Brüsszel teljes Európát, köztük Magyarországot is veszélybe sodorta az új olajszankciókkal

Industry oil barrels or chemical drums stacked up.chemical tank.container of barrels of hydrocarbons.hazardous waste of black and blue tank oil.

Az Origónak adott interjúban Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője a hétfőn bevezetett olajembargó hatásairól és lehetséges következményeiről beszélt.

Hétfőn lépett életbe az újabb brüsszeli szankció, az olajembargó. Milyen hatással lesz ez hazánk és Európa energiahelyzetére?

Az uniós tagállamok már júniusban, a hatodik szankciós csomag kapcsán elfogadták a G7 országok által is támogatott ársapka ötletét, mely december 5-én hétfőtől az Oroszországból tengeren importált nyersolajra, majd 2023 februárjától a finomított kőolajtermékekre is vonatkozik.

A megállapított 60 dolláros hordónkénti ár még jobban felkavarja a már egyébként is háborgó energiapiacot.

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az orosz olajexport több mint felét Európa vásárolja meg, amely a kontinens energiamixének közel negyedét adja. A kölcsönös kitettség jól látható, ezért is érthetetlen, de mindenképpen a józan ésszel ellenkezik az Európai Unió legújabb szankciós döntése.

Az árkorlátozás Európa energiaellátását mindenképpen megbonyolítja, hiszen a csökkenő kínálat hozzájárulhat az árak további tőzsdei emelkedéséhez, az európai energiaintenzív ipar versenyképességének csökkenéséhez, a termelés lassulásához, ugyanakkor közvetve hozzájárul az orosz energiapolitika stratégiai céljainak átszabásához is, egyben Oroszország és Európa további eltávolodásához.

Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata alapján a hordónként 60 dollárban korlátozott és tengeren szállított orosz olajra kivetett ársapka hétfőn, azaz december 5-én lépett életbe Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A drágulás és ellátásbiztonság romlása mellett, garantálható egyes harmadik világbeli országok pozícióinak javulása. Az európai energiapiac kiesése becslések szerint mintegy hatodával csökkentené a teljes orosz energiakivitelt, és valóban kedvező alkupozícióba hozná például Kínát, lejjebb tornászva az orosz árakat, azonban még ennek ellenére sem billentené ki az orosz óriást egyensúlyából. Ami hazánkat illeti, a mentesség valójában csak egy időre nyújthat segítséget, mivel a többi uniós országot érintő negatív gazdasági hatás nem áll meg a magyar határon, hanem az Unió tagállamaiból importált áruk és szolgáltatások árain keresztül közvetve nálunk tudják éreztetni hatásukat. További probléma, hogy

Oroszország már korábban kifejezte és most megerősítette azon szándékát, hogy ha bármely energiahordozójára ársapka lesz kivetve, úgy felfüggesztheti annak a szállítását, amelynek keretében – az eddig kialkudott mentességek ellenére – Magyarország is elesne a Barátság vezetéken szállított urali olajtól.

Jelenleg az Adria-vezeték nem alkalmas Magyarország teljes olajellátását biztosítani, így elmondható, hogy az Unió teljes Európát – köztük hazánkat is – Damoklész kardja alá ültette.

Bár hazánk korábban mentességet harcolt ki magának, így a büntetőintézkedés az orosz olajellátást közvetlenül nem érinti, viszont az olajembargó életbe lépése veszélybe sodorhatja a benzinársapkát. Ez mit okozhat rövid- és hosszú távon?

A döntés következtében tovább nő az uniós államok kitettsége az USA felől érkező gáz és kőolaj importnak, mely a tengeri szállítás lassúsága és a technológiai infrastruktúra (LNG terminálok) hiánya miatt egyre drágább lesz, mindemellett az ellátás biztonsága sem garantált, egyes tengerentúli hangok már az amerikai olajexport korlátozását szorgalmazzák a készletek gyors csökkenése miatt. Jól látható, hogy

az ársapka Európa szuverenitását és mozgásterét csökkenti, megemeli Európában a készlethiányt, felhajtja az árakat, megbéníthatja a már így is feszült piacot, egyszóval gazdasági bizonytalanságot hoz.

Magyarországnak sikerült elérnie a mentességet, ennek értelmében importálhat vezetéken orosz olajat, ezzel átmenetileg elkerülheti a szankció káros gazdasági következményeit, ennek ellenére hosszabb távon aligha kerülhetőek el a határokon átívelő káros hatások.

A dráguló import veszélybe sodorhatja az üzemanyagra kivetett ársapkát, mivel nem az árakat, hanem már a rendelkezésre álló mennyiséget érinti.

Amennyiben az ársapka nem lesz fenntartható, úgy a dráguló előállítási és szállítási költségek miatt végül újra a magyar fogyasztók zsebei lesznek vékonyabbak, ezzel az eddigi kiugró inflációt még nagyobb magasságokba emelve.

Miért erőlteti Brüsszel a szankciókat, amikor azok láthatóan nem válnak be?

A szankció mint eszköz legfontosabb célja elvileg az, hogy gazdaságilag úgy büntessék vele a szankcionált országot, hogy az ennek következtében változtasson a politikai magatartásán. Az energiaszankciók bevezetésekor az Európai Bizottságnak is hasonló szándéka lehetett, vagyis azt akarták, hogy Oroszország bevételeinek csökkentésével felgyorsítható legyen a háború lezárása. Brüsszel annak ellenére ragaszkodik a szankciós politikához, hogy azzal nem érte el eredeti célkitűzését: már a harcok tizedik hónapjában vagyunk, és még mindig nem látszik a konfliktus vége.

Miközben Európa megszenvedi a szankciók gazdasági hatásait, és a polgárok napi megélhetése egyre nehezebb, addig Oroszország továbbra is finanszírozni képes ezt a háborút.

Oroszország a korábbi sajtóhírek szerint a harcok első két hónapjában megduplázta a fosszilis tüzelőanyagok EU-ban történő értékesítéséből származó bevételeit, és tehette ezt annak ellenére, hogy az értékesítési mennyiség kisebb volt. Az Európai Unió felelős vezetői azonban – talán részben amerikai nyomásra – feladták azt az évtizedes stratégiai elképzelést, hogy Európa relatív olcsó áron tudjon nyersanyagot és energiát beszerezni Oroszországból a nyugati technológiák megosztásáért cserébe. Jórészt erre épült a kontinens versenyelőnye más régiókhoz képest.

A szankció mint eszköz legfontosabb célja elvileg az, hogy gazdaságilag úgy büntessék vele a szankcionált országot, hogy az ennek következtében változtasson a politikai magatartásán Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Sofia Bobok

A háború elhúzódását látva azonban úgy tűnik, hogy

Brüsszel nem reális politikai célok mentén áldozhatja fel Európa eddigi versenyképességének maradékát. A növekvő polgári elégedetlenségek, a tagállamokban uralkodó magas inflációs ráták és az eddig megingathatatlannak hitt ellátási láncok újratervezése még együttesen sem ütötték meg annyira a Bizottság ingerküszöbét, hogy korábbi szankciós politikáját a saját polgárai biztonságához közelítő és nem attól távol álló érdekek mentén szervezze.

Mindhiába, hiszen amíg az európai polgárok érdekei süket fülekre találnak, addig a Bizottság vakon hisz a sokadik szankciós csomaghoz fűzött hiú remények minimális sikereiben.

Van esély rá, hogy bevezetik az újabb szankciós csomagot?

Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata alapján a hordónként 60 dollárban korlátozott és tengeren szállított orosz olajra kivetett ársapka hétfőn, azaz december 5-én lépett életbe, és

egyelőre kilencven napig él, majd két hónap után kezdik felülvizsgálni. Ugyancsak hétfőn lépett hatályba a júniusban elfogadott hatodik szankciós csomagnak az a része, amely szerint nem importálható orosz nyersolaj az Unió területére.

Utóbbi kapcsán fontos fegyvertény, hogy Magyarországgal az élen a tagállamok egy csoportja mentességet ért el a kőolajvezetéken keresztüli ellátás tekintetében. Hazánk a brüsszeli szankciókról folyó tárgyalásoknál mindig is küzdött a kivételekért, és sikerült is elérnie fontos mentesítéseket, például az említett olajimportnál is. Ezt az irányt kell tartani, hogy a számára létfontosságú kérdésekben mentesítést kaphasson Magyarország, például a földgázársapkára és a nukleáris energiára vonatkozó szankciós tervek kérdésében.

Kardoskúti földgáztároló Forrás: Origo

Igaz, az elfogadott olajársapka mellett más ezek közül nem valószínű, hogy sikerrel elfogadtatható az Unióval, mivel Németország és a kelet-közép-európai tagországok többsége is keményen ellenzi a gázárra vonatkozó szankciót, míg az atomenergia kapcsán érdemes megemlíteni az Unió második legnagyobb gazdaságát adó Franciaországot, amely ötvenhat reaktorral rendelkezik, de például Bulgária is nagyrészt az atomenergiára alapozza energiabiztonságát, így hazánk mellett más tagországok is elleneznék, ha erre a területre is szankciót akarna realizálni az EU.

Az egyre romló gazdasági adatokat produkáló Németország is megosztott, mivel a német lakosság – szemben a fősodratú politika elképzeléseivel – akár évekkel meghosszabbítaná az atomerőművek működési idejét, ezért kevesebb esély ismerhető fel a nagy ellenállásba ütköző, új szankciós csomag elfogadottsága terén.