A holland szociáldemokrata politikus a Der Tagesspiegel című lapban közölt interjúban kifejtette, hogy tragédiát okozott volna, ha az EU-tagállamok nem a közös vakcinabeszerzést választják, mert ha egyedül a gazdasági erő határozza meg a hozzáférést, egyes országok nem jutnak hozzá a szérumhoz.
Mint mondta, probléma lenne, és nem csak a szegényebb országoknak, ha csak a leggazdagabb tagállamok engedhetnék meg maguknak a vakcinavásárlást. Ezt ismerték fel az oltóanyag-szövetséget megalakító EU-tagok, köztük Németország és Hollandia. Ezek az országok belátták, hogy jobb a közös, európai fellépés.
Nemrég viszont több európai tagállam is közös levelet fogalmazott meg Brüsszelnek, amelyben éppen a vakcinák aránytalan elosztására hívják fel a figyelmet. A levelet Bulgária, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Csehország és Litvánia írta alá, vagyis azok a tagállamok,
akik sokkal kevesebb oltóanyaghoz jutottak brüsszeli forrásból, mint amennyi járt volna nekik.
Ráadásul a közös beszerzés miatt a tagállamok nem tudnak új szerződéseket kötni az olyan gyártókkal, akikkel az uniónak élő szerződése van, vagyis nem vehetnek maguknak külön Pfizer-, Moderna-, AstraZeneca- és Janssen-oltóanyagokat.
Hozzátette: igaz, hogy követettek el hibákat az oltóanyag-beszerzésben, Brüsszelben és a tagállamokban is, de a gazdagabb országok érdekeit is a közös beszerzés szolgálta.
Nézzük meg, hogy hol tartunk április végén - mondta a brüsszeli bizottság alelnöke arra a kérdésre, nem szegénységi bizonyítvány-e az EU-nak, hogy gyorsabb az oltási kampány a közösségből éppen kivált Nagy-Britanniában.
Hozzátette, hogy a mérleget a világjárvány végén kell elkészíteni, mert akkor láthatjuk majd, hogy miben tévedtünk és mit tettünk helyesen, egyelőre pedig arra kell összpontosítani, hogy egész Európa oltóanyaghoz jusson.
Az ilyen nyilatkozatok azt tükrözik, hogy az Európai Unió továbbra is azt hiszi, hogy van idejük, miközben a legtöbb tagállamban már a járvány harmadik hulláma zajlik, és csak a lakosság kellő arányú beoltása jelenthet megoldást.
Az elpazarolt idő most emberéletekbe kerül, azonban nemhogy több vakcinát szereznének, még a korábban beígértnél is kevesebbet kapnak a tagállamok.
Az AstraZeneca már közölte, hogy a 40 millió adag helyett csak 30 milliót fognak leszállítani, az első negyedévben pedig az ígért 90 millió dózis helyett csak 11 milliót sikerült célba juttatniuk. A Johnson & Johnson-nal kötött beszerzés dokumentumain pedig még meg sem száradt a tinta, a vállalat már közölte, hogy a vártnál kevesebb vakcinát és azt is csak később tudják küldeni az uniónak.