Bejelentette lemondását szerda este Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget. Az 55 éves Magdalena Andersson 2021. november végén lépett hivatalba az ország történelmének első női miniszterelnökeként.
Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője a jobboldal jelöltje a miniszterelnöki tisztségre. "Elkezdem most a munkát az új kormány megalakítása érdekében, amely képes lesz megoldani a dolgokat, amely egész Svédország és minden állampolgár kormánya lesz" - mondta Kristersson.
A jobbközép Mérsékelt Párt, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) és a Liberálisok korábban egy képviselői hellyel vezettek a vasárnapi választásokon, de a legújabb eredmények szerint várhatóan 176 képviselői helyük lesz a 349 fős svéd parlamentben. A baloldali pártszövetség 173 képviselői helyre számíthat.
A brit konzervatív portál, az Unheard elemzése szerint
a voksolás igazi győztesei a bevándorlásellenes Svéd Demokraták lettek.
Az alakulat a szavazatok 20,6 százalékát szerezte meg, és 11 mandátumot nyert 2018-hoz képest. Míg korábban a hagyományos jobbközép pártok - a Mérsékeltek a Kereszténydemokratákkal együtt - elzárkóztak attól, hogy szövetséget kössenek az SD-vel, addig idén már beleegyeztek ebbe.
Figyelemre méltó, hogy most megszűnt a Svéd Demokraták körüli "vesztegzár". Az egykor rasszistának és idegengyűlölőnek minősített, keményvonalas nacionalista és bevándorlásellenes programja miatt az SD népszerűsége túl nagy lett mostanra ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni őket. De miközben a svéd jobboldali pártok most már hajlandóak szövetséget kötni az SD-vel, a kérdés, amellyel Jimmie Åkesson pártja ismertté vált, még mindig tabunak számít ahhoz, hogy megvitassák.
Az Unheard elemzése szerint először is, a rivális pártok megpróbálták ezt a választást "energiaválasztásként" beállítani a villamosenergia-árak szárnyalása és a rekordmagas gázárak miatt. A baloldali kormány Putyint hibáztatta, ami részben igaz is, hiszen ő korlátozta az Európába irányuló gázexportot. A jobboldali blokk ebben egyetértett, de arra hivatkozott, hogy négy atomreaktort politikai döntések miatt idő előtt bezártak. Ha ezek még mindig működnének, akkor az ársokk sokkal kisebb lett volna. Az elemzés szerint azonban nem ez befolyásolta a választást.
Érdekesség, hogy a baloldal megpróbált az oktatásról beszélni. Gyorsan kiderült azonban az, hogy amikor az újonnan érkezett bevándorlók vagy a mostani gettóközeli területekről ("hátrányos helyzetű területek", ahogy eufemisztikusan nevezik őket Svédországban) származó tanulók aránya egy bizonyos pont fölé emelkedik, a svéd szülők egyszerűen kiveszik a gyerekeiket az adott iskolából. Ez a jelenség és az erről való beszéd szintén a jobboldalt erősítette.
A "törvény és rend" kérdése egy másik, még kevésbé leplezett eufemizmus ugyanerre a bevándorlási kérdésre. Svédország egy erőszakos bűncselekményhullám közepén van, amelynek nagy részét a bevándorlók gerjesztették.
Idén már 47 halálos lövöldözés történt - ami megegyezik a tavalyi rekorddal -, és alig néhány héttel a választások előtt egy játszótéren lelőttek egy 5 éves gyermeket és az édesanyját.
Az Unherd szerint a politikusok évtizedeken át próbálták a szőnyeg alá söpörni a bevándorlással kapcsolatos problémákat, de egyértelmű, hogy mára ez lett Svédország legfontosabb törésvonala. Ma már szinte minden más kérdésbe belevág. Egyedül a Svéd Demokraták mutattak hajlandóságot arra, hogy nyíltan beszéljenek róla - méghozzá jó ideje.
Ezért lettek ők most Svédország második legnagyobb pártja.
Az elemzés szerint a választások másik kevésbé figyelt eseménye, hogy egy új párt a "hátrányos helyzetű területeken" földcsuszamlást ért el. A párt neve Nyans, ami árnyalatnyit jelent, bár a párt minden, csak nem az. Svédországot iszlamofób, rendszerszinten rasszista társadalomnak állítják be, többek között olyan összeesküvés-elméletet terjesztve, hogy a svéd hatóságok muszlim gyerekeket vesznek őrizetbe. Ez a baloldal régóta hirdetett identitáspolitikájának egy sötétebb árnyalata - olvasható az elemzésben. Ez a párt egyébként Malmö migránsnegyedében, Rosengarban közel 30 százalékot szerzett.
A pártot nyugodtan lehet iszlamista alakulatnak nevezni, egyes források szerint több szálon kötődnek Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjához.
Az Unherd szerint ma Svédország már inkább hasonlít az Egyesült Államokra, ahol a demokraták kapják a legtöbb kisebbségi szavazatot, és a fehér amerikaiak többsége a republikánusokra szavaz. Ez egy veszélyes szakadék Svédország számára, mivel a bevándorló népesség rohamosan növekszik, és tavaly már kétmillió külföldön született lakos élt Svédországban, és a lakosság körülbelül egyharmadának legalább egy külföldi származású szülője van.
Ha csak a nem európai felmenőkkel rendelkezők szavaztak volna ezen a választáson, akkor a baloldali szövetség a 349 parlamenti mandátumból 259-et szerzett volna meg.
A baloldali szociáldemokraták azonban most nehéz helyzetbe kerültek. Egyrészt a bűnözéssel és a bevándorlással szembeni kemény fellépéssel kell helyrehozniuk a Svéd Demokratákhoz elszivárgott szavazatokat. A pártnak azonban meg kell tartania új, növekvő, nem európai szavazóbázisát is. Ezt a kihívást szinte lehetetlen kezelni - szerepel az elemzésben.
A Svéd Demokraták sikerét a szokásos baloldali retorika fogadta a nemzetközi sajtóban: veszélyt jelentenek a demokráciára. De ennek az ellenkezője igaz. Soha nem volt még kormány, amely jobban képviselte volna az embereket, amikor a jogrenddel és a bevándorlással kapcsolatos nézeteikről volt szó. Lehet, hogy már túl késő újrakezdeni Svédországot, de változás most mindenképpen lesz -
zárul az Unherd elemzése.