A hideg lakások és az áramkimaradások mindennapos jelenséggé válhatnak Nyugat-Európában

Ha a nyugati középosztály elveszíti egzisztenciális biztonságát, akkor most még beláthatatlan társadalmi és politikai folyamatok indulhatnak el Európában – mondta az Origónak adott interjúban Rotyis Bálint. A Nézőpont Intézet elemzője szerint ugyan az államok törekednek arra, hogy ilyen helyzet ne fordulhasson elő, de ha az elégtelen energiaellátás találkozik egy hidegebb téllel, akkor könnyen előfordulhat, hogy tőlünk nyugatra az ideiglenes áramkimaradások, illetve a felfűtetlen lakások problémája mindennapos jelenséggé válik. Leszögezte azt is, hogy ha nem lennének a magyar kormány által hozott védőintézkedések, akkor egy átlagos magyar család havonta több százezer forint pluszkiadással szembesülne.

Az energiaárak gyors emelkedése közel 110 milliárd euró reáljövedelembe kerül Németországnak, és sokkal drágábbá válik az energiaimport. Milyen helyzetet eredményezhet Európában, ha még tovább emelkednek az élelmiszer- és energiaárak?

Az élelmiszerek, illetve az energiaforrások is olyan alapvető termékeknek minősülnek, amiket mindenkinek be kell szereznie függetlenül attól, hogy mennyibe kerülnek. Az európai államok a saját költségvetésükön már most is érzik az energiaárak növekedését, hiszen az eddigi olcsó energiaforrásokat új, de a korábbiakhoz képest sokkal drágább forrásokra cserélték le. Ezeket a pluszköltségeket az államok kétféleképpen tudják megfizetni. Vagy hiteleket vesznek fel és eladósodnak, vagy az egyéb kiadásokat csökkentik, például a szociális kiadásokat; illetve mellette a meglévő adókat is megnövelik. A vállalatok azt fogják tapasztalni, hogy a megszokott áron már nem tudják a termékeiket eladni, mivel a saját rezsiköltségeiket képtelenek kigazdálkodni, így növelni fogják a forgalomba hozott termékek árát.

Az állampolgárok pedig azt fogják érzékelni, hogy a fizetésük egyre nagyobb hányadát kell élelmiszerre és rezsire költeni, az egyéb jóléti kiadásokat pedig meg kell vágni.

Összességében mindenkinek romlani fog az életszínvonala, és miután Európa energetikailag ki van szolgáltatva, így az amerikai, norvég vagy arab energetikai óriások olyan árakat határozhatnak meg nekünk, európaiaknak, amit nem szégyellnek.

Sokaknak fog gondot okozni, hogy teljesen fel tudják fűteni otthonukat (illusztráció) Forrás: shutterstock

A francia fogyasztók a megemelkedett élelmiszerárak miatt már nem is a megszokott minőségi termékeket veszik a boltokban, hanem az olcsóbb, saját márkás termékeket. Mennyire rossz most a helyzet azokban az európai országokban, ahol nincsenek olyan, fogyasztókat védő intézkedések, mint nálunk az árstop?

Ugyan mi, magyarok is érezzük, hogy drágulnak a termékek, de a nemzeti kormány megfontolt, bátor lépésének köszönhetően egyes termékek esetén a magyar fogyasztók védve vannak a világpiaci árak drasztikus emelkedésétől.

Nyugat-Európában az ehhez hasonló bátor lépések hiányában a vásárlók kénytelenek lenyelni a magasabb árakat. Mindez nemcsak a szegényebb társadalmi csoportok számára fájdalmas, hanem az egyébként gazdagnak mondható francia, illetve német középosztály számára is egyre nagyobb és tartós problémát jelent.

Egyre többen néznek szembe komoly anyagi gondokkal Európában Forrás: Shutterstock

Ez túlmutat azon, hogy kevesebb vagy rosszabb minőségű termékeket fognak vásárolni a franciák. A második világháborút követően létrejövő európai gazdasági, társadalmi, illetve politikai berendezkedés stabilitását a nyugati középosztály adta.

Amennyiben ez a társadalmi réteg elveszíti egzisztenciális biztonságát, akkor most még beláthatatlan társadalmi és politikai folyamatok indulhatnak el Európában.

A belgák is spórolnak, hiszen jelentősen csökkent az áram- és a gázfogyasztásuk a magas energiaárak miatt. Milyen tél várhat a legtöbb európaira, főleg ott, ahol már előre ellátási gondokat jeleznek?

Idehaza energiatárolóink töltöttségi szintjének hála sem az átlagfogyasztónak, sem az iparnak nem kell amiatt aggódnia, hogy energia híján maradna. Ezzel szemben hiába vannak tele a tárolók Nyugat-Európában, valójában azokkal nem lesznek képesek kihúzni egy egész telet. Első körben az állami intézmények kezdenek el spórolni, viszont ha ez kevésnek bizonyul, akkor jönnek a gazdasági szereplők, a vállalatok. Ez azt jelenti, hogy az állam utasítására az adott üzem csökkentett műszakban, vagy egyáltalán nem termelhet. Mindez nemcsak azt takarja, hogy egyes termékekből hiány alakulhat ki a piacon, hanem azt is, hogy a gyárak és üzemek elkezdik elbocsátani a dolgozóikat, ezzel is csökkentve a saját kiadásaikat. Amennyiben ez sem bizonyulna elégnek, akkor végső soron a lakosságra kerül a sor; az állam pedig meghatározná, hogy egy fogyasztó mikor és maximum mennyi energiát használhat fel.

Ugyan az államok törekednek arra, hogy ilyen helyzet ne fordulhasson elő, de ha az elégtelen energiaellátás találkozik egy hidegebb téllel, akkor könnyen előfordulhat, hogy tőlünk nyugatra az ideiglenes áramkimaradások, illetve a felfűtetlen lakások problémája mindennapos jelenséggé válik.

Miért fontos, hogy a magyar kormány újabb árstopokat vezetett be, és mindent megtesz, hogy védje a magyarokat ebben a válsághelyzetben?

A magyarok önhibájukon kívül kerültek szembe a háború és a szankciók okozta gazdasági nehézségekkel. A nemzeti oldal felismerte, hogy ha meg szeretnénk óvni az elmúlt 12 év munkájának eredményét, akkor a kormány nem hagyhatja magukra a magyarokat.

2008-2009-ben a Gyurcsány-Bajnai-kormány már egyszer hagyta, hogy a magyarok tömegei visszacsússzanak a szegénységbe.

Hosszú évek kemény munkája kellett ahhoz, hogy egyre többen kitörhessenek a szegénységből, sőt mostanra mindenki számíthatott arra, hogy anyagilag minden évben az ember egyre előrébb tud lépni.

Azért, hogy a jelenlegi kormány elkerülje a 2010 előtti hibákat, bevezették a kamatstopot, a benzinárstopot, megőrizték a rezsicsökkentést, és bővítették a hatósági áras termékek körét a tojással és az étkezési burgonyával. Ha mindezen intézkedések nem lennének, akkor egy átlagos magyar család havonta több százezer forint pluszkiadással szembesülne.