A Soros-pénz egy közös adománygyűjtő bizottsághoz kapcsolódó PAC-hoz áramlott. A Lead the Way 2022 elnevezésű vállalkozás magában foglalja a Way to Lead PAC-t, Cori Bush Missouri képviselő kampánybizottságát és a kongresszusba bejutni próbáló további 12 progresszív politikusét is.
- Mindannyian emlékszünk az Egyesült Államokat tavaly szó szerint lángba borító Black Lives Matter tüntetésekre, melyeknek egyik következménye – az emberéleteken és a dollármilliárdos anyagi káron túl – az volt, hogy elkezdték követelni a források megvonását a rendőrségtől. A társadalom ebben a kérdésben is két részre oszlott: a rendőrségi költségvetést csökkenteni akarókra (Defund the Police, jellemzően a demokraták tartoztak ide) és a rendőrséget támogatókra (Back the Blue, a legtöbb republikánus kiállt mellettük).
- Emellett a Soros-hálózat a liberális agendájának az érvényesítésére használta fel a koronavírus-járványt, és ennek részeként a szabadságvesztésüket belátható időn belül letöltő, valamint a még nem elítélt bűnözők szabadlábra helyezéséért kardoskodnak szerte a világon azzal az indokkal, hogy a börtönökben lassítsák a fertőzés terjedését. A legagresszívabban az Egyesült Államokban lobbiznak azért, hogy az elítéltek kikerüljenek a rácsok mögül.
- Mindeközben Magyarországon a magát „civil jogvédő egyesületnek" tartó külföldről finanszírozott NGO, a Magyar Helsinki Bizottság cseppet sem meglepő módon az egyik magyarországi Soros-médiumon, a 444.hu oldalán vezet blogot. Itt több cikkben foglalkoznak a börtönkörülményekkel, a rabok jogaival és nem ritkán kemény kritikával illetik a rendőrség tevékenységét.
Soros György régóta támogatja a büntető igazságszolgáltatás rendszerének átalakítását.
A finanszírozó tízmilliókat fordított a kerületi ügyészségi választásokra, és nagy összegeket utalt ki a rendőrség reformjára összpontosító csoportoknak, többek között a rendőrség felszámolására törekvő progresszív aktivisták által használt csoportosulás finanszírozására.
Andrea Soros Colombel támogatja a jelenlegi közös adománygyűjtő bizottságot, amely Bush és a többi szélsőbaloldali politikus javára válhat a 2022-es választásokon.
A Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint Andrea Soros Colombel 100.000 dollárt különített el a Lead the Way 2022-re, a közös adománygyűjtésre, amely magában foglalja a Way to Lead PAC-t és a progresszív jelöltek kampányait.
Soros György külön készpénzt juttatott a Way to Lead PAC-ba, valamint 100.000 dollárt utaltát a Democracy PAC-jából a Way to Lead számlájára, amely összeget a jelölteket támogató vagy ellenző hirdetésekre lehet felhasználni.
Támogatásuk révén a Lead the Way 2022 és a Way to Lead legnagyobb támogatói közé sorolták őket a 2022- es választásokon. Ez a két entitás támogatja Busht és a progresszív reménységeket, miközben a Kongresszuson belül kívánják bővíteni az „osztag" sorait. A Lead the Way 2022 közel 40.000 dollárt utalt át Bush kampánykasszájába ebben a ciklusban. Néhány példa:
„Rana Abdelhamid, aki New York 12. kongresszusi kerületében indul, 28.000 dollárt kapott a Lead the Way 2022-től. Abdelhamid a nemrég törölt Instagram-bejegyzéseiben feminista „prioritásnak" nevezte a bűnüldözés finanszírozását. „Az intim partnerek által elkövetett erőszakosság akár négyszer nagyobb a zsaruk otthonában, mint az általános lakosság körében." – írta.
Kina Collins, aki Illinois 7. kerületében jelölt, szintén 28.000 dollárt kapott a Lead the Way2022-től. Collins részt vett a rendőrség átalakítását célzó reformtörekvésekben, és az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhatóságának megszüntetését kérte.
Odessa Kelly, aki Tennessee 7. kerületében indul, közel 41.000 dollárt kapott a Lead the Way2022-től. Kelly az Our Data Bodies-nak adott interjújában jelezte, hogy támogatja a rendőrségi reformot.
Soros György szóvivője, Michael Vachon, aki a Soros-féle PAC pénztárnokaként istevékenykedik, nem válaszolt a megkeresésre, ahogyan Soros Andrea sem.
A Foxnews által csak "mély zsebű adományozó"-nak titulált Soros közel 30 millió dollárt tolt a kerületi ügyészségi választásokra országszerte, gyakran bejutva a demokrata előválasztásokra, és a mezőny legprogresszívebb jelöltjét támogatva.
Az egyik jelölt, Aramis Ayala, aki a floridai Orange és Osceola megyék államügyésze volt, 1,4 millió dollár Soros-finanszírozást kapott. Most Florida főügyészi posztjáért indul a demokrata előválasztáson.
Soros a rendőrség reformját támogató csoportokat finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványából, beleértve 4,5 millió dollárt egy sötét pénzközpontnak, amelyet szélsőbaloldali aktivisták használtak a rendőrség felszámolására.
Andrea Soros Colombel az Open Society Foundations globális és egyesült államokbeli igazgatótanácsának tagja. A Nyílt Társadalom Alapítvány 2020-ban 220 millió dollárt fordított a faji egyenlőség ösztönzésére, amely 70 millió dollárt tartalmazott a büntető igazságszolgáltatás reformját célzó helyi erőfeszítésekre.
Ami a hazai viszonyokat illeti, a Magyar Helsinki Bizottság az egyik kiemelt haszonélvezője (volt) az úgynevezett börtönbiznisznek, amelyet az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítás igyekezett megszüntetni. A módosítás lényege, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt indult kártalanítási eljárásokkal összefüggő visszaéléseket lehetetleníti el, az elítéltek kártalanítása helyett az áldozatok érdekeit helyezi a középpontba. Miközben a bűncselekmények miatt elítéltek az elhelyezésük miatt jelentős összegű kártérítéshez jutottak, a bűncselekmények áldozatait alig sikerült kompenzálni. Az elítéltek és ügyvédjeik (sokszor a Helsinki Bizottság hathatós közreműködésével) üzletet csináltak a kártérítésekből több mint tíz milliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogva tartási körülményekre hivatkozva.
Csak néhány példa, kiknek jutott kártérítés az adófizetői forintjainkból a börtönbiznisz révén:
A milliárdos spekuláns és hálózata egyik bevallott célja a büntetés-végrehajtás liberalizálása, a büntetési tételek csökkentése, egyes büntetőjogi tényállások teljes megszüntetése.
Az Egyesült Államokban már több esetben sikerült is érvényesíteni az akaratukat, mivel befolyással rendelkeznek a Demokrata Párt politikusai révén a törvényhozásra, illetve Soros számos kerületi ügyészi versenybe is beszállt kampánytámogatással, hogy az elképzeléseinek megfelelő jelölt nyerjen. A pandémia alatt több tízezer bűnözőt engedtek szabadon Amerikában, a progresszív ügyészeknek köszönhetően pedig számos városban elharapódzott a bűnözés a megengedő büntetőpolitika miatt. Az utóbbi években az antirasszizmusjelszava alatt megindított, erőszakos BLM-tüntetéssorozatonkeresztül pedig még a rendőrség részbeni leépítését is sikerült elérniük, forrásmegvonás követelésével.
Ezt a rendőrségellenes hangulatot is erősítheti Magyarországon több NGO is, erre következtethetünk például a Magyar Helsinki Bizottság által nemrég megjelentetett írásból, amelyben a rendőrséggel szemben kártérítési pert nyert egyik ügyfelükről szól a beszámoló.
Az eset leírása a Helsinki Bizottság blogbejegyzése alapján:
„Cs. Zs. az akkor 23 éves budapesti egyetemista 2016 nyarán került szóváltásba rendőrökkel. A rendőrök azt állították, hogy vezetés közben mobiltelefonozott, ezt a fiatalember határozottan tagadta. Szükségtelenül fenyegetően léptek fel vele szemben. A vita eldönthető lett volna a cellainformációk és híváslista kikérésével, erre a rendőrség azonban később sem volt hajlandó. A szóváltás elmérgesedett, a fiatalembert elkezdték fenyegetni, az édesapját hívta, és amikor az arca felé kapva akarták telefonját elvenni, akkor Cs. befutott segítségért egy irodaházba, ahol apja cége működött. A rendőrök erősítést kértek, akik mintegy másfél perc alatt kirángatták a recepció mögül, leteperték, a hátára térdepeltek, és kezeit hátrabilincselték. Folyamatosan szidalmazták. Ezek után előállították a X. kerületi kapitányságra, majd elengedték."
Ha valaki a rendőri intézkedés során ellenállást tanúsít, ellenszegül, vagy számítani lehet arra, hogy az intézkedés közben magában vagy másban kárt tesz, esetleg megszökik, a rendőrnek nincs más választása, erőszakhoz kell folyamodnia.Tehát elég az is, ha erre számítani lehet, de az említett esetben a fiatalember el is futott előlük. A rendőri erőszak (testi kényszer) célja ebben az esetben az volt, hogy a szökést megakadályozza, az ellenszegülést megtörje.
Véleményünk szerint jogszerűen cselekedtek a rendőrök az intézkedés során.
Így látta az ügyészség is, hiszen hét hónap után bizonyítékok hiányában megszüntette a nyomozást. Ezért Cs. Zs., a Helsinki Bizottság ügyfele a strasbourgi bírósághoz fordult. Hova máshova? Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)pedig megállapította, hogy a magyar állam megsértette a fiatalember emberi jogait. Az indokolás: nem csak a kínzás vagy hatósági bántalmazás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges bántalmazási ügyeket és megtalálja a felelősöket.Tehát az EJEB szerint a bizonyítékok hiánya nem megfelelő kivizsgálást jelent.
Emlékeztetésül: egy francia szervezet, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) kutatása szerint az elmúlt évtizedben az EJEB mintegy száz bírója közül 22 érkezett a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványhoz tartozó szervezetektől. Közéjük sorolható például a magyar Sajó András, a CEU alapító dékánja is. Sajó 2008 és 2017 között volt az EJEB bírája, és részt vett több, a magyar állam ellen irányuló strasbourgi ítéletben. Például abban, amelyik kimondta, hogy nem szabad korlátozni a kommunizmus jelképének, a vörös csillagnak a viselését. Vagy abban a döntésben, amikor az EJEB elítélte Magyarországot két bangladesi illegális migráns kiutasítása miatt, majd másodfokon, a tények megismerése után kénytelen volt megváltoztatni döntését. Szóval ne legyünk meglepődve, hogy a Helsinki Bizottság az EJEB elé viszi azokat az ügyeket, amelyekből kártérítés miatt bevételi forrást remél.