Legutóbb Grenoble külvárosában, Échirolles-ban találtak egy ház külső falára ragasztott fotót, amely három helyi rendőrt ábrázolt egyenruhában, a fotón azzal a felirattal, hogy „élve vagy halva".
Egy munkája miatt a kerületben járó ápolónő vette észre a plakátot, és ő értesítette a rendőrséget, nem a környék lakói. A nyomozás megkezdődött, ha a plakát készítőit megtalálják, három év börtönt kaphatnak a rendőrök fenyegetése miatt.
A francia ellenzéki politikusok által sokat bírált igazságszolgáltatás azonban nagyon elnéző a rendőrök életére törő bűnözőkkel, április 18-án egy bírósági ítélet miatt lettek dühösek a francia rendőrök, amikor nyolc olyan bűnözőt mentettek fel a vádak alól, akik korábban Viry-Châtillon városában felgyújtottak egy rendőrökkel teli rendőrautót.
Grenoble városában – a mostani esettől eltekintve is – rendszeresek a rendőrök ellen elkövetett erőszakos támadások.
Áprilisban három alkalommal lőttek ki tűzijátékokat járőröző rendőrökre, volt, hogy egy ötvenfős banda támadta meg a rendőröket.
A rendőrök elleni agresszivitás és a bevándorlás szoros kapcsolatban van Franciaországban. A migránsnegyedekbe kihívott rendőröket rendszeresen petárdákkal lövik, vagy éppen felgyújtják a rendőrautókat.
A pénteki kegyetlen rendőrgyilkosság után 20 francia tábornok felhívást tett közzé, hogy polgárháború előtt áll Franciaország, ha nem oldja meg a francia állam a rendőrök elleni erőszakot és a bevándorlás megfelelő kezelését. A nagy hatású nyílt levél következménye: Macron kormánya a tábornokok ellen fordult, Florence Parly hadügyminiszternő, korábbi szocialista politikus pedig bejelentette, hogyha aktív tábornokok is vannak az aláírók között, akkor büntetésre számíthatnak. Azaz, nem a bűnnel foglalkoznak, hanem azokkal, akik a bűnre - kemény hangon - felhívják a figyelmet.
De van más példa. Amikor az egyébként erőskezűnek nehezen nevezhető belügyminiszter két hete azt javasolta, hogy a rendőrök elleni erőszakot automatikusan börtönnel kell büntetni, a jogvédők és az elnök körüli baloldali politikusok, kormánytagok és tanácsadók egymást túlkiabálva kezdtek tiltakozni. A javaslatból természetesen nem is lesz semmi.
Franciaországban 2012, azaz Francois Hollande elnöksége óta az állam képtelen harcolni az illegális migráció és következményei ellen, valóban érdemi törvényt nem tettek a bevándorló hátterű, muszlim terrorizmus ellen sem. Változatlanul késik az a törvény, amely kiutasítana az országból minden olyan bevándorlót, aki a titkosszolgálat szerint terroristagyanús. A szocialista elnök, Francois Hollande kormányában volt egyébként gazdasági miniszter Macron. Ő a szociális kérdésekben teljesen érzéketlen, adópolitikája például a gazdagokat segíti, de a bevándorlás kérdésében tipikusan baloldali álláspontot képvisel. Így az ő elnöksége alatt sem változott az állam határozatlansága a migrációval és a terrorizmussal szemben. Tettekben semmiképp.