Ismét megbukott Zoran Zaev, Soros észak-macedón bábkormányfője

Zoran Zaev és Soros György találkozója 2019-ben Davosban.

Macedóniában a 2014-es parlamenti választások nyomán tartóssá vált a belpolitikai bizonytalanság. Akkor a hatalomban lévő jobbközép pártszövetség kapott többséget, amibe a baloldali ellenzék nem tudott belenyugodni, és 2015 eleje óta egymást követték a jórészt külföldről (Soros György szervezetei által segítetten) szervezett és a kormány távozását sürgető tüntetések - írja a Tűzfalcsoport.

A korrupció vádja mellett botrányt gerjesztettek abból is, hogy 2015 januárjában Nikola Gruevszki miniszterelnök és később a rendőrség is, azzal vádolta meg Zoran Zaev akkori ellenzéki vezetőt, hogy külföldi titkosszolgálati segítséggel puccsot tervez ellene.

Zoran Zaev, a bukott észak-macedón miniszterelnök Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis

Gruevszki akkori állítása szerint Zaev – a kormány lejáratásának szándékával – külföldi titkosszolgálatok által rögzített hangfelvételek nyilvánosságra hozásával zsarolta meg őt. Az ország káoszba süllyedt, és a 2016 decemberében megtartott előrehozott választások sem hoztak javulást, mivel patthelyzet alakult ki a törvényhozásban, és egyik parlamenti alakulat sem tudott önállóan kormányt alakítani.

Az elmúlt évtizedekben stabil jobboldali kormányokat felvonultató Macedóniában, később Észak-Macedóniában totális belpolitikai zűrzavar alakult ki.

A folyamatban tevékeny szerepet játszhattak Soros György szervezetei, és erre a kormányoldalon is felfigyeltek.

2012 elején megállapodás született arról, hogy a USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) által vezetett Civil Társadalom Projekt forrásainak fő elosztója Macedóniában Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa lesz. Ennek nyomán 2012 és 2016 között az amerikai adófizetők ötmillió dollárja jutott Soros alapítványának szervezetéhez, amely az Obama-kormányzat jóváhagyásával azt számára kedves NGO-knak osztotta ki.

A Civil Társadalom Projekt deklarált célja az volt, hogy „felkészítsék a macedón polgárokat arra, hogy elszámoltassák a kormányzatot", és a valóságban egy országot sikerült a polgárháború szélére sodorni.

Soros György aknamunkája és alapítványai révén ösztönzi, segíti az illegális migrációt Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Több elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló célja lehet Sorosnak Aleksandar Vučić Szerbiájával is:

így ugyanis a Balkán két számunkra fontos kulcsállamát destabilizálva egy Görögországon keresztül behatoló jelentős migránsáradat hamar a déli magyar határra helyezne kezelhetetlen nyomást, a 2015-öshöz hasonló kaotikus állapotokat előidézve.

A 2016. decemberi parlamenti választást politikai patthelyzet követte az országban, mivel a győztes jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokrata Pártja (VMRO-DPMNA) 51 mandátumával nem szerzett abszolút többséget a 120 fős törvényhozásban. A VMRO támogatását élvező köztársasági elnök, Gjorge Ivanov viszont nem volt hajlandó kormányalakítási lehetőséget adni a második helyezett SDSM-nek, mert úgy vélte, hogy a kommunista utódpárt a különféle albán nemzetiségi mozgalmakkal koalícióban veszélyeztetné az ország alkotmányos rendjét és területi integritását.

Végül azonban alternatíva híján megalakulhatott a 62 fős szűk többséget élvező, szociáldemokrata Zoran Zaev vezette koalíciós kormány.

Ivanov elnöknek jó oka volt arra, hogy amíg tudta, késleltette a baloldali kormány megalakulását, főleg, ha figyelembe vesszük Soros György macedóniai politikai tevékenységét. A milliárdos ugyanis néhány évvel ezelőtt rátette a kezét az országba áramló amerikai fejlesztési forrásokra, amelyekben Macedónia egy államközi együttműködési szerződés szerint 2008 óta részesül. Az amerikai adófizetők pénzéből finanszírozott támogatásokat korábban kizárólag az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) koordinálta.

A fejlesztési pénzek odaítélése azelőtt többé-kevésbé ideológiamentesen zajlott, azonban Macedónia és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012 februárjában szerződést írtak alá arról, hogy az OSF lesz a USAID által vezetett Civil Társadalom Projekt forrásainak fő elosztója az országban. Ennek eredményeként a USAID szkopjei központja 2012-ben 2,5 millió dollárt ítélt meg a helyi Soros-hálózatnak. Ez a támogatási összeg 2014-re 4,8 millió dollárra nőtt. 2016-ban pedig egy öt évre szóló 9,5 millió dolláros keretet nyitottak meg a Soroshoz közel álló macedóniai szervezetek támogatására.

