erre az Igazságügyi Minisztériumnak hat hónapos határideje van a rendelet értelmében. A tudósításból az nem derült ki, hogy az összes titkosított dokumentumot közzéteszik-e, vagy azoknak csak egy részét.
A terrortámadás következtében meghaltak hozzátartozói már évek óta követelik valamennyi titkosított dokumentum közzétételét.
Szerintük ez azért nem következett be mind a mai napig, mert Szaúd-Arábiának szerepe lehetett a 9/11 kitervelésében, és az Egyesült Államok vezetése ezt el akarja titkolni, mivel kulcsfontosságú Washington számára a jó viszony fenntartása Rijáddal.
A hozzátartozók álláspontjukat bizonyítékokkal nem tudják alátámasztani, a helyzet tisztázása végett már csak ezért is célszerű lenne az összes tikosított irat nyilvánosságra hozatala, amelyre reálisan ítélve nincs érdemi esély.
Joe Biden jelen lesz a megemlékezéseken, de nem fog beszédeket tartani
Az AFP francia hírügynökség amerikai források alapján úgy tudja, hogy Joe Biden elnök és felesége, Jill Biden három megemlékezésen vesznek ma részt. Reggel New Yorkba látogatnak, ahol az ikertornyok helyén lévő Nemzeti Emlékmúzeumban lesz a központi megemlékezés.
Az elnöki pár dél körül a washingtoni védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épülete mellett rendezett megemlékezésre látogat, estefelé pedig a pennsylvaniai Shanksville-ban róják le tiszteletüket az áldozatok emléke előtt.
Tehát mindhárom helyszínen jelen lesz az elnöki pár, de a Fehér Ház közleményére hivatkozó sajtóértesülések szerint Biden egyik megemlékezésen sem fog beszédet mondani.
E helyett előre felveszik a Fehér Házban Biden elnöknek az áldozatokra emlékező üzenetét, és lejátsszák azt mindhárom helyszínen.
A kritikusok szerint
Biden azért nem tart egyik rendezvényen sem beszédet, mert attól fél, hogy a megemlékezők – főleg az áldozatok családtagjai – negatívan fogadhatják azt, elsősorban a szégyenteljes afganisztáni kivonulás miatt.
Ráadásképpen veteránok is jelen lesznek a helyszíneken, az pedig nagyon nem tenne jót az elnök már így is megtépázott népszerűségének, ha ők nyilvánosan kifejeznék nemtetszésüket Biden afganisztáni politikájával kapcsolatosan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
