Félrevezető felmérést közölt a szankciókról a brüsszeli közvélemény-kutató
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/XhZOaELk-CH16OChv1U3dmT0o_5K6ygVRqT9phHS4sE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzEzMWJkNDVmODU0ODRjNGVhNjUzNzRmMjIzODJmOGNk.webp)
Az Eurobarometer mint európai uniós közvélemény-kutató az Európai Parlament, az Európai Bizottság és más uniós intézmények megbízásából 1973 óta rendszeresen monitorozza az uniós polgárok Európai Unióval kapcsolatos attitűdjeit, társadalmi-politikai-gazdasági természetű témákkal kapcsolatos vélekedéseit valamennyi tagállamban.
Mivel a kutatássorozat eredményeit az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága publikálja, így az eredmények irányadók az európai döntéshozók és véleményvezérek, a közvélemény számára, kihatnak az európai közgondolkodás alakulására is.
A fentiek tükrében meglepő, hogy milyen érdekességekre bukkanhatunk, ha megvizsgáljuk az Eurobarometer 2022. június 17. – július 17. között készült felmérésének paramétereit és főbb következtetéseit.
Például:
A „Standard Eurobarometer 97 Summer 2022" munkacímű kutatás módszertani összegzéséből azonban nem derül ki világosan, hogy az eredmények reprezentatívak-e, ahogyan az sem, hogy a kutatási minta a tagállamok lakosságszámának kellő rétegzettségén alapul-e.
Csupán az egyes tagállamok külön-külön is közölt rövidebb összefoglalóiból válik nyilvánvalóvá, hogy a kutatási minta nagysága mindössze 26 ezer 468 fő.
A fentiek azért adhatnak okot bizalmatlanságra a kutatás kapcsán, mert így az említett mintában az alig 1,3 millió fős lélekszámú Észtország „véleménye" például ugyanannyi adatközlő (1 026 fő) közreműködése által jelenik meg, mint a 10 milliós Magyarországé (1 026 fő), vagy a 83 millió főt számláló Németországé (1 507 fő) – noha utóbbi esetében így olyan alacsony a megkérdezettek száma, hogy rétegzett minta esetén is aligha reprezentálja valósághűen a németek véleményét.
De további módszertani hiányosságra is felfigyelhetünk. A kutatás készítői például a pandémiára hivatkozva ötvözték a személyes interjúkészítést az online kérdőívkitöltés módszerével, noha a kutatási metódusok „összekeverése" jellemzően nem túl célszerű, hiszen jelentős hibalehetőségeket rejt az eredmények nyomon követhetősége, a későbbi visszamérések, és más kutatások eredményeivel való összevetés során is.
A kutatás eredmények végkicsengése ugyanakkor a fentiektől függetlenül az, hogy „az EU egységesen szolidaritást vállal Ukrajnával [...] gyorsan és határozottan reagált Oroszország agressziójára, válaszul további korlátozó intézkedéseket hozott, amelyek súlyos következményekkel járnak Oroszországra nézve".
Kérdés azonban, hogy a társadalomkutatások néhány objektív kritériumát végiggondolva (lenti kritériumok) az eredmények mennyire állják ki a hitelesség és a valóság próbáját.