Joe Biden amerikai elnök fia is érdekelt az ukrán gabonaexportban

Hunter Biden
Hunter Biden, son of US President Joe Biden, attends the ceremony for the Presidential Medal of Freedom, the nation's highest civilian honor, during a ceremony honoring 17 recipients, in the East Room of the White House in Washington, DC, July 7, 2022. (Photo by SAUL LOEB / AFP)
Vágólapra másolva!
A New York Post nyilvánosságra hozta a Burisma ukrán energetikai vállalat egyik igazgatótanácsi döntését, amely alapján a cég kifejezte abbéli szándékát, hogy gabonát exportáljon Ukrajnából Kínába. A 2018-ban keletkezett dokumentumot aláírta Joe Biden elnök fia, Hunter Biden is, aki akkor a Burisma igazgatótanácsának volt a tagja. A dokumentum Hunter elhagyott laptopjáról szivárgott ki. Az nem egyértelmű, hogy végül létrejött-e az ukrán-kínai üzlet, de érdekességként megjegyzendő, hogy Joe Biden kormányzata jelenleg azzal vádolta Kínát, hogy felhalmozza a gabonakészleteit, miközben az orosz-ukrán háború miatt a világot élelmiszerválság fenyegeti.
Vágólapra másolva!

Ahogy arról az Origo már több alkalommal beszámolt, a Burisma ukrán energetikai cégben igazgatótanácsi tisztséget betöltő Hunter Biden, Joe Biden jelenlegi amerikai elnök fia korábban elhagyott egy laptopot, amiről jó ideje kompromittáló dokumentumok szivárognak ki a sajtóba.

Hunter Biden Forrás: AFP/Saul Loeb

A New York Post most nyilvánosságra hozta a Burisma egyik, még 2018 júliusában keletkezett igazgatótanácsi döntését – írja az amerikai lap cikkét szemléző Mandiner.

A dokumentum alapján a Burisma kifejezte szándékát, hogy gabonát exportáljon Ukrajnából Kínába, a Kínai-Ukrajnai Selyemút projekt részeként.

Az ukrán cég felhatalmazta tanácsadójukat, Vagyim Pozsarszkijt, hogy a projekt ügyében képviselje a Burismát minden potenciális kínai partnerrel szemben.

A dokumentumot aláírta Hunter Biden is,

ahogy a korábbi CIA-hivatalnokból Burisma igazgatótanácsi taggá vált Joseph Cofer Black is.

Azzal kapcsolatosan, hogy a burismás kínai-ukrán gabonabiznisz létrejött-e, a lapnak nincsenek információi. A New York Post azonban felhívja rá a figyelmet:

Joe Biden kormányzata az ukrajnai háború kapcsán azzal vádolta Kínát, hogy felhalmozza a gabonakészleteit, miközben a világot élelmiszerválság fenyegeti.

Egyéb dokumentumok arra is utalnak, hogy Pozsarszkij megköszönte Hunter Bidennek, hogy apjával, Joe Bidennel össze tudott hozni neki egy találkozót, amivel a veterán amerikai politikus ukrajnai, orosz és kazah üzletemberekkel tudott megismerkedni. A Fehér Ház korábban tagadta a találkozót, de végül újabb dokumentumok és megszólalások bizonyították, hogy Joe Biden megjelent az eseményen. További dokumentumok pedig azt mutatják, hogy Joe Biden a fia legalább tucatnyi üzleti partnerével találkozott – közöttük kínaiakkal is. Ezekről az információkról Origo korábban itt és itt számolt be részletesen.

Hunter Biden egyébként 2019 áprilisában mondott le a Burismában betöltött pozíciójáról, apja elnökjelölti ambícióira hivatkozva. A 2014-es majdani események után lett tagja a Burisma igazgatótanácsának, akkor amikor Joe Biden az Egyesült Államok alelnöke volt.

Hunter Biden fizetése az ukrán vállalatnál havi 50 ezer dollár (19,5 millió forint) volt.

Sajtóinformációk alapján Joe Biden alelnöki pozíciójával visszaélve nyomást gyakorolhatott Petro Porosenko akkori ukrán államfőre annak érdekében, hogy

RÚGJA KI A BURISMA KORRUPCIÓGYANÚS ÜGYEIT VIZSGÁLÓ FŐÜGYÉSZT, VIKTOR SOKINT, MIVEL A KORRUPCIÓBAN ÉRINTETT LEHETETT HUNTER IS, AKINEK AZ EBBEN JÁTSZOTT SZEREPÉT KÜLÖN VIZSGÁLTÁK.

Joe Biden leköszönő amerikai alelnök és Petro Poroshenko volt ukrán államfő Kijevben, 2017. január 16-án. Forrás: AFP/Genya Savilov

Biden állítólag 1 milliárd dollár amerikai kormányzati támogatás megvonásával zsarolta Porosenkót, aki végül engedett és kirúgta Sokint.

Ezt követően megszüntették a Burisma és Hunter Biden ellen indított vizsgálatot.

Amerikai cégek vásárolják fel az ukrán termőföldet

Szintén megírtuk azt a néhány nappal ezelőtt napvilágot látott hírt, hogy

Ukrajna termőterületeinek nagyjából az egyharmadát már amerikai multicégek birtokolják.

Mindez magyarázatként szolgálhat arra, hogy miért támogatja fegyverekkel az ukránokat az Egyesült Államok. A külföldiek ukrajnai földszerzése egyébként az ország 1991-es függetlenné válása óta napirenden volt, de csak Volodimir Zelenszkij elnök 2019-es hatalomra kerülése után gyorsult fel. 2021. július 1-től aztán fordulat történt, Zelenszkij engedett a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztüli nyugati – elsősorban amerikai – nyomásnak, és jóváhagyta a külföldi vásárlók tulajdonszerzését.

A Wall Street Journal és a V4NA nemzetközi hírügynökség szerint közben

Kína már 2013-ban fél évszázadra szóló bérleti szerződést kötött a legjobb ukrajnai termőföld kilenc százalékára,

ami az ország teljes területének öt százalékát jelenti. Konkrétan kínai földvásárlásokról is felröppentek híresztelések, de ezeket nem erősítették meg, csupán a bérleti szerződés tényét.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!