Az elhibázott brüsszeli szankciós politika már az európai embereket fenyegeti

Az Oroszország elleni újabb szankciók mellett állt ki Josep Borrell az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve -tudósított az MTI. Ha az újabb szankciócsomagban helyet kap az orosz földgázra vonatkozó embargó, akkor az beláthatatlan következményekkel, borzalmas katasztrófával jár az európai polgárokra nézve. Miközben Európa tönkremegy, az oroszok még gazdagabbak lesznek.

Újabb katasztrófális szankciókra készül Brüsszel

"Néhány uniós tagország vezetője azt állítja, hogy tévedés volt az Oroszország elleni szankciók bevezetése, én nem így vélem, szerintem ez a helyes út, ezt kell folytatni" - jelentette ki Josep Borrel az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője, döbbenetes módon tudomást sem véve a szankciók hatástalanságáról.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Hozáttette "biztosítani kell, hogy a szankciók hatékonyak legyenek, mert nagy vita megy arról, hogy a szankciók jobban érintenék-e Európát, mint Oroszországot."

Néhány uniós tagország vezetője azt is állítja, hogy az orosz olajimport tilalma növeli az olaj árát, érveiket viszont számokkal kellene alátámasztaniuk. Nézzenek meg egy árgrafikont, látni fogják, hogy az olaj ára a tilalom óta ugyanazon a szinten van, mint a háború előtt. A háború kezdetekor nőtt, majd a tilalom hatására csökkeni kezdett – hangoztatta. Borell azt nem tette hozzá, hogy a tilalom előtt éppen a tilalommal fenyegetés miatt nőt, utána pedig azért csökkent, mert végül a szankció kevésbé lett széleskörű, mint azt Brüsszel akarta. Ráadásul ez még csak nem is érv a szankciók hatásosságára, és semmilyen módon nem válasz arra, hogy kit érint jobban: Európát vagy Oroszországot?

Borell szerint most türelemre van szükség, a szankciók majd egyszer hatni fognak.

A főképviselő szerint a Kreml fegyverként használja a gázt az EU ellen, több estetben már csökkentik a gázellátást. Borell arra szintén nem válaszolt, hogy ha az oroszok csökkenteni tudják és merik a földgázszálítást, és az EU-ban tör ki emiatt pánik, akkor vajon kinek is van jobban szüksége a fölgázszállításokra. Nagyon úgy tűnik, hogy az Európai Uniónak.

Mást mondanak a számok

A számok tükrében elmondható, hogy Josep Borrell az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője vagy nincs tisztában a dolgokkal vagy illetlen szóval hazudik a reális számokkal kapcsolatosan. Az év eleje óta, tehát a háborút megelőző periódusban már elkezdődött az olajár emelkedése, ami mondhatni törvényszerű volt a Covid-lezárások lazítása miatt.

Meredeken megemelkedett a kőolaj világpiaci ára. Forrás: shutterstock

A gazdasági újraindítással megnőtt az energiaéhség, ami miatt elkezdett emelkedni a nyers kőolaj ára.

A háború február 24-i kitörése óta legalább 50%-ékkal emelkedett a kőolaj világpiaci ára a félelem és az instabilitás miatt. Erre jött rá a Brüsszel által elfogadott hatodik szankciós csomag amely még feljebb tornászta az amúgy sem alacsony világpiaci árakat.

A tavaly májusi adatokhoz mérten idén csaknem 70 százalékkal drágult a kőolaj.

2020-ban az Európába importált nyers kőolaj 29%-a Oroszországból érkezett kontinensükre amit a kieső import miatt nehézkes pótolni annak ellenére, hogy az OPEC tagállamok növeltek a kitermelésükön.

Az Egyesült Államok még a venezuelai szankciók egy részét is felszabadította, hogy az ottani kitermelés piacra kerülhessen, növekedjen a globális kínálat és hogy csökkenjen az olaj az ára.

Az EU a világpiacról nem tudja pótolni az orosz energiahordozókat, míg az oroszok el tudják adni az EU-n kívül másnak is ezeket, sőt, a jelenlegi piaci árakon ezt masszív nyereséggel teszik.

Kína, India, Brazília, Törökország, Pakisztán, Irán gyakorlatilag beálltak Oroszország mögé, felvásárolják a kieső EU-s importot.

A folyamat vége elég egyértelmű. Az orosz energiahordozók nélkül az EU sokkal nagyobb arányban sebezhető, mint az oroszok, akik ugyan valóban elszenvednek némi életszínvonal-csökkenést (nominális adatok szerint a szankciók hatására csökkent az orosz GDP), de mivel az orosz gazdaság majdhogynem önellátó, illetve az energiahordozók exportjában és az ebből származó bevételekben a szankciók nem okoznak negatív változást, ezért már rövid távon is az orosz gazdaság sérül kevésbé, mint az EU gazdasága.

A háború és a szankciók hatására meredeken megemelkedett mind a kőolaj, földgáz és egyéb fosszilis tüzelőanyagok világpiaci ára.

Ennek köszönhetően Oroszország kevesebb nyersanyag eladásával többletbevételhez jut.

Az oroszok a kieső európai piacokat pótolni tudják a BRICS országok piacával. Forrás: Sputnik via AFP/Maksim Bogodvid

Gyakorlatilag az uniós szankciócsomagok az oroszokat gazdagítják, míg Európa elveszíti eddigi versenyelőnyét a világgazdaságban Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.

A Borrell által emlegetett újabb szankciókkal Brüsszel végzetes hibát követhet el, ugyanis elképzelhető, hogy ez a kontinens számára létfontosságú földgázra is vonatkozni fog. A földgáz esetében már sokkal sebezhetőbb a kontinens ugyanis a szükségleteinek 43%-át fedezi az orosz import. Egész egyszerűen jelenleg nem áll rendelkezésre olyan ország és infrastruktúra sem, amely ezt a mennyiséget képes lenne pótolni. Másfelől a kontinens motorjának számító német gazdaság energiaéhségét az olcsó orosz földgáz elégítette ki eddig. Ha a cseppfolyósított palagázt (LNG) vesszük figyelembe akkor is elmondható, hogy az Egyesült Államok, Katar vagy egyéb más beszállító képtelen pótolni ezt a mennyiséget. Egyfelől nincs hozzá elegendő kiépített terminál, másfelől körülményes ezek szállítása az a vezetéken keresztül érkező orosz gázzal szemben.

A gázcsapok teljes elzárása végzetes lehet az európai gazdaságra nézve. Forrás: Kisbenedek Attila

Nyugaton már készülnek az orosz földgázszállítások leállására

Nyugaton már készültségben vannak a hatóságok, ugyanis az oroszok csökkentették az Európa felé irányuló földgáz mennyiségét. Németországban a munkaadókat tömörítő szövetség, a különböző szakszervezetek, a német iparkamara és számos más hatóság aggodalmának adott hangot annak, hogy beláthatatlan következményei lesznek annak, ha leáll teljesen az orosz gáz szállítása az országba.

Sok helyen már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül a földgáz, hanem felmerül az, hogy egyáltalán lesz-e mivel fűteni?

Ha leáll a német ipar akkor az magával rántja az egész kontinenst és az eurózónát is.

A német szakszervezetek állásfoglalása szerint abban az esetben, hogy ha szigorú lesz a gázembargó akkor akár 6,5 millió munkahely veszélybe kerülhet az országban.

Riadót fújt a német ipar. Forrás: AFP/Odd Andersen

Már most a gázembargó megvalósulása előtt számos korlátozó intézkedést helyeztek kilátásba a hatóságok.

Sok országban azt javasolják, hogy tekerjék lejjebb a fűtést, feljebb a klímákat és maximum 2-3 percig zuhanyozzanak. Németországban csarnokokat és úgynevezett melegedő helységeket készítenek elő azok számára akik képtelenek fizetni a hatalmas rezsiszámlákat vagy ha nem lesz mivel fűteni. Számos helyen már most korlátozzák a fűtést és a melegvíz-használatot.

A holland kormány tavasszal kampányt indított, amelyben arra szólítja fel az embereket, hogy kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak rövidebb ideig. A dán energiaügynökség pedig egy 3,6 millió dolláros kampány keretében arra szólította fel az embereket, hogy zuhanyozzanak rövidebb ideig, szárítsák a ruháikat a szabad levegőn, és húzzák ki a tápkábeleket otthon, amikor nyaralni mennek.

Már számos országban korlátozó intézkedéseket rendeltek el. Forrás: shutterstock

Olaszországban háromlépcsős vészhelyzeti tervet készítettek a gázhiány miatt. A közhivatalokban télen nem lehet 19 foknál magasabb hőmérséklet, míg nyáron nem lehet a hőmérséklet 27 foknál alacsonyabb. Súlyos helyzetben nemcsak a közhivatalkora lenne érvényes a korlátozás hanem kiterjesztenék további fogyasztókra és társadalmi szegmensekre.