A rendelet szerint az orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása "külföldi jogi és magánszemélyeknek" tilos, ha azok alkalmazzák az ezekre bevezetett árplafont - írja az iz.ru.
Az elnök kizárta az olajeladást külföldi vevőknek abban az esetben is, ha a szerződés árrögzítési mechanizmust alkalmaz.
A tiltás alól bizonyos esetekben kivétel adható, de csak Oroszország elnökének külön engedélye alapján.
Általánosságban a rendelet végrehajtásának rendszeres ellenőrzése az energiaügyi minisztérium feladata.
A korlátozás 2023. február 1-jén lép hatályba, és jelen állás szerint ugyanezen év július 1-jéig érvényes. A tilalom meghosszabbításáról az orosz kormány dönthet majd.
A dokumentum szerint az intézkedéseket "az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben", valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a múlt héten jelezte Moszkva készségét arra, hogy - válaszul az orosz energiahordozókra vonatkozó árplafon bevezetésére - részlegesen, napi 500-700 ezer hordóval csökkentse az olajkitermelést, ami az összmennyiség öt-hét százaléka.
A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra.
Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.