Az Európai Bizottság (EB) kedden újabb lépéseket jelentett be az elhibázott szankciók miatt kialakult energetikai válság és a szankciós infláció kezelésére, és ugyan az orosz gázra kivetett árplafon nem szerepelt az azonnali intézkedések között, de az Európai Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy engedélyezzék az intézkedés kidolgozását, amely "maximális dinamikus árat" határozna meg a holland gáztőzsdén.
Az EB azt hangoztatja, hogy egy ilyen árplafont csak végső megoldásként vetnének be, és csak úgy, ha ez nem eredményezné a gáz iránti drasztikusan megnövekedett uniós keresletet. Ezt az öngyilkos ötletet a tagállamok egy jelentős része támogatja, pedig emögött semmilyen gazdasági realitás nincs, csupán ideológiai okok. A blokk legjelentősebb gazdasága, Németország, illetve Magyarország mellett a Reuters információi szerint Hollandia, Ausztria és Dánia ellenzi az újabb szankciót.
Ugyanis ez egy újabb szankció, hiába nevezi máshogy Brüsszel.
Az orosz gázra kivetett szankciós ársapka mellett az uniós intézkedések között szerepel az is, hogy az EU egy vevőként legyen jelen a piacon, akárcsak a koronavírus-vakcinák esetében. Mondani sem kell, hogy egy ilyen ötlet egyértelműen az Egyesült Államok irányába kívánja elterelni az Unió szerkezetét, és Brüsszel ismét azokat az országokat büntetné vele, akik előrelátóak voltak, felkészültek, és nem szavaztak meg őrült energetikai szankciókat, mint amilyen ország Magyarország is.
Az EB javaslata szerint az uniós országoknak közösen kellene megvenni a gáz 15 százalékát annak érdekében, hogy 2021. november 1-ig el lehessen érni a tározók 90 százalékos feltöltöttsége szintjét. A közös fellépéstől az Unió azt reméli, hogy így olcsóbb árat tudnak majd kiharcolni, hiszen a tagállamok nem versenyeznek egymással a piacon. A tagállamok maguk lennének felelősek azért, hogy a piaci szereplőik semmiképp se vegyenek orosz gázt.
Brüsszelt úgy tűnik nem zavarja, hogy nagy valószínűséggel lehetőség sem lesz az orosz gáz vásárlására, hiszen Moszkva már többször jelezte, hogy a szankciós ársapka számukra vörös vonal, ennek átlépése pedig azt eredményezné, hogy Oroszország egyszerűen nem küld több gázt Európa irányába.
Ráadásul nem csak gázt nem küldenek, hanem olajat sem.
Október 16-án a Gazprom vezérigazgatója, Alekszij Miller megerősítette ezt az információt. Kiemelte, hogy egy ilyen egyoldalú döntés megszegné a létező szerződéseket, vagyis a Gazprom beszüntetné a szállítást. Miller tehát gyakorlatilag ugyanazt mondta, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök már egy hónapja elmondott, akárcsak Dimitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke.
A Reuters kiemeli, hogy Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre és a legnagyobb gázexportőre, ha pedig az Unió ezeket a forrásokat elvágja, akkor annak a globális energetikai piacra is továbbgyűrűző hatásai lesznek: még a mostaninál is magasabb árakra lehet számítani. Brüsszel most ezt az újabb szankciót ársapkának álcázva próbálja megszavaztatni, de ebben a formában egy elfogadhatatlan intézkedésről van szó.
Az Európai Unióban nem ez az első eset, hogy a közös beszerzést szorgalmazzák. A koronavírus-járvány során Brüsszel hasonlóan döntött a vakcina-beszerzéssel kapcsolatban is, mint kiderült, olyan szerződést sikerült kötniük, amely sokkal magasabb áron tette csak lehetővé az életmentő vakcinák beszerzését.
A teljes kudarcba fulladt brüsszeli vakcinabeszerzésnek azonban megvoltak a nyertesei is. Az egyikük Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa, Stella Kyriakides ciprusi politikus, aki a szerződések megkötését követően minden erejével azon dolgozott, hogy a dokumentumok még véletlenül se kerülhessenek a nyilvánosság elé.
Utólag már teljesen érthető, hogy mi volt a nagy titkolózás hátterében.
