Elképesztően látványos, szó szerint minden érzékszervre ható kiállítás Dubajban, a Magyar Pavilonban

Egy év halasztás után, 2021. október 1-jén megnyitott a Dubaji Világkiállítás (Dubai Expo 2020). Az expót az eredeti tervek szerint 2020. október 20. - április 10. között tartották volna, azonban a koronavírus-járvány miatt a szervezők kénytelenek voltak egy évvel elhalasztani az eseményt. A 35. világkiállítás az első, amelyet a Közel-Keleten rendeznek meg, éppen az Egyesült Arab Emírségek megalakulásának 50. évfordulóján. A Dubaj külterületén, az Abu Dhabi határához közel lévő 438 hektáros területen hat hónapon keresztül, egészen 2022. március 31-ig, összesen 192 ország mutatkozik be – a világkiállítások történetében először mindegyik saját pavilonnal -, köztük Magyarország. Az Origo is ellátogatott a Világkiállításra, ahol egy napot töltöttünk el. Cikksorozatunk első részében a Magyar Pavilont mutatjuk be.

Az Expo 2020 Dubai mottója az elmék összekapcsolása - a jövő megteremtése (Connecting Minds, Creating the Future), ezen belül pedig három meghatározó témája a lehetőség, a mobilitás és a fenntarthatóság. A 192 ország pavilonjai nem a földrajzi helyük szerint helyezkednek el az expó területén, hanem a három téma valamelyikéhez való tartozásuk szerint. A Magyar Pavilon így a Mobilitás kerületében található, az Expo 2020 központi helyszíne és szíve, az Al Wasl Plaza mellett.

Egy napot töltöttünk a Világkiállításon, ami nagyjából 5-10 pavilon megtekintéséhez elegendő idő, ha valaki mind a 192 pavilont meg szeretné nézni, ahhoz nagyjából 4-5 hétre van szükség. Azonban ha már ott jártunk, a Magyar Pavilont semmiképp sem szerettük volna kihagyni, már csak amiatt sem, mert a Time Out Dubai újságírói a 15 legkülönlegesebb pavilon közé választották. Nem csalódtunk, valóban különleges és népszerű a pavilonunk! Már messziről felfigyelünk rá, hiszen külsejét tekintve is impozáns látványt nyújt, így nem is csoda, hogy az alig egy hónapja megnyílt világkiállításon már több mint százezer látogatót fogadott a magyar pavilon, ezzel pedig jelenleg a legnépszerűbb pavilonok között tartják számon. A pavilon népszerűségét jól mutatja, hogy a százezredik látogató – aki egy dubaji család tagja volt - a nyitás óta már többször próbált bejutni a Magyar Pavilonba, ám a hosszú sorok miatt nem tudta kivárni a belépést.

Az első faszerkezetes épület a világkiállításon

Több szempontból is különleges a Magyar Pavilon, mindamellett, hogy külsőre is lélegzetelállító a megjelenése. Egyrészt ez az első faszerkezetes épület nemcsak a világkiállításon, hanem az egész Perzsa-öböl menti régióban. A pavilont a 2011-ben meghalt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa, a szintén Ybl Miklós-díjas Csernyus Lőrinc tervezte.

Makovecz Imre építészetének vannak bizonyos védjegyei, mint a természetes anyagok (elsősorban a fa) használata, formai és térbeli alakzatok megjelenése – íves felületek, héjszerű lefedések, elegáns és méltóságteljes terek szerves kapcsolata: azaz „összekötni az eget és a földet". Ezek a védjegyek szintén megtalálhatóak a Magyar Pavilon esetében is.

A többszintes pavilon alapterülete 1927 négyzetméter, építéséhez 560 ezer kilogramm fát használtak fel, a leghosszabb szerkezeti elem 18,47 méter, a legnehezebb pedig több mint 2700 kilogramm. Az épület vázát 17 magyar ács állította össze hónapokon keresztül. A Magyar Pavilon egy kettős rétegű faszerkezetű épület, amely egy belső kupolából és az azt körülvevő külső burokból áll. A kettő között, a felfelé, az „ég" felé szélesedő térben helyezkedik el a kiállításnak teret adó spirális rámpa. Másik különlegessége, hogy az építés során egyetlen csepp vizet sem használtak fel, így kapcsolódva nemcsak a mobilitáshoz, de az expó másik fő témájához, a fenntarthatósághoz is – egyébként maga a pavilon is a mobilitás kerületének szélén és a fenntarthatóság kerületéhez közel helyezkedik el.

Az épület külső burka a helyszíni időjárásra reagáló, alulról felfelé szélesedő, kevés üvegfelülettel rendelkező ház. Kialakítása és az alkalmazott technológiai megoldások miatt az épület környezetbarát, a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásoknak maximálisan megfelel.

A belső kupola kör alaprajzú, a kupola tetején található opeionon keresztül fény jut be a Pavilon belsejébe. A kupola a lecsendesedés, a mindennapok zajától történő eltávolodás helye.

A víz bemutatása víz használata nélkül

Habár az épülethez egy csepp vizet sem használtak fel, a magyar pavilon központi témája a víz. Az épület külsején is megtalálható az Aqua Roots of Hungary felirat, ezt a nevet kapta az épület, melynek belsejében a látogatók megismerkedhetnek Magyarország páratlan vízkincseivel, megismerhetik azok kialakulását, történetét. Különösen nagy hangsúlyt kaptak természetes vízkészleteink, gyógy- és termálvizeink, valamint a balneológia. A magyar pavilon mindezt egy felejthetetlen interaktív kiállítás keretein belül mutatja be.

