Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Augusztus óta hivatalosan a legnagyobb hitelminősítők, az S&P és a Fitch szerint is államcsőd alakult ki Ukrajnában. Ezzel lényegében fizetésképtelenné vált az ország, így egyáltalán nem kifizetődő a finanszírozása, hiszen ezek a pénzek sohasem fognak megtérülni.
Ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, a háború miatt Ukrajna pénznyelő lett, az odaérkező támogatásokról örökre le lehet mondani. Az ország annyira rossz állapotban van, hogy jelenleg nincs költségvetése, ipara és gazdasága, tulajdonképpen a külföldi donorok tartják lélegeztetőgépen.
Az ország költségvetésén tátongó, jelenleg havi 5 milliárd dolláros lyuk becslések szerint hamarosan 9 milliárd dollárosra (mintegy 3600 milliárd forintra) nő.
Az országban nincs elegendő pénz nyugdíjra, az állami alkalmazottak fizetésére, de az újabb katonai kiadásokra sem.
Pedig Kijev a háború kezdete óta összesen mintegy 12,7 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kapott, az ukrán vezetés most pedig újabb, további 15 milliárdban reménykedik az év végéig. Ukrajna általános gazdasági állapota tehát kilátástalan, annyira, hogy az ország vezetése augusztus elején megállapodott a hitelezőik nagy részével az adósság törlesztésének leállításában, legalább két évre.
A lépést, amely 20 milliárd dollárnyi hitelt érint, a hitelminősítők – gyakorlatilag – csődeseménynek minősítették. Az ukrán pénzügyminisztérium sajtószolgálatának beszámolója szerint a Világbank eddig 14,4 milliárd dollár és 2,1 milliárd euró értékű hitelt hagyott jóvá Ukrajnának. Eddig ebből 11,8 milliárd dollárt és 1,2 milliárd eurót folyósítottak.
A szakértők várakozása szerint Ukrajnában idén 35-40 százalékos gazdasági visszaesés következhet, a költségvetési hiány pedig év végére elérheti az 50 milliárd dollárt, mintegy húszezermilliárd forintot. Ez az összeg megközelíti Magyarország éves büdzséjét.
Kijevnek körülbelül 105 milliárd dollárra lenne szüksége télre a következő vetési szezon támogatásához, a szociális szükségletek finanszírozásához és az aknamentesítéshez. Denisz Anatolijovics Smihal ukrán miniszterelnök pedig arról beszélt hétfőn, hogy Ukrajna teljes újjáépítésének költsége nagyjából 750 milliárd dollárra tehető.
Úgy látszik, Brüsszel teljesen elvesztette maradék valóságérzékelését is, hiszen a fentieket figyelmen kívül hagyva kontroll nélkül pumpálja a pénzt Ukrajnába.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra utasította a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy dolgozzanak ki olyan mechanizmust, amelynek keretében az Európai Unió 18 milliárd euróval tudja támogatni Ukrajnát.
A brüsszeli vezető elmondta, hogy Ukrajna mintegy havi 3-4 milliárd euró összegű finanszírozást kért, hogy elegendő forrása legyen az alapvető szükségletekre. Ráadásul ezt a pénzt az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak és a pénzintézeteknek kellene biztosítaniuk.
"Fontos, hogy jelezzük Ukrajnának: nagyon jól tudjuk, milyen fontos nekik ez a megbízható bevételi forrás" - ideológiai talapzaton állva indokolta meg von der Leyen, Brüsszel miért lépte meg a mindenféle politikai racionalitást nélkülöző lépést. Csakhogy hiába a szép gondolatok, ezzel a hozzáállással
az Európai Unió szélsebesen robog a gazdasági összeomlás felé.
Nehéz kézzelfogható választ találni a miértre, de egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a brüsszeli bürokraták teljesen elkötelezték magukat Washington mellett, és a tengerentúli elit érdekeit képviselik az uniós testületekben.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója úgy látja, hogy az amerikai globalisták elvárják, hogy ha ők fegyvereket szállítanak Ukrajnába, akkor az Európai Unió finanszírozza az ukránokat. "Ennek az árát végső soron az európaiak fogják megfizetni" - hívja fel a figyelmet az elemző.
A történetnek van egy másik vonulata is. Magyarország ugyanis a mai napig nem fért hozzá a - neki egyébként alanyi jogon járó - helyreállítási alap és a 2027-ig tartó uniós ciklus forrásaihoz. A fentiek értelmében egyre nyilvánvalóbb, hogy azért nem, mert
a háborús őrületben lévő Brüsszel ezeket a pénzeket el akarja venni Magyarországtól, és inkább Ukrajnának akarja adni.
Most már tökéletesen látszik, annak érdekében, hogy a fentieket elfedje, Brüsszel döntését ideológiai köntösbe csomagolta: a jogállamisági mechanizmus konkrétan nem definiálható ürügyével indokolja, miért tartja vissza a forrásokat.
