Brüsszel feláldozza Európa jövőjét Ukrajnáért

Sokak szerint visszatetsző, hogy míg egy, az Unióban tagsággal nem rendelkező ország megsegítésére azonnali, szerződés nélküli 18 milliárd forintos segítséget irányoz elő Brüsszel, addig egyik tagjával szemben mindent megtesz, hogy ideológiai alapon, visszatartsa tőle azokat a forrásokat, melyek az Európai Uniós szerződések alapján megilletik – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban. Az alkotmányjogász beszélt Ukrajna helyzetéről, a Magyarországnak járó uniós forrásokról és arról is, mire számíthatunk az elkövetkező időszakban.

A háború kezdete óta Brüsszel mindenféle politikai racionalitást nélkülözve, korlátlanul nyújt támogatást a mostanra államcsődbe jutott Ukrajnának. Meddig lesz képes a brüsszeli elit ezt folytatni, és mi az oka, hogy öntik a pénzt az országba, miközben tönkreteszik ezzel az uniós országokat?

Az mindenképpen látható, hogy számos érdek húzódik meg a brüsszeli politika hátterében, de a cselekvések alapján csupán valószínűsíteni lehet, hogy melyik élvez prioritást. Azt például tudjuk és közvetlenül érezzük, hogy Magyarország – a jogállamisági kritériumok vélt megsértése miatt – szinte európai össztűz alatt áll. Azt is érezzük, hogy a saját érdekeinket szolgáló európai energiabiztonságot, valamint a mindenki által megfizethető élelmiszerárakat Brüsszel sutba dobta az ukrán-orosz háború ukrán oldali támogatására. Először az Oroszország elleni szankciókkal, később fegyverszállítmányokkal, majd ezeknek a támogatásra való alkalmatlansága után pénzügyi segítséget nyújt Brüsszel, először saját, majd az európai adófizető polgárok zsebéből. A jelen esetben felmerülő, számos és rendkívül kényelmetlen kérdés között az egyik, hogy

vajon az európai államok és adófizető polgárok valóban a saját rezsiszámlájuk és vacsorájuk kárára akarják támogatni ezt a jelenleg végeláthatatlan háborút, vagy inkább Ukrajna biztonsága helyett saját biztonságukért kezdenek aggódni?

Hiszen Ukrajnát Európánál jóval nagyobb mértékben támogatja az Egyesült Államok: október közepén Joe Biden amerikai elnök újabb 725 millió dollár értékű katonai (eszköz) segélyt jelentett be Ukrajna részére, ezzel elérve az összesen 18,3 milliárd dollár értéket (kb. 7450 milliárd forint). