Orosz-ukrán háború - ez történt az éjszaka

Ukrán katonák egy ellenőrző pontnál a Kijevtől 40 km-re lévő Velyka Dymerka falu határában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjel közzétett videóüzenetében ismét azzal vádolta az országát támadó orosz erőket, hogy megsértik a humanitárius folyosók működését biztosító tűzszünetet Mariupolnál és Volnovakhánál. Hozzátette, hogy más ukrán városokból viszont az elmúlt két napban körülbelül 100 ezer civilt ki tudtak menekíteni.

Az államfő azt mondta, hogy

Mariupolnál az orosz erők nem szüntették be a harci cselekményeket.

Közlése szerint az ukrán vezetés élelmiszert és gyógyszert szállító konvojt küldött az ostromlott városba, de

harckocsikkal rájuk támadtak.

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes korábban azt közölte, hogy a városban a tíznapos ostrom alatt több mint 1300-an meghaltak.

Zelenszkij elmondta, hogy más városokból csak csütörtökön 40 ezren el tudtak menekülni az e célból biztosított humanitárius folyosókon.

Két nap alatt a kimenekítettek száma megközelítette a 100 ezret

- emelte ki.

Az ukrán parlament arról adott hírt hivatalos Twitter-oldalán, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkovban

tüzérségi tűz alá vettek egy kutatóintézetet, ahol egy kísérleti atomreaktor is található.

A közelben egy ifjúsági szálláson a támadás miatt tűz keletkezett - tették hozzá.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szintén beszámolt erről a támadásról, és hozzátette, hogy találat érte az épületet, amelyben a reaktort elhelyezték, de a sugárzás szintjének megnövekedését nem tapasztalták.

A Maxar friss műholdképe a csernobili szarkofágról Forrás: AFP/Maxar

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy immár

minden kapcsolata megszűnt az egykori csernobili atomerőművel,

ahol még mindig tárolnak radioaktív hulladékot. Előzőleg a létesítmény területén megszűnt az áramellátás, és a tároló hűtéséhez is szükséges energiát dízellel működő áramfejlesztők segítségével próbálják biztosítani.

Oroszország összehívta az ENSZ BT-t

Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte a Moszkva szerint az Egyesült Államok által Ukrajnában működtetett

biológiai laboratóriumok ügyében.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ügyvivő ENSZ-nagykövete azzal indokolta a kérést, hogy a témában illetékes nemzetközi fórumon "meg kell vitatni az Egyesült Államok ukrán területen végzett katonai-biológiai tevékenységét".

Washington és Kijev tagadja, hogy ilyen létesítményeket működtetnének

titokban.

Áldozatok a szakadár területeken

A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadár területek egyik tisztségviselője, a luhanszki Rogyon Mirosnyik csütörtök este arról számolt be, hogy a luhanszki és a donyecki "népköztársaságok" területén az elmúlt három hétben 34 polgári személy halt meg, és közel 180-an megsebesültek harci cselekményekben. Mirosnyik ezért az ukrán hadsereget tette felelőssé, amely szerinte kiterjesztette harci műveleteit a térségben.

EU-csúcs Versailles-ban

Az Európai Unió továbbra is humanitárius, egészségügyi és pénzügyi támogatást nyújt az Ukrajnából menekülőknek és az őket fogadó országoknak - szögezték le az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői a franciaországi Versailles-ban péntek hajnalban kiadott nyilatkozatukban.

Emmanuel Macron francia elnök házigazdaként köszöntötte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Forrás: AFP/Ludovic Marin

A tagállamok vezetői elismerően nyilatkoztak az Ukrajnával szomszédos országokról azért "a mérhetetlen szolidaritásért", amellyel a háború elől menekülőket fogadták. Egyúttal megerősítették, hogy

az Unió védelmet nyújt minden háborús menekültnek.

A nyilatkozatban az EU arra szólította fel Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi humanitárius szabályokhoz, azaz biztosítson biztonságos kijutást az országot elhagyni kívánó civileknek, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson az áldozatokhoz és az Ukrajnán belül menedéket keresőkhöz is.

Az EU-tagállamok vezetői kétnapos találkozón vesznek részt a francia soros EU-elnökség szervezésében, az értekezlet fő témája a több mint két héttel ezelőtt Oroszország által indított támadás és következményei lettek. A nyilatkozat szerint a tagországok eltökéltek abban is, hogy amint a háború befejeződik, támogatást nyújtanak a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.

Az EU-csúcs résztvevői Versailles-ban Forrás: AFP/2022 Anadolu Agency/Albert Cara

Újabb szankciókat terveznek

Megerősítették, hogy növelik a nyomást Oroszországra és Fehéroroszországra, így a már elfogadottak mellett készek újabb szankciók kirovására is. Ismét felszólították Oroszországot, hogy hagyja abba a katonai műveleteket Ukrajnában, vonja ki onnan erőit és katonai felszerelését, és tartsa tiszteletben az ország függetlenségét és területi egységét.

Ami Ukrajna EU-csatlakozását illeti, a nyilatkozatban megerősítették, hogy az ország "az európai családhoz tartozik",

ígéretet tettek a kapcsolatok és a partneri viszony még szorosabbá tételére,

míg a február végén beadott hivatalos csatlakozási kérelemről annyit jegyeztek meg, hogy várják az Európai Bizottság jelentését róla, ahogyan azt az uniós szerződések előírják.

13,6 milliárd dolláros támogatás

A képviselőház után az amerikai szenátus is megszavazta, hogy az Egyesült Államok 13,6 milliárd dolláros humanitárius és gazdasági segélyt nyújtson az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának. A washingtoni Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden elnök is aláírja a jogszabályt.

Az amerikai támogatásnak a humanitárius segítségnyújtás mellett az is a célja, hogy Ukrajna katonailag is meg tudjon erősödni a támadó orosz haderővel szemben. Chuck Schumer, a demokraták frakcióvezetője a szavazás után kiemelte az ukrán gazdaságnak és a menekülteknek jutó támogatást is. A republikánus Mitch McConnell pedig azt hangoztatta, hogy Ukrajna mellett az országot és a menekülteket segítő NATO-tagállamoknak is szükségük van a gyors támogatásra.