2021 áprilisában ugyanis a ciprusi sajtóban megjelent, hogy az uniós egészségügyi biztosnak a férjével közös számlájára váratlanul 4 millió eurót utaltak. A pénz az állami tulajdonban lévő Ciprusi Szövetkezeti Bank révén érkezett Kyriakides családi számlájára.
Azonban nemcsak Kyriakides, hanem főnöke Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vehetett a korrupcióban, amely során a piaci árnál sokkal magasabban vásároltak vakcinákat, miközben kiszorították a piacról az olyan szereplőket, mint például az orosz Szputnyik vagy a kínai Sinopharm vakcina, amelyek az Európai Bizottság nyomására nem kaptak engedélyt, vélhetően azért, hogy versenyelőnybe hozzák azokat a cégeket, amelyek von der Leyen érdekében álltak.
Mint kiderült, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kötötte meg a BioNTech-Pfizerrel az óriási összegű oltóanyag-szerződést. 2021 májusában állapodott meg 1,8 milliárd adag oltóanyag beszerzéséről a céggel, vagyis 35 milliárd eurós üzletet kötött.
A történetben nagyon fontos részlet, hogy von der Leyen férje,
Heiko von der Leyen 2020 decembere óta a sejt- és génterápiákra szakosodott Orgenesis amerikai biofarmakon cég orvosi igazgatója, amely szoros kapcsolatban áll a Pfizerrel.
Még tovább ront a helyzeten, hogy Ursula von der Leyen személyesen, négyszemközt tárgyalt a Pfizer főnökével, Albert Bourlával, a részleteket pedig telefonon és SMS-üzenetekben beszélték meg. Amikor viszont ezeket az üzeneteket be kellett volna mutatnia az Európai Bizottság elnökének, kiderült, hogy azok eltűntek.
Most Brüsszel elvárja, hogy ugyanarra az Európai Bizottságra bízzuk a közös gázbeszerzést, amely súlyos korrupciós botrányba keveredett a teljesen elrontott vakcinabeszerzéssel kapcsolatban is.
Amikor energiafüggőségről beszélünk az Európai Unióban meg kell érteni azt is, hogy ez a függőség mindig fenn fog állni, hiszen Európában nincs elég gáz és olaj ahhoz, hogy ezzel a teljes kontinenst el lehessen látni, vagyis mindig máshonnan kell majd beszerezni ezeket az erőforrásokat.
Eddig volt egy jól működő rendszer, hiszen Oroszország rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal, ráadásul ezeknek a szállítására is ki van építve az infrastruktúra.
Az Egyesült Államokat régóta zavarja, hogy az Európai Unió az oroszoktól veszi az energiahordozókat, ezért most az ukrán háborút kihasználva mindent megtesznek annak érdekében, hogy az európai pénzek hozzájuk érkezzenek meg. Jól látható az is, hogy Brüsszel is egyértelműen amerikai érdekeket próbál meg kiszolgálni, ahogyan azt a vakcinabeszerzésekkor is tette.
Míg az oroszok a gázt olcsón adták, és gyorsan, egyszerűen Európába ért, addig viszont az Egyesült Államok rendkívül drágán adja, és a szállítás sem egyszerű, hiszen cseppfolyósítani kell a szállításhoz, majd amikor megérkezik Európába egy speciális módszerrel ismét gázhalmazállapotúvá kell alakítani. Ehhez viszont nincs meg a szükséges infrastruktúra a kontinensen.
A Magyar Nemzet nemrég arról számolt be, hogy egyre több európai politikus teszi szóvá, hogy az Egyesült Államok profittermelésre használja ki az európai energiaválságot, és a hazai ár négyszereséért adja a cseppfolyósított gázt (LNG) a bajba jutott szövetségeseinek.
Ezt ráadásul megtehetik, hiszen más alternatíva nincs az Európai Unió előtt, ha kell a gáz, akkor ennyiért is meg kell venniük.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy elfogadhatatlan az árkülönbség, az Egyesült Államok pedig dominálhatja az energiapiacot az ukrán háború árnyékában, miközben Európa fizeti meg a konfliktus következményeit.
Ez pedig így is van. Az Európai Unió eddig is ki volt szolgáltatva politikai, gazdasági és katonai értelemben is az Egyesült Államoknak, most pedig már az energetikai szektor is az amerikaiak kezében van. Ez még inkább azt eredményezi, hogy az Európai Unió egyfajta amerikai gyarmatként funkcionál majd, még a mostaninál is jobban, vagyis mindenben követni fogják Brüsszelben az amerikai utasításokat.