Energia-veszélyhelyzet van Németországban

- Horizontal GAS TRANSPORT AND PRODUCTION GAS GAS-COMPRESSOR STATION ENERGY AND RAW MATERIALS EMPLOYEE OIL PIPELINE
An employee of the Orlovka gas-compressor station, in the Izmail region, near the Ukrainian-Romanian border, makes a routine check on pipe-lines on January 14, 2009. Russia is making transit of gas through Ukraine "impossible" by its choice of pipeline routes, Ukrainian state energy company Naftogaz said today in response to Russian complaints. AFP PHOTO/ SERGEI SUPINSKY (Photo by Sergei SUPINSKY / AFP)
Vágólapra másolva!
Energia-veszélyhelyzet van Németországban, az Északi Áramlat 1 vezetékén tartott tíznapos karbantartás után Oroszország leállíthatja a teljes gázszállítást. Ez a német gazdaság összeomlásához vezethet.
Vágólapra másolva!

Káosz lehet abból, hogy a radikális baloldali zöldek ragaszkodnak az atomerőművek bezárásához

Németországban az energiahiány, illetve a kialakulóban lévő energetikai veszélyhelyzet az orosz gáztól és olajtól való, alapvetően kudarcra ítélt leválási kísérletek mellett az atomenergia-ellenességgel hozható összefüggésbe. A radikális baloldali Zöldek – akik 2021 vége óta kormányon vannak – mindig is határozottan ellenezték az atomenergia-felhasználást Németországban.

A zöldek ebbéli törekvése a 2011-es fukusimai (Japán) atomkatasztrófáig alapvetően sikertelen volt. A fukusimai atomkatasztrófa – csúnya szóval élve – „kapóra jött" a zöldeknek, akik kampányt építettek a témára, azáltal – a baloldali sajtó felhasználásával – az atomellenesség felé befolyásolva a német közvéleményt. A zöldek nyomására Angela Merkel akkori kancellár feladta atomenergia-pártiságát, és az után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár, az úgynevezett zöld átmenet (Energiewende) részeként pedig 2022 végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi.

Az orosz-ukrán háború következében az Oroszországból jövő olcsó olajról, illetve gázról való leválási tervek azonban rávilágítanak arra, hogy mégsem lenne szabad bezáratni a maradék atomerőműveket, különben energiahiány alakul ki.

Érdekességként megjegyzendő, hogy az elmúlt 10 évben hiába zárták be a német atomerőművek nagy részét, Németország továbbra is használt atomenergiát, csak azt francia atomerőművekből vásárolták.

Mindezek ellenére a zöldek továbbra is kitartanak atomellenességük mellett, a berlini kormánykoalíció részét képező liberálisok (FDP) a realitásokat figyelembe véve azonban meghosszabbítanák a maradék három atomerőmű élettartalmát. A nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) témával kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű. Az ellenzéki, jobbközép CDU/CSU jelenleg azt szorgalmazza, hogy 2022 végén ne zárják be a megmaradt három erőművet.

„Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel" – jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök, a – szövetségi szinten – ellenzéki, Bajorországban azonban kormánypárti CSU vezetője egy vasárnapi interjúban.

Markus Söder bajor miniszterelnök Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/picture alliance / SvenSimon/Frank Hoermann/Sven Simon

„A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy jól vészeljük át a telet" – figyelmeztetett ugyancsak Lukas Köhler, a kormánypárti liberális FDP frakcióvezető-helyettese a Die Weltnek adott interjúban.

A német politikai diskurzust hosszú hetek óta az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság uralja.

Oroszország a gáz elzárásával mélyíthetné el az energiaválságot

A berlini szövetségi kormánykoalíció most éppen attól tart, hogy Moszkva leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken a tegnap kezdődött tíznapos karbantartás után.

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck zöld gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva.

Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését februárban függesztették fel Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Stefan Sauer

Markus Söder és Lukas Köhler is azt szorgalmazza, a kormány fontolja meg a még működő három német atomerőmű élettartamának meghosszabbítását; az FDP politikusa szerint ideje lenne ideológiamentes vitát folytatni róla.

A témával kapcsolatosan az ideológiamentes vitának nem sok realitása van, nem csupán az orosz-ukrán háború kitörése óta, hanem nagyjából Fukusima óta, amikortól a zöldek teljes mértékben átideologiázálták az energetikáról szóló diskurzust.

A témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzet megkeresésére reagálva Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Kiszelly kiemelte: A baj csak az, hogy a német kormány már kifizette az erőművek leállítását. Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották. Bonyolultabb lenne az energiaszolgáltatóknak fenntartaniuk az atomerőműveket, mint lekapcsolni őket. Minden csak pluszköltség lenne. A szakértő azt mondta: Németországban gázból állítanak elő áramot, s hogy minél kevesebb gáz fogyjon áramtermelésre, minél több jusson a lakosságnak és a cégeknek, visszakapcsolták a szénerőműveket.

A németek nem tudják azt csinálni, amit korábban: nem tudnak francia atomerőművekből, illetve lengyel és cseh barnaszénerőművekből importálni áramot, hiszen Franciaország mintegy ötven atomreaktorának a fele karbantartás vagy műszaki hiba miatt nem üzemel, a cseheknek és a lengyeleknek pedig szükségük van a saját barnaszénerőműveikben tárolt energiára – hívta fel rá a figyelmet Kiszelly Zoltán.

Az EPP elnöke „úgy oldaná" meg a német energiahiányt, hogy elvenné a gázt Magyarországtól; a magyar kormány erről viszont hallani sem akar.

Az Origo már több alkalommal beszámolt Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) elnökének a július 2-i nyilatkozatáról. A bajor politikus szerint „igazságosan" kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól – köztük Magyarországtól – akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Fontos tudni azt is, hogy

A NÉMETORSZÁGI GÁZTÁROZÓK ÖSSZESÍTETT KAPACITÁSA 23 MILLIÁRD KÖBMÉTER, MÍG A MAGYARORSZÁGI TÁROZÓKÉ 6,3 MILLIÁRD. EZ AZT JELENTI, HOGY HA CSAK A LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÁST VENNÉNK FIGYELEMBE, AKKOR A 9,75 MILLIÓS MAGYARORSZÁGON LAKOSSÁGARÁNYOSAN TÖBB MINT KÉTSZER AKKORA A KAPACITÁS, MINT A TÖBB MINT 83 MILLIÓS NÉMETORSZÁGBAN – ÉS AKKOR NEM SZÁMÍTOTTUK MÉG AZ IPARI FELHASZNÁLÁST.

Vagyis a németek eleve elmulasztották kiépíteni a megfelelő tározói kapacitást, most pedig – a kezdeti ellenállásukkal szembemenve – csatlakoztak a hisztérikus embargópolitikához. Ezért követelnek szolidaritást a reálisan gondolkodó országoktól.

Weber kommunista időszakot idéző elképzelésére reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, egyértelműen és határozottan visszautasítva ezt. A magyar diplomácia vezetője leszögezte, hogy nem adjuk át Németországnak a gáztartalékainkat.

Teljes iparágak omolhatnak össze a gázhiány miatt

Teljes iparágakat – mint az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipart – fenyeget összeomlással a földgázhiány Németország szakszervezeti szövetségének vezetője, Yasmin Fahimi szerint – adta közre a Világgazdaság a Reuters információi alapján.

Fahimi a Bild am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy

MINDEZ BRUTÁLIS KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRNA A TELJES NÉMET GAZDASÁG ÉS A MUNKAHELYEK SZÁMÁRA.

A 346 ezer embert alkalmazó vegyipar például a harmadik legnagyobb iparág az ország befektetési ügynöksége szerint.

A német gazdaság rendkívüli mértékben függ az orosz energiahordozóktól Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Julian Stratenschulte

Tekintve, hogy a szektor nem csupán energiatermelés céljából, de alapanyagként is rászorul a földgázra, érintettsége kiemelkedő.

A NÉMET GAZDASÁG EGÉSZE IS RENDKÍVÜLI MÉRTÉKBEN FÜGG AZ OROSZ ENERGIAHORDOZÓKTÓL, MELY AZ IMPORT 35 SZÁZALÉKÁT TESZI KI AZ ORSZÁGBAN.

Az energiafelhasználás negyedét földgázzal fedező Németország szinte teljes mértékben behozatalra szorul a nyersanyagból.

A szakszervezeti vezető hozzátette: az energiaválság már most is gyorsítja az árak emelkedését, ami már így is veszélyezteti a társadalmi stabilitást.

Komoly energiagondoktól tart Európában a Nemzetközi Energiaügynökség

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban – derül ki az MTI beszámolójából.

"Az idei tél nagyon-nagyon nehéz lesz Európában" - figyelmeztetett Fatih Birol, az IEA igazgatója egy keddi sydney-i energiafórumon. Az energiaellátás az egyik fő probléma - mondta. "Ez komoly hatással lehet a világgazdaságra" - mondta az energiaipari lobbicsoport vezetője.

Birol szerint a világ még soha nem élt át a mostanihoz hasonlóan mély és összetett energiaválságot. Könnyen előfordulhat, hogy "a neheze még csak ezután következik" - mondta.

Az energiaválsággal kapcsolatos aggodalmakat csak tovább fokozta, hogy Oroszország a rutinszerű karbantartási munkák elvégzésére leállította a gázszállítást az európai gázellátásban kulcsfontosságú Északi Áramlat 1 gázvezetéken. Hétfő reggel óta nem érkezik több gáz a vezetéken Németországba. Európai politikusok attól tartanak, hogy Oroszország a munkálatok elvégzése után a vezetéket nem fogja újra üzembe helyezni.

Az orosz gáztól való függőség megújuló energiahordozókkal való csökkentésének a kulcsa Kína kezében van - mutatott rá Birol. Kína ugyanis a napenergia globális ellátási láncának mintegy 80 százalékát ellenőrzi. Az IEA igazgatója szerint ez az arány az elkövetkező években valószínűleg még növekedni is fog.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!