Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Kínai Köztársaság (Tajvan) és a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság (a kontinentális Kína) közötti konfliktus legutóbb amiatt éleződött ki, hogy 2022. augusztus 2-án és 3-án az Egyesült Államok Képviselőházának demokrata elnöke, Nancy Pelosi látogatást tett a sziget fővárosában, Tajpejben. Az amerikai delegációjában kizárólag demokrata képviselők foglaltak helyet.
Pelosi személyében 25 év óta első alkalommal lépett amerikai házelnök Tajvan szigetére.
A házelnököt Caj Jing-ven államfő fogadta, a demokrata csúcspolitikus pedig beszédet mondott a tajvani parlament előtt.
A Pelosi által elmondottakból lényegében baloldali-liberális ideologikus elköteleződést lehetett kiolvasni, a novemberi választási bukás után januárban távozó házelnök kijelentette, hogy „ma a világ a demokrácia és az autokrácia közötti választással néz szembe", illetve „az Egyesült Államok elkötelezettsége sziklaszilárd a demokrácia megőrzése iránt, itt, Tajvanon és bárhol máshol a világban".
Mind Pelosi, mind a Fehér Ház úgy próbálta meg beállítani a házelnök tajvani látogatását, mintha az elválasztható lenne a Biden-kormányzattól. Példaként Newt Gingrich republikánus házelnök 1997-es tajvani látogatását próbálták felhozni, csakhogy a párhuzam nem állja meg a helyét.
Gingrich házelnökként ténylegesen Bill Clinton akkori elnök akaratától függetlenül utazott el a szigetre,
tehát nem lehetett azt a látszatot kelteni, mintha a republikánus csúcspolitikus a demokrata elnököt, illetve a kormányzatát képviselné.
Márpedig Pelosi Bident képviselte Tajvanon, függetlenül attól, hogy a kormányzat és az azt támogató baloldali sajtó erről hogyan kommunikált.
Peking a házelnök látogatását provokációként értelmezte, a vizittel egy időben a sziget körül nagyszabású, négynapos hadgyakorlatba kezdett, amely kínai részről a legjelentősebb volt 1995 óta.
Továbbá 21 katonai repülőgépből álló rajt küldtek a kínaiak Tajvan felé,
HSZIE FENG KÍNAI KÜLÜGYMINISZTER-HELYETTES PEDIG PELOSI MEGÉRKEZTEKOR BEKÉRETTE HIVATALÁBA NICHOLAS BURNS PEKINGI AMERIKAI NAGYKÖVETET, HOGY ORSZÁGA TILTAKOZÁSÁNAK ADJON HANGOT.
A kínai külügyminisztérium akkori közleménye alapján az amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatása súlyosan fenyegeti a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban, valamint árt a kínai-amerikai kapcsolatoknak. A kínai védelmi minisztérium pedig közölte, hogy a hadsereget a legmagasabb készültségi szintre helyezték, valamint azzal fenyegetett, hogy
CÉLZOTT HADMŰVELETEKET HAJT VÉGRE TAJVAN ELLEN AZ AMERIKAI POLITIKUS LÁTOGATÁSA MIATT.
Kína a tengeri hadgyakorlat során éles rakétákat is bevetett, a hajói a sziget partjait pedig 20 kilométerre közelítették meg. Tajvan határozottan tiltakozott a szuverenitása megsértése miatt.
A későbbiekben újabb kínai harci repülőgépek és hadihajók lépték át a Tajvani-szorosnál húzódó úgynevezett „Davis vonalat", amely a két Kína között a nem hivatalos határ.
Megjegyzés: a „Davis vonal" Benjamin Davis amerikai dandártábornokról kapta a nevét, aki a Tajvan közelében állomásozó 13. amerikai légi egység első parancsnoka volt.
Ezekre válaszul Tajvan akkor a szárazföldi telepítésű, hajók elhárítására szolgáló rakétáit, Patriot légvédelmi rakétarendszereit és korszerű légiharcrakétákkal felfegyverzett F-16-os típusú harci repülőgépeit készültségbe helyezte.
Pelosi látogatása után bő egy héttel, hivatalosan előre be nem jelentett módon ötfős kongresszusi delegáció utazott Tajvanra, 3 demokrata és 2 republikánus.
Augusztus óta a feszültség Kína és Tajvan között lényegében állandósult.
Nukleáris fegyver hordozására képes
kínai repülőgépek sértették meg Tajvan légvédelmi övezetét, 21 kínai katonai repülőgép, köztük 18 nukleáris fegyver hordozására képes bombázó lépett be a tajvani légvédelmi azonosítási övezetbe (ADIZ)
– közölte december 13-án a tajvani kormány.
Kína az elmúlt két évben jelentősen megnövelte légi behatolásainak számát, de az AFP francia hírügynökség által vezetett adatbázis szerint ez volt a legnagyobb azóta, hogy Tajpej 2020 szeptemberében elkezdte közzétenni a napi adatokat az esetekről.
A H-6-os típusú repülőgép Kína fő, nagy hatótávolságú bombázója, amely képes nukleáris fegyver hordozására. Ritkán fordul elő, hogy Kína egy nap ötnél több H-6-os bombázót vezényel bevetésre, de az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt az ilyen küldetések száma. Novemberben összesen 21 bombázó repült át a tajvani ADIZ felett.
A tajpeji védelmi minisztérium tájékoztatása alapján december 22-én behatolt Tajvan délkeleti légvédelmi övezetébe 39 kínai repülőgép. Erre válaszul tajvani részről 21 vadászgép és négy H-6 bombázó, továbbá korai figyelmeztető, tengeralattjáró-elhárító és légi utántöltő repülőgépek emelkedtek a levegőbe. Tajpej jelentés szerint három kínai hadihajót is láttak a sziget közelében.
Kína tengeri, illetve légi „csapásmérő hadgyakorlatokat" tartott Tajvan térségében vasárnap válaszul az Egyesült Államok és az önálló kormányzattal rendelkező sziget provokációjára – hívta rá fel a figyelmet december 25-én a kínai néphadsereg.
Mindez határozott válasz az Egyesült Államok és Tajvan elharapódzó összejátszására és provokációjára
– áll a közleményben, amely nem említett erre vonatkozóan részleteket.
„A műveleti területen működő erők minden szükséges lépést megtesznek, hogy határozottan megvédjék a nemzeti szuverenitást és a területi egységet" – tették hozzá.
Tajpej álláspontja alapján az újabb hadgyakorlatok mutatják, hogy a pekingi vezetés a regionális biztonság megsemmisítésén és a tajvani lakosság megfélemlítésén fáradozik.
A tajvani védelmi minisztérium szerint Kína cselekményeivel „újfent rávilágított azon mentalitására, hogy a vitákat erővel, valamint a regionális béke- és stabilitás lerombolásával próbálja megoldani. A tajvani-amerikai együttműködés hozzájárul az indiai-csendes-óceáni térség szabadságához, békéjéhez és stabilitásához, Tajpej pedig önvédelmi szükségleteinek és az ellenséges fenyegetésnek megfelelően fogja erősíteni katonai képességeit" – írta a minisztérium.
A tajvani kormány négy hónapról ismét egy évre emeli a kötelező katonai szolgálat időtartamát – jelentette be december 27-i sajtótájékoztatóján a sziget elnöke, azzal a fenyegetéssel indokolva a döntést, amelyet „Kína jelent Tajvan számára".
Caj Jing-ven elmondta: „a sorkatonai szolgálat jelenleg érvényben lévő időtartama már nem készíti fel megfelelően a behívottakat a térség gyorsan változó helyzetére".
Tajvan békét akar, de meg kell tudni védenie magát
– szögezte le az elnök.
Az új rendszer 2024-től lép életbe.
Hozzátette azt is, hogy a döntéssel kapcsolatban az Egyesült Államok – amely bár nem ismeri el Tajvant hivatalosan, a sziget legnagyobb fegyverszállítója – „semmiféle nyomást nem gyakorolt" Tajpejre.
Tajvanon a kormány 2018-ban csökkentette a kötelező katonai szolgálat időtartamát egy évről négy hónapra. A döntés egyik indoka az volt, hogy a hosszú katonai szolgálat miatt a gazdasági szektor nem jut elég munkaerőhöz.
A tajvani védelmi minisztérium december 26-án bejelentette, hogy Kína 24 óra alatt 71 katonai repülőgépet küldött Tajvan légterébe, és hét kínai hadihajót is észleltek a sziget közelében – írta a Fox News.
Ilyen rövid idő alatt ennyi kínai gépet még soha nem érzékeltek Tajvan légterében.
A pekingi vezetés által Tajvan felé küldött gépek között 18 J-16-os vadászgép, 11 J-1-es vadászgép, illetve 6 Szu-30-as vadászgép és drónok is voltak.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik neve elhallgatását kérő tagja szerint
Kína katonai tevékenysége Tajvan közelében destabilizáló, amely és aláássa a regionális békét és stabilitást.
Kedden hajnalban pedig a tajpeji védelmi minisztérium közölte, hogy újabb 6 repülőgépet és ugyanannyi hajót észleltek a sziget környékén.
A washingtoni székhelyű külpolitikai magazin, a Foreign Policy arról ír, hogy Kína szempontjából nézve Tajvan inváziója hihetetlenül költséges lenne, nem csak gazdasági szempontból nézve. A Tajvani-szoroson a szállítási és ellátási, logisztikai feladatok ijesztően nehezek, az időjárás arrafelé pedig eléggé kiszámíthatatlan.
Eközben Tajvan hajókra szerethető elhárítórakétákat halmoz fel. A cikk szerzője szerint egyes becslések alapján
Kínának az invázióhoz több mint 1,2 millió katonára lenne szüksége.
A szerző arra a következtetésre jut, hogy a sziget lerohanása Peking számára nagyobb katasztrófával járhat, mint amilyennek Oroszország ukrajnai inváziója bizonyult.
December 16-án interjút adott a PBS NewsHournak az amerikai hadsereg Indo-Csendes-óceáni Parancsnokságának vezetője, John Aquilino admirális – számolt be róla a Breitbart.
John Aquilino kijelentette, hogy
az Oroszország Ukrajna elleni inváziójának tanulsága az, hogy az Egyesült Államoknak valószínűleg gyorsabban kell haladnia, hogy teljesítse a Tajvannal ápolt viszonnyal kapcsolatos törvényben foglalt kötelezettségeit, és gyorsabban kell felfegyvereznie a szigetet annak érdekében, hogy elrettentse a kínaiakat a katonai inváziótól.
Hozzátette:
fontos a védelmi-ipari kapacitások fejlesztése és Tajvan számára minél hamarabb le kell szállítani az amerikaiaktól megrendelt fegyvereket.
Aquilino kiemelte: „Hszi Csin-ping kínai elnök azzal bízta meg a védelmi minisztériumát, hogy a hadsereg legyen olyan állapotban, hogy 2027-ig – amennyiben szüksége – akkor katonai értelemben lehetségessé váljon Tajvan megszállása". Az amerikai admirális szerint a kínai elnök ezt „nyíltan kimondta".
Értékelése alapján ebből az következik, hogy végre fogják hajtani Hszi Csin-ping parancsát.
AZ MTI közleménye alapján december 12-én magas rangú kétfős amerikai delegáció érkezett Kínába, ahol a két ország kapcsolatairól egyeztettek, valamint kitértek Tajvan ügyére is – jelentette Vang Ven-bin kínai külügyi szóvivő. A Daniel Kritenbrink dél-kelet-ázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkárból és Laura Rosenbergerből, a Fehér Ház Kínáért és Tajvanért felelős tanácsának igazgatójából álló küldöttség Hszie Feng kínai külügyminiszter-helyettessel is találkozott.
A mostani delegáció egyik feladata az volt, hogy előkészítse Antony Blinken amerikai külügyminiszter 2023 elejére tervezett kínai útját.
Blinken látogatása talán a feszültség enyhülésével járhat – legalábbis ideiglenesen – a kínai-tajvani viszony tekintetében, figyelembe véve, hogy
a Peking-Tajpej közötti helyzet alapvetően úgy juthat nyugvópontra, ha Washington és Peking erről megegyeznek.
Arról, hogy melyek a Kína és Tajvan közötti konfliktus előzményei és miért fontos az Egyesült Államoknak a sziget, az Origo itt írt részletesen.