A pavilonba belépve minden érzékszervünkre ható interaktív kiállítás vár. A kiállítás tematikájának egyik alapvetése a „water without water", vagyis a víz bemutatása víz használata nélkül. Az interaktív eszközökkel átélhető közelségbe kerül a gyógy- és termálvizeink egyedülálló gazdagsága, izgalmas világa egy spirális, lefelé haladó lejtőn, különböző kiállítási tereken áthaladva.

Az első állomáson megismerhetjük a termálvíz évmilliókban mérhető hosszú útját, valamint a folyóinkat, meghatározó tavainkat. A vizeink ásványi anyagokban gazdagok, a következő állomáson egy interaktív tükörteremben ezeknek az ásványi anyagoknak a mikroszkopikus alakjait láthatjuk, mint például a kalcium, magnézium, nátrium.

Tovább haladva a fürdőkultúránkat, annak esztétikai, rekreációs, gyógyászati és szociális vetületeit – avagy a balneológiát – ismerhetjük meg jobban, valamint Magyarország természeti látnivalóit és turisztikai programlehetőségeit.

A következő állomás – ami a pavilon ékköve is - a dóm, ahol egy termálmedencét is találunk, ám igazi víz helyett kis labdákkal van megtöltve; ha belemegyünk, akkor viszont olyan érzésünk van, mintha egy vízzel teli medencében lennénk. A kupolateret a tágas tér, a sajátos atmoszféra és az izgalmas animált technika teszi egyedi és maradandó élménnyé.

Ha végigjártuk az interaktív kiállítóteret, a következő állomás az Aquabar. Magyarország ugyanis Európa egyik leggazdagabb termál- és ásványvízkészlettel rendelkező országa, területén összesen 280 hivatalosan elismert ásványvízlelőhelyen történik vízkivétel természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból, vagy kútból.

Jelenleg körülbelül 40-50 kút vizét közvetlenül a vízkivétel helyén palackozzák – ezáltal megőrzik eredeti tisztaságukat és kémiai összetételüket -, így az adott víz olyan állapotban kerül a palackokba, ahogyan azt a természet megalkotta. Az Aquabarban első ránézésre azt hihetnénk, egy sörcsap van előttünk, de nem, ebből a hatalmas ásványvízválasztékból találunk néhányat ízelítőül. A cél bevezetni ezáltal a nemzetközi látogatókat a fogyasztható vizek sokrétűségébe.

Az Aquabar mellett található a Shop, ahol olyan termékeket vásárolhatnak a látogatók, mint a magyar édes és csípős piros paprika, a magyar méz, melyek a világ élvonalába tartoznak, de slágertermékek az ásvány- és gyógyvizek felhasználásával készült kozmetikumok és egyedi designtermékek is.

Egyedülálló gasztronómiai kínálat

Végül, de nem utolsósorban, még egy látványkonyhával rendelkező bisztró is várja a látogatókat, ami a világkiállítás megnyitása óta szintén az egyik legnépszerűbb, részben az egyedülálló gasztronómiai kínálata miatt. A nyitás óta a vendégek kedvencei közé tartozik a tatár beefsteak, a gulyásleves, a csirkepaprikás, illetve a kacsacomb, az édességek közül pedig a híres Eszterházy-tortát keresik a leginkább – írta korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A Magyar Pavilonban egyébként a megszokott magyar ízeket kóstolhatják a látogatók, de újragondolt formában, ami illeszkedik a Dubaji Világkiállítás újító szellemiségéhez. Ezenfelül kiemelten ügyelnek a szezonalitásra: novemberben például libaételek készülnek, decemberben karácsonyi és újévi, az ünnepre jellemző fogásokkal lehet találkozni az étlapon, de lesz a kínálatban például farsangi fánk is. A kóstolómenük igyekeznek bemutatni az évszakok hangulatát is, mégpedig úgy, hogy a hathetente változó menüsorok a négy évszak nevét viselik, és azok legmeghatározóbb alapanyagaiból készülnek. Habár az Egyesült Arab Emirátusokban rendkívül szigorú alkoholtilalom van érvényben, a szabályokat betartva mégis lehetősége van az érdeklődőknek megkóstolni a híres magyar borokat is az ételekhez.

Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség

A helyszínen azt is megtudtuk, a látogatók között habár mindenféle náció megfordul, az érdeklődők nagy része valamelyik ázsiai vagy arab országból jön, és kiemelten érdeklődőek. A látogatók ezenkívül jellemzően olyanok, akik még nem jártak Magyarországon. A legmeglepőbb számukra, hogy nem is gondolták volna, hogy országunk ilyen vízkinccsel rendelkezik, a gasztronómiánkat azonban már jóval többen ismerik valamilyen formában.

A Magyar Pavilon a mi tapasztalataink szerint kifejezetten igényes, modern; érződik, hogy a kiállításnál szempont volt, hogy minden korosztály érdeklődését felkeltse.

A Magyar Pavilonban körülbelül 60 fős magyar személyzet dolgozik nap mint nap azon, hogy a kiállításon ilyen sikereket érjünk el; a végső cél pedig, hogy a világkiállítás végéig elérjük az egymillió látogatót. A dubaji expón való részvétel ezenfelül egyedülálló lehetőség diplomáciai, gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt.

Az expó területére a koronavírus-járvány miatt csak oltási igazolással, vagy friss negatív PCR-teszttel lehet bemenni, a maszkhasználat pedig a teljes területen kötelező, csak evéshez és iváshoz szabad levenni.

A cikk megjelenését a Dubaji Turisztikai Hivatal támogatta.