A megmozdulások szellemi hátterét szintén az OSF biztosította. Ők finanszírozták 2014-ben Saul D. Alinsky néhai amerikai anarchista Rules for Radicals című könyvének macedón nyelvre történő lefordítását és terjesztését. Ez a kötet a felforgatás kézikönyve, útmutató az anarchista utcai harcosoknak, hogy hogyan lehet hatékonyan zavart kelteni, megbénítani az állam működését és konzerválni a káoszt.

A macedón Soros-aktivisták ennek szellemében indították meg rohamaikat, hogy megdöntsék a jobboldali kormányt.

Zoran Zaev és Soros György találkozója 2019-ben Davosban Forrás: Twitter

Soros György és családja emellett rövid pórázon fogja az előző demokrata párti adminisztráció által kinevezett amerikai nagykövetet is, hiszen Jess Baily Soros kottájából játszva aktívan befolyásolja a belpolitikát. Baily informális úton letiltotta a koalíciókötésről a baloldali pártokat, sőt, a migránsválság kezdete után három alkalommal is bekérette Gruevszki miniszterelnököt, hogy lebeszélje őt a kerítésépítésről, és rávegye arra, hogy engedje be a migránsokat Macedóniába.

Továbbá Soros az igazságszolgáltatást is teljes befolyása alá akarja hajtani.

Romániához hasonlóan Macedóniában is felállítottak egy különleges ügyészséget, amely szinte kizárólag a VMRO képviselőit és a jobboldalhoz köthető személyeket marasztal el, miközben az ország ügyészségének csaknem egésze az amerikai nagykövet befolyása alatt áll.

Soros Alexander és Zoran Zaev találkozója 2019-ben Forrás: Facebook

Soros a macedón médiát is megszállta. A jól ismert hangzatos jelmondatok, mint a sajtószabadság kiszélesítése, a független újságírás támogatása és a média megreformálása mögé bújva Soros a saját céljainak akarja alárendelni a macedón médiát, beleértve a televíziós társaságokat, a print és az online lapokat is. Ezek a médiumok gyakran álhírek terjesztésétől sem riadnak vissza, ha azok Soros érdekeit szolgálják. A terepmunkát megint csak ugyanazok a „civil" szervezetek végzik el, amelyek az utcai megmozdulásokat is vezénylik. Az OSF macedóniai szervezete és a USAID által közösen finanszírozott Médiafejlesztési Központ rendszeresen készít jelentéseket a macedón média szabadságáról.

Ezekhez az általuk kiválasztott újságírókkal készített anonim interjúkat és gyakran szubjektív kritériumokat vesznek alapul.

A Központ abban érdekelt, hogy a médiaszabadság fokáról minél lehangolóbb jelentéseket adjon közre, noha a macedón média semmivel sem volt szabadabb az SDSM-kormány idejében, amikor a Soros-szervezet ódákat zengett a média szabadságáról. Soros médiaszervezetei azt sugallják, hogy a macedón sajtó nem szabad, mindezt úgy nyomatékosítják, hogy értékeléseikben nagyjából Malival hozzák egy szintre a macedón sajtószabadság mértékét.

Ezek a jelentések igazolják azt, hogy még több pénzt pumpáljanak a média „felszabadításán" fáradozó Soros-szervezetekbe, bezárva ezzel a kört: a USAID által finanszírozott helyi Soros-szervezet kreál egy jelentéseket kiadó „független" szervezetet, amely megállapítja, hogy szörnyű állapotban van az adott ország sajtója, ezzel legitimálja azt, hogy Soros még több pénzt toljon a szóban forgó szervezetekbe. Mindezek eredményeként a USAID és különböző európai országok macedóniai nagykövetségei számos baloldallal szimpatizáló, vagy nyílt baloldali propagandát közvetítő médium felállításában és/vagy működtetésében működtek közre. Nem egyszer támogatták baloldali kötődésű üzletemberek, oligarchák tulajdonában lévő tévétársaságokat.

Általánosan jellemző, hogy a Soros által pénzelt újságírók azt a látszatot próbálják kelteni, hogy ők és az általuk favorizált SDSM a macedóniai amerikai nagykövetség politikai támogatását élvezik.

Ezek a szociáldemokrata politikusok és a baráti újságíróik előszeretettel használják az amerikai demokrata politikusok macedóniai látogatásait arra, hogy tovább növeljék legitimitásukat és tovább erodálják a konzervatív jobboldal pozícióit. A Soros párti, USAID-pénzekkel kitömött újságírók 2015-től kezdve egyre durvuló hangnemben fenyegetnek jobboldali politikusokat és sajtóorgánumokat. Nem egyszer a tettlegességtől sem riadnak vissza: előfordult, hogy az SDSM gyűlésén konzervatív tévéstábokat támadtak meg. A feszültségkeltésből a baloldali politikusok is kiveszik a részüket: egy alkalommal Zoran Zaev jelenlegi miniszterelnök nyíltan kifejtette, hogy mely televíziós csatornákat és újságokat tart „ellenségnek".

A Soros által fizetett újságírók kettős mércét alkalmazva szemet hunynak az ilyen verbális és erőszakos atrocitások felett, azt sugallva, hogy ezek helyénvalók.

A Soros pénzelte NGO-k a média intézményi felépítését is megpróbálják a maguk képére formálni. A 2016-os választást megelőzően az SDSM azt követelte, hogy a Médiahatóság feletti kontrollt utalják a Soros-féle szervezetek hatáskörébe, beleértve azt a jogot is, hogy bezárhassanak olyan médiumokat, amelyeket kiegyensúlyozatlannak ítélnek.

Soros György eszméletlen mennyiségű pénzt fordít arra, hogy egész országok közvéleményét és kormányait az irányítása alá vonja Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Erre nem került sor, ám kompromisszumos megoldásként elrendelték egy öttagú, politikai kinevezettekből álló testület felállítását, amely szankcionálhatta a televíziós társaságokat. Az öt tagból három Soros-szervezetben tevékenykedik, kettejüket az SDSM, míg a harmadik személyt az albán kisebbség pártjai jelölték. Ez a testület tucatnyi alkalommal szavazott meg büntetést konzervatív csatornáknak arra hivatkozva, hogy nem megfelelő hangnemet használtak, vagy éppen túlságosan tolakodó kérdést tettek fel az SDSM képviselőinek.

A Soros pénzelte NGO-k által szervezett tüntetések résztvevői – köztük az SDSM vezető politikusai, és számos fiatal, akik „Soros Army" feliratú pólóban jelentek meg – rendbontásaik során számos kormányzati épületet súlyosan megrongáltak, súlyos anyagi kárt okozva ezzel a közvagyonban.

Egy 2016-os tüntetés Szkopjéban Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Ilin Nikolovski

Megrohamozták és felgyújtották az elnöki hivatalt, míg az Igazságügyi Minisztérium épületében jelentős károkat okoztak és festékkel öntötték le azt. Az úgynevezett „Színes Forradalom" vezetője Pavle Bogojevszki LGBT-aktivista, az SDSM parlamenti képviselője volt.

Azért mentek utcára, hogy megdöntsék az ügyvezető konzervatív kormányt és kinyissák a határokat a migránsok előtt.

Időközben Zaev számos ügy kapcsán kompromittálódott, például egy 2020-ban kiszivárgott hangfelvétel szerint az összes Soros által pénzelt csoportot a sajátjaként tüntette fel a baloldali politikus. Beszélt arról, hogy milyen befolyása volt az ügyészségre, és hogy milyen zsarolási botrányokba keveredett.

2020 augusztusában Zaev SDSM-je szűk győzelmet aratott a 2020-as országos választásokon, de szövetségeseivel, 120 képviselőből 62-vel megtartja a szűk többséget a parlamentben. A törvényhozás egészen pontosan 62:51 arányban támogatta a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), a legnagyobb albán kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), valamint a szintén albán kisebbségi Albánok Demokratikus Pártjának (DPA) koalícióját, amelynek következtében Zaev újra kormányfő lett, miután a szkopjei parlament februárban feloszlott lemondását követően.

Zoran Zaev vasárnap késő este bejelentette, hogy lemond Észak-Macedónia miniszterelnöki tisztségéről és a kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) vezetői posztjáról, miután balközép pártja vereséget szenvedett a helyi választásokon.

A VMRO-DPMNE konzervatív ellenzéki csoport a legtöbb önkormányzati szavazáson győzött a vasárnapi szavazás második fordulójában. Zaev a választások előtt kijelentette, hogy visszalép, ha az SDSM elveszíti a szkopjei főváros második fordulóját. Az előzetes adatok szerint Danela Arsovska független jelölt, akit a VMRO-DPMNE és az albán ellenzék is támogat, 55,3 százalékos támogatottsággal vezeti a hivatalban lévő SDSM jelöltet Szkopjéban.

Ahogy azt a Politico megjegyzi, Zaev 2017 óta vezeti a parányi balkáni nemzetet, és felügyelte Görögországgal az ország nevével kapcsolatos több évtizedes vita végét, és 2018-ban beleegyezett, hogy Macedónia elé az „észak" szót illessze, hogy megkülönböztesse Görögország északi tartományától, amelyet Macedóniának is neveznek. A történelminek nevezett megállapodás megnyitotta az utat az ország előtt, hogy a Nyugat legerősebb klubjaihoz csatlakozzon.

Zaev szerint lemondása azonban nem jelent előrehozott választást: a törvény szerint a koalíciós kormány megegyezhet egy másik miniszterelnöki választásban, és új szavazás nélkül alakíthat kormányt. Hozzátette, ügyvivői szerepkörben marad hivatalában, hogy ez megtörténjen.