A belga rendőrség múlt pénteken letartóztatta Eva Kailit, az Európai Parlament görög szocialista alelnökét: először még csak azzal gyanúsították, hogy Katar megvesztegette. Azóta férje részletes beismerő vallomást tett, amiből kiderült, hogy a marokkói titkosszolgálatnak is dolgoztak.
Három szocialista politikus társáról is kiderült, hogy érintettek az ügyben. Az ügyben letartóztatták Pier-Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt, aki jelenleg a „Fight Impunity" civilszervezet (NGO) elnöke, Francesco Giorgit, az Európai Szocialista párt (S&D) asszisztensét - ő Kaili férje - és Luca Visentinit, a nemzetközi baloldalhoz szoros szálakkal kapcsolódó Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció főtitkárát, valamint Niccolò Figà-Talamancát, a „No Peace Without Justice" civilszervezet (NGO) igazgatóját.
A belga szövetségi ügyészség közleményében először az állt, hogy a hatóságok több hónapja gyanúsítanak egy Öböl-menti államot az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseinek befolyásolásával.
A rendőrség gyanúja és a belga föderális ügyészség közleménye szerint az Öböl-menti ország meghatározó politikai vagy stratégiai pozícióval rendelkező tisztviselőknek fizetett jelentős pénzösszegeket vagy adott ajándékokat és ezzel befolyásolta az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseit. A Repubblica olasz lap azt írta, hogy Francesco Giorgi, Antonio Panzeri és Andrea Cozzolino Katar mellett a marokkói titkosszolgálattól (DGED) is kapott pénzt. Mint kiderült, a DGED embereivel Rabatban, Brüsszelben és Varsóban is találkoztak.
Jelenleg mindannyian vizsgálati fogságban vannak. Az ügyben egyes nyilatkozatok szerint még legalább hatvan szocialista és néppárti politikus is érintett lehet.
Az Il Fatto Quotidiano című olasz napilap Manon Aubryval, az Európai Parlament (EP) francia baloldali képviselőjével közölt interjút. A baloldali frakcióvezető kijelentette, hogy
az eddig őrizetbe vettek „csak a jéghegy csúcsát" jelentik
– tudósított a Magyar Nemzet.
Aubry megerősítette, hogy
a korrupciós botrány legalább hatvan személyt érint, és többségük szocialista vagy néppárti politikus.
Azóta már legalább 20 házkutatást tartottak és jelentős pénzösszegeket és egyéb ajándékokat foglaltak le a rendőrök. A rendőrség mobiltelefonokat és számítógépeket is elkobzott. Néhány házkutatásra Olaszországban került sor.
A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy a Politico arról írt, hogy VI. Mohamed marokkói király még 2014 júlisában kitüntett két személyt: Pier Antonio Panzerit, az Európai Parlament korábbi olasz képviselőjét, aki a közgyűlés Maghreb-országok küldöttségét vezette, és Abderrahim Atmount, az EU-Marokkó parlamenti vegyes bizottság társelnökét. Panzeri neve már fentebb is előkerült, azt feltételezték róla, hogy a marokkói titkosszolgálattól kapott pénzt.
Atmoun, aki jelenleg Marokkó varsói nagykövete, büszkén posztolta nyilvános Facebook-oldalán nemcsak a királlyal közös díjátadó ünnepségről készült képeket, hanem egy sor más képet is,
amelyek a Panzerivel - akit nyilvánosan "barátjaként" üdvözöl - való hosszú kapcsolatát mutatják, már 2011-től kezdve.
A későbbi képeken időnként egy fiatalos, vörös hajú parlamenti tanácsadó, Francesco Giorgi (jelenelg letartóztatásban van) is csatlakozik hozzájuk. Az egyik képen mindhárman egy tárgyalóteremben ülnek egy asztal körül, egy tengerparti táj képe alatt, előttük Sidi Ali ásványvizes palackokkal.
A Politico állítása szerint látott egy olyan marokkói kormányzati levelet, amelyen Panzierit úgy azonosította, mint potenciálisan "fontos szövetségest" vagy "félelmetes ellenfelet".
Mindez egyértelműen arra utal, hogy a szolgálatok számoltak azzal, hogy Panzieri valamilyen módon képes lehet együttműködni velük.
A gyanúsítottak ügyvédjei nem kívántak nyilatkozni, Marokkó varsói és brüsszeli nagykövetsége pedig nem válaszol a hívásokra. Panzeri felesége és lánya tagad.
Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi miniszter egyébként a parlamentben burkoltan jelezte, hogy Marokkó is érintett a vizsgálatban. Bár csak "egy olyan országra utalt, amelyet az elmúlt években már említettek nálunk, amikor beavatkozásról volt szó", ezt mindenki úgy értelmezte, hogy Marokkóra utal, mivel a rabati titkosszolgálat régóta figyeli a nagyszámú belgiumi diaszpóra-közösségét.
Míg a parlamenti korrupciós botránnyal kapcsolatos korai figyelem a gazdag Katarra irányult, Mohamed Sidati, a Polisario Front franciaországi képviselője szerint sokkal fontosab Rabat szerepe.
Az emberek más Öböl-országokról beszélnek, az emberek Katarról beszélnek, de ez csak a jéghegy csúcsa. Panzeri Marokkóval kezdte, nem pedig az Öböl-országokkal
- mondta. Sara Eyckmans, a Western Sahara Resource Watch munkatársa elmondta, hogy
néhány alkalommal találkozott Panzerivel, hogy a nyugat-szaharai szemszögből érveljen az emberi jogok és a halászat ügyében, de nem találta őt fogékonynak a felmerült problémákkal kapcsolatban, folyamatosan falakba ütközött.
A marokkói szál felvetése abból a szempontból is érdekes, hogy az Európai Parlament, és főleg annak baloldala az elmúlt évtizedekben egyértelműen kiállt az arab országokból érkező bevándorlás mellett. Pontosan ennek lett az a következménye, hogy egy Franciaország-Marokkó mérkőzés után háborús állapotok uralkodnak rengeteg nyugati nagyvárosban.Könnyen elképzelhető, hogy a marokkói, vagy éppen a katari titkosszolgálatok azért fizethették le a baloldali európai parlamenti képviselőket, hogy így segítsék elő a bevándorlást. Az eddigi információk alapján pedig többen tettek utalást arra, hogy más arab országok is megvásárolhattak európai parlamenti képviselőket, hogy előmozdítsák egy-egy ország érdekét. Könnyen lehet, hogy a következő napokban újabb csontvázak esnek majd ki a szekrényekből.
Fontos azt is megemílteni, hogy Gyurcsányné nemcsak a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportjában ült egy asztalnál a korrupciós botrányba keveredett Eva Kailival, hanem a Külkapcsolatok Európai Tanácsában (ECFR) is.
Az ECFR a Soros-hálózat egy olyan kiemelt gyűjtőhelye, amely volt és jelenlegi nagy befolyással bíró politikusokat karol fel, hogy a számukra legfontosabb politikai kérdésekről egyeztessenek. A rendezvényeiken pedig Soros György és fia is rendszerese felszólal.
A lobbiszervezet legutóbb a dollárbaloldal és a DatAdat ügye kapcsán fordult elő a magyar sajtóban.
Az ECFR többnyire beszámol egy-egy politikus korrupciós botrányáról, érdekes módon megpróbálta eltüntetni annak a nyomait, hogy Kaili bármikor is a tagjuk lett volna.
Az ügy azért is érdekes, mert az Európai Parlament rendszeresen korrupcióval vádolja Magyarországot. Nemrég Gyurcsányné kérésére Eva Kaili elítélte Magyarországot a korrupció és jogállami kérdések kapcsán. Teljesen képmutató és álszent hozzáállás ez, amikor Brüsszelben a baloldal - akárcsak itthon - a külföldi érdekekért lobbizik és folytat korrupt tevékenységet. Természetesen a brüsszeli és a görög szocialisták teljesen úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne a korrupciós botrányba belebukott görög képviselőhöz.
Eva Kaili korrupt baloldali európai parlamenti képviselő élettársa, egyben asszisztense Francesco Giorgi azért, hogy menteni próbálja magát, mindent bevallott. Azt vallotta, hogy a vesztegetési botrány és a titkos szervezet üzemeltetője Antonio Panzeri volt olasz EP-képviselő volt.
Egyes értesülések szerint Panzeri bizalmas szövetségese Soros Györgynek. Soros olasz embere nem csupán Katartól, hanem még a marokkói titkosszolgálattól is kapott pénzt. A botrányban érintett csúcspolitikusok közül mindenki a migrációt és az NGO-kat támogatja.
A Repubblica olasz lap azt írta, hogy Francesco Giorgi, Antonio Panzeri és Andrea Cozzolino A MAROKKÓI TITKOSSZOLGÁLATTÓL (DGED) IS KAPOTT PÉNZT. A DGED embereivel Rabatban, Brüsszelben és Varsóban is találkoztak.
Emlékezetes, hogy hosszú évek óta mondvacsinált okokkal, hazugságokkal és egyéb eszközökkel Magyarországot próbálja ellehetetleníteni az Európai Parlament szocialista, liberális és zöldpárti többsége. Miközben azt mondják, hogy hazánkban korrupció van és nincs jogállamiság, aközben mint a fenti példából jól látható, Brüsszel tele van korrupt politikusokkal.
A hazai dollárbaloldalhoz hasonlóan idegen befolyások érvényesülését akarják megvalósítani a pénzért és egyéb juttatásokért cserébe. Különösen megmosolyogtató az a tény, hogy korrupció esetében szinte mindig szocialista, baloldali politikusok nevei merülnek fel az uniós politikában.