A brüsszeli szankciók kiszolgáltatták Európát, senki nem tudja, mi lesz a vége

A világban még drágán is szűkösek lesznek a rendelkezésre álló erőforrások, jogi értelemben pedig most mindenki igyekszik minél hosszabb időszakra bebiztosítani magát hosszabb távú szerződéses lekötésekkel – jelentette ki Tóth Máté energiajogász a nemrégiben bevezetett újabb EU-s szankciók kapcsán. A Magyar Energetikai Társaság alelnöke az Origónak adott interjúban kifejtette: a 18 milliárd eurós ukrajnai segélycsomag Európában is elkelne, a kilencedik szankciós csomag viszont a földgáz árképzését, a nukleáris technológia használatát és az orosz LNG-t érintve az európai ellátásbiztonságot veszélyezteti. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a benzinárstop múlt heti eltörlése abban tud hozzájárulni a következő időszak stabilizálásához, hogy érdekeltté teszi a hazai eladásban a MOL-on kívüli nagykereskedőket, akik jellemzően importból szerzik be benzint és gázolajat.

Milyen most a hazai helyzet a benzinárstop múlt heti megszüntetését követően?

Szerencsére a MOL DuFi, vagyis a százhalombattai finomító karbantartása véget ért, így a finomított olajtermékek áramlása gyorsan és érezhetően javult is, rögtön egy-két nap alatt. Véget ért a pánikvásárlás is, amit különböző rosszhiszemű híresztelések is súlyosítottak. Ezzel a hazai ellátási helyzet stabilizálódik, amire nagy szükség is van, tekintettel a hatályba lépett EU-s olajszankciók várható összeurópai hatására.

Hiába van ugyanis mentességünk a nyersolajra, az összeurópai hatások alól nem tudjuk kivonni magunkat teljesen, február ötödike után pedig várhatóan dízelhiány is lesz majd Európában.

A benzinárstop múlt heti eltörlése abban tud hozzájárulni a következő időszak stabilizálásához, hogy érdekeltté teszi a hazai eladásban a MOL-on kívüli nagykereskedőket, akik jellemzően importból szerzik be a benzint és a gázolajat.

Ezzel az EU önszankcionálása miatt is erősen szorongatott európai olaj- és olajtermék-ellátás közepette a hazai kiskereskedelmi, illetve végfelhasználói ellátás több lábra áll, ami kell is: a MOL a hazai piac nagyjából 70%-át tudja ellátni üzemanyaggal.

A Magyar Energetikai Társaság alelnöke az Origónak adott interjúban kifejtette: a 18 milliárd eurós ukrajnai segélycsomag Európában is elkelne, a kilencedik szankciós csomag viszont a földgáz árképzését, a nukleáris technológia használatát és az orosz LNG-t érintve az európai ellátásbiztonságot veszélyezteti Forrás: Tóth Máté

Európában és itthon milyen hatásai vannak a múlt hétfőn életbe lépő olajembargónak?

A szankcióknak köszönhetően várható egy ellátási válság Európában, amely elsősorban a gázolajat fogja érinteni, de egyúttal tovább mélyíti az uniós gazdasági recessziót, vagy inkább stagflációt is.

Az EU tagállamai az utolsó pillanatig őrülten vásároltak-készleteztek orosz olajból, ami leleplezi az egész szankciós politika bornírtságát. Okkal tették, a kitettség ugyanis óriási: az EU teljes energiaimportjából a nyersolaj 73%-ot tesz ki, szóval az olaj rendkívül fajsúlyos kérdés.

Az európai olajimport 25%-a Oroszországból jött, ezt teljes egészében kiváltani nem lehet. Ráadásul nem csak nyersolajból van kiválthatatlan orosz függés. Európa a finomított termékek közül a napi 1,5 millió hordó gázolajból annak kétharmadát, 1 millió hordót Oroszországból szerez be. A dízel tekintetében az áruszállítás, mezőgazdasági gépek, vasúti közlekedés, helyenként a fűtés is gázolaj-fogyasztási igényt jelent.

Az olajembargó, illetve az olajársapka átgondolatlanságát jól mutatja, hogy a Boszporusznál húsz óriás tankerhajó vesztegel, mivel senki sem tudja, hogyan kell biztosítást kötni az elfogadott szankció szerint a 60 dolláros ársapkát meghaladó szerződéses árú szállítási mennyiségekre.

Azt mondani sem kell, hogy a már megkötött szerződések szempontjából mennyire ártalmas, és mennyire aggályos a jogbiztonságra a felek jogviszonyába történő külső, EU-s szankciós beavatkozás, a pacta sunt servanda régi szerződéses jogelvét porig rombolva.

Érdemes lenne, ha a jogbiztonságra egy bizonyos irányban olyannyira kényes EU a saját háza táján is söprögetne egyet.

Ha Európa teljesen elvágja magát az orosz olajtól, milyen lehetőségei maradnak, és ez milyen következményekkel fog járni?

Többen számítottak OPEC-csökkentésre, illetve jelentős orosz kitermelés-csökkentésre, ez viszont nem történt meg. Hozzá kell azonban tenni: egyelőre. Nagyon szűk az európai mozgástér, ez pedig folyamatosan tovább fog szűkülni az orosz tengeri olaj európai kizárása után az OPEC-országok termelés-csökkentési tendenciái, illetve a növekvő kínai, indiai kereslet miatt még akkor is, ha nem rántanak egy nagyot a termelő országok a kitermelésen.

A világban még drágán is szűkösek lesznek a rendelkezésre álló erőforrások, jogi értelemben pedig most mindenki igyekszik minél hosszabb időszakra bebiztosítani magát, hosszabb távú szerződéses lekötésekkel. Ez a tendencia egyébként a földgázra is igaz. Ezáltal nő a verseny, és jogilag is csökkennek az egyébként is várhatóan egyre kisebb kitermelési kapacitások.

Nyilván szeretünk minden kis jó hírbe belekapaszkodni, amilyen a Brent kőolaj árának enyhe csökkenése is az elmúlt hetekben. Ezek azonban csalóka játékok, elég egy jelentősebb OPEC- vagy oroszországi kitermelés-csökkentés, és azonnal látszani fog a kiszolgáltatottság.

Üzemanyagért állnak sorban járművezetők egy kijevi benzinkút előtt 2022. május 6-án. Számos benzinkút zárt be Ukrajna fővárosában üzemanyaghiány miatt. Azokon a töltőállomásokon, amelyek nyitva maradtak, kígyózó sorok alakultak ki, az átlagos várakozási idő legalább egy óra Forrás: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Az egyenlőtlenség a kiszolgáltatottságban egyébként már abban is megmutatkozik, hogy a 25%-os EU orosz olajimport a másik oldalról nézve az orosz olajexport alig 15%-át teszi ki. Európa kiszolgáltatott helyzetét, illetve a megfizethető alternatívák szűkösségét azonban ennél is jobban mutatja, hogy a 25%-os orosz olajimport után kik és milyen arányban következtek eddig hagyományosan az európai beszerzésekben. Norvégia 9%, az USA 8,8%, Líbia 8,2%, Kazahsztán 8%, Nigéria 7%, Irak 6,6%, Szaúd-Arábia 5%, a további országok pedig ezeknél is alacsonyabb arányban szállították eddig az olajat Európának. Ez világosan mutatja, hogy nincs egy „váltógazdaság" olajforrásokban, ha megnézzük az EU eddigi beszerzési arányait, amire egyszerűen csak átállítják a váltókat.

Az, hogy Németország 200 milliárdos segélycsomagot szán a saját iparának, mutatja, hogy az európai ipar recessziója jön, az EU versenyjogi, illetve állami támogatási egyensúlya pedig jogilag ezzel párhuzamosan fel fog borulni. Európa is szétszakadhat ebben.

Mi várható az elkövetkező hónapokban arra tekintettel, hogy az Európai Unió újabb szankciót fog életbe léptetni jövő február elején?

A teljes hatást egyértelműen február 5-e után fogjuk látni, amikor a feldolgozott olajtermékek tekintetében is életbe lép az EU-s szankció. Azt se felejtsük viszont el, hogy itt újabb szankciók vannak előkészítés alatt, melyek várhatóan összhatásukban tovább rontanak az olajszankciók által már erősen sújtott Európa energiaellátásán, ellátás-biztonságán és versenyképességén.

A 18 milliárd eurós ukrajnai segélycsomag Európában is elkelne, a kilencedik szankciós csomag viszont a földgáz árképzését, a nukleáris technológia használatát és az orosz LNG-t érintve az európai ellátásbiztonságot veszélyezteti.

Ezek hatásukban össze fognak adódni a gazdaság teljesítményét, a produktivitási mutatókat és az inflációt is érintve. Komplex rendszerekről beszélünk, mely a jogban és a gazdaságban is egyaránt megmutatkozik, ennek iskolapéldája pedig épp az energiaellátás.

A komplex rendszerek olyanok, mint a befőtt: nem lehet megbolygatni őket anélkül, hogy az egészben változások ne állnának be. Az EU felelőtlenül, ideológiavezérelten és a hatásokat fel nem mérve belepiszkált a nagyon kényes energiaellátási viszonyokba. Sajnos Európa befőttje pontosan az elkövetkező hónapokban fog megromlani.

Európa komoly válságra számíthat Fotó: Csudai Sándor - Origo

Dr. Dr. Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktató, PhD közgazdász, LL.M (Boston), író, szabályozási szakértő, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke, elnökségi tagja és interdiszciplináris tagozatának elnöke, az Associated European Energy Consultants magyarországi delegáltja, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának vezetője, valamint a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének elnökségi tagja.