Július közepén Christoph Haselmayer, az egyik közvéleménykutató intézet, az IFDD szakértője volt a Nachgefragt című televíziós műsor vendége. A beszélgetés kezdetben a várt mederben csordogált, a legújabb közvéleménykutatások eredményeiről esett szó. A diskurzus azonban nem várt fordulatot vett, Haselmayer ugyanis arról kezdett beszéni, hogy az osztrákokra ősztől olyan nehéz gazdasági helyzet vár, amelyet a második világháború óta nem tapasztalt az ország.
A beszélgetésből a Mediaworks Hírcentruma készített összefoglalót, bizonyos részeket érdemes szó szerint is idézni.
Pár héttel ezelőtt bejelentettek egy 28 milliárd eurós segélycsomagot, ami a második osztrák köztársaság történetének egyik legnagyobb segélycsomagja. Csakhogy az emberek ebből a csomagból nem látnak semmit, meg sem érkezik hozzájuk.
Lehet adni a lakosság számára 50, 500, 1000 vagy akár még több eurós támogatást, ez így is, úgy is túl kevés lesz. (...) Az energiaárak olyan mértékben nőttek meg, hogy míg korábban az energiáért én is 6-7 centet fizettem kilowattóranként, ez később 23-24 centre emelkedett, mára pedig a legújabb szerződések esetében 50 cent feletti árakat rögzítenek a tartományi energiaszolgáltatók – magyarázta Christoph Haselmayer.
Vagyis nagyjából 30 forintról 200 forintra nőtt az ár kilowattóránként.
A drágulás azonban nem áll meg. – A kormánynak ezt is közölnie kell a lakossággal, hiszen az előrejelzések alapján ősszel az várható, hogy – amennyiben nem történik semmi – akár 80 centet is fizethetünk kilowattóránként, jövő évben pedig 1 eurót, vagy 1,20 eurót. Ez egy igen erőteljes áremelkedés. (...)
Ezt már a középosztály sem tudja magának megengedni
– fogalmazott a kutatóintézet szakértője.
Christoph Haselmayer ezután a gazdaság általános helyzetére tért ki. A beszélgetés egy pontján így érvelt:
Ha az oroszok tényleg kevesebbet szállítanak, vagy teljesen elzárják a gázt, akkor részben az ipar sem tud termelni, egyre több ember kénytelen ismét kurzarbeitra menni, a munkanélküliek száma pedig akár az egy milliót vagy annál többet is elérheti
. (...) A mi generációnk még sosem tapasztalt ilyet. A szüleim a második világháború alatt születtek, ők ismerik ezt a helyzetet, tudják milyen a háború. Tudják milyen volt utána felépíteni az országot, fiatalok voltak a 40-es évek végén, 50-es évek elején, de ők is már 80 fölött járnak. De a mi generációnk, a Baby-boomereket, illetve mindenki mást is beleértve, egyáltalán nem tudják, milyen ez a helyzet.
Mi pedig nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy feladjuk a jómódunkat, hogy a héten csak egyszer fürödjünk, vagy csak 15-17 fokig fűtsük a lakást.
Nem csak Ausztriában készülnek gyászos jövőre, egyes helyeken már a jelen is drámai.
A nagy európai gazdaságok közül Spanyolország szenvedi el a legnagyobb mértékű élelmiszer, közlekedési és szállodai áremelkedést.
A drágulás olyan mértékű, hogy családok tömegei radikálisan változtatott már az étkezési szokásokon is.
A spanyol statisztikában kirívó a tésztafélék közel 30 százalékos drágulása, de kiugró a tej 21 százalékos, továbbá az olívaolaj további 27, és a gyümölcsök 17 százalékos júniusi áremelkedése is. Ez utóbbi két termékkör esetében a spanyolországi adatok meghaladják az Európai Unió bármely más államában regisztrált áremelkedését. Spanyol családok ezrei mondtak le a zöldség- és gyümölcsfogyasztásról a rendkívüli drágulás miatt. A mezőgazdasági termelők és állattenyésztők szervezeteinek képviselője jelezte, hogy jelentős változást érzékeltek a bevásárlókocsik tartalmának összetételében.