Ahogy arról az Origo is beszámolt, a június 6-án lezajlott Szászország-Anhalt tartományi parlamenti választáson teljesen más eredmény született, mint azt a közvélemény-kutatók várták. A CDU győzött a mostani körülmények között kiváló teljesítménynek minősíthető 37,1 százalékkal, az AfD lett a második 20,8 százalékkal.
Még egy szenzációs eredmény született: a Zöldek (Die Grünen) 5,9 százalékkal éppen csak hogy bejutottak a parlamentbe,
holott az állami TV-adók (ARD, ZDF), valamint a nagy baloldali lapok már a Zöldek társelnökét, Annalena Baerbockot látták ősszel a kancellári székben.
Ami a CDU alábecsülését és a Zöldek istenítését illeti, mindkettőnek az az oka, hogy
a többségükben baloldali-zöld újságírók nyilvánvalóan állandóan összetévesztik magukat a normális választópolgárokkal
– értékeli a választás eredményét a Neokohn.hu.
A zsidó közéleti lap szerint a CDU győzelme, illetve a Zöldek bukása annak is köszönhető, hogy
a keletnémet polgárokat sem a genderegyenlőség, sem a feminizmus, sem az antirasszizmus, és még a klímakatasztrófa témája sem érdekli igazán.
A Neokohn szerzője azon a véleményen van, hogy
a Zöldek 5,9 százaléka körülbelül megfelel a nyugatról importált bürokraták arányának Szászország-Anhaltban.
A Zöldeknél nagy volt a csalódás. A választások előtt több mint 10 százalékra számítottak, és az előrejelzések is ezt az elvárást támasztották alá. A választók döntése mögött a Zöldek esetében is személyes okok találhatók, habár ellenkező előjellel, mint a CDU esetében: mégpedig a zöld kancellárjelölt, Annalena Baerbock elmúlt hetek során beteljesedő teljes hitelvesztése. Időközben még a hűséges nyugatnémet zöldpártiak körében is egyre kevesebben látják őt a kancellári szék várományosaként.
Egész konkrétan a következők derültek ki: néhány héttel ezelőtt, még Baerbock tündöklése idején, néhány nyomozó újságírónak feltűnt, hogy a kancellárjelölt hivatalos életrajzában azt állítja, hogy
bachelordiplomája (alapképzés) van politológiából és nemzetközi jogból, holott abban az évben, amelyikben Baerbock diplomáját állítólag megszerezte, Németországban ez a szakirány még nem létezett.
Baerbock azt is állította, hogy a híres London School of Economicson (LSE) posztgraduális képzésben vett részt.
Hamarosan kiderült, hogy Baerbock sohasem járt jogi karra, és politológiaszakon is csak az első szigorlatig jutott el. Az LSE-n pedig csak egy egyéves tanfolyamon vett részt, amelyet szülei sok pénzért vásároltak neki.
Vagyis nemzetközi jogi végzettségről, mint életrajzában állította, szó sem lehet.
Ez a leleplezés lavinát indított el. Kiderült ezenkívül, hogy
Baerbock nem volt hivatalvezető Brüsszelben, hanem egy zöld EP-képviselő honlapját kezelte, és nem volt újságíró sem, mint állította, hanem csak gyakornok egy közepes méretű lapnál.
Ezután következett csak a csúcspont:
kiderült, hogy minimum 25 000 eurót „elfelejtett" az adóhivatalnál 2020-ban bevallani (ez az összeg több millió német éves jövedelmének felel meg), és ami még pikánsabb: ezt az összeget mint „járvány miatti különleges javadalmazást" a Zöldek vezetése maga engedélyezte neki.
Magyarán: Annalena Baerbock adót csalt.
Baerbock „tündöklése" ezzel véget ért, állítólag a Zöld-vezetés azon gondolkodik, hogyan lehetne őt feltűnésmentesen eltávolítani a kancellárjelöltségből. A gond nagy: a Bild Zeitung jelentése szerint
43 százalékról 28 százalékra zuhant azoknak a száma, akik az adócsaló zöld politikusnőt kívánnák Angela Merkel utódjának.
Erről a Neokohn szerzőjének sarkos véleménye van: „Hogy hogyan lehet az, hogy a polgárok 28 százaléka, főleg nyugatnémetek, még mindig egy notórius hazudozót és adócsalót szeretne kancellárnak, az a nyugatnémetek titka marad – a keletnémetek, mint már többször is, nagyobb valóságismeretről tettek tanulságot".
A német Zöldek kancellárjelöltje programjának a legfőbb eleme az, hogy
a klímakatasztrófa megelőzése érdekében mindenféle új adónemeket vezetne be, amelyek költségeit természetesen nem a klímaromboló multinacionális vállalatokkal, hanem a német emberekkel, családokkal fizettetné meg.
Megjegyzés: Baerbock asszonnyal szöges ellentétben Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, hogy
a klímaromboló multinacionális vállalatoknak kell megfizetniük a környezetvédelem költségeit, és nem a magyar családoknak.
Orbán Viktor erről a legutóbbi EU-csúcs előtt beszélt.
A legnagyobb felháborodást a németek körében egyértelműen az okozta, hogy a Zöldek még tavasszal bejelentették:
amennyiben megnyerik a szeptemberben esedékes szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást, akkor „a klíma érdekében" 2 euróra emelik a benzin árát.
Az üzemanyag ára pedig kulcskérdés Németországban is, bár nem olyan szinten, mint az Egyesült Államokban. Nem meglepő módon a benzináremelés okozta a legnagyobb botrányt a németeknél, különös tekintettel a keletiekre, ez pedig nyilván meglátszott a Szászország-Anhalt tartománybeli választás eredményén.
A német konzervatívok – főleg az egykori NDK területén – a francia forradalom idején kivégzett Marie Antoinette királynéhoz kezdték hasonlítani az elitista, a hétköznapi embereket mélységesen lenéző és megvető, őket szétadóztatni akaró, ugyanakkor adócsaló Annalena Baerbockot.
A tékozló életmódjáról hírhedtté vált Marie Antoinette a francia forradalmárok szerint ugyanis azt monda: „Ha nincs kenyere a népnek, akkor egyen kalácsot!" Ez a mondat azóta szállóigévé vált, annak ellenére, hogy a történettudomány mai álláspontja szerint a francia királyné valójában soha nem mondott ilyent, mivel fogalma sem volt róla, hogy élnek a hétköznapi emberek, de ez nem is érdekelte őt, akárcsak napjaink „német Marie Antoinette-jét", Annalena Baerbockot.
A közösségi médiában a benzináremelés hírére olyan mémek kezdtek terjedni, amelyek párhuzamba állították a francia királyné elitizmusát Annalena Baerbockéval, a „Ha nincs kenyere a népnek, akkor egyen kalácsot!" mondatot pedig úgy aktualizálták:
Ha nem tudják megfizetni a benzint, akkor vegyenek Teslát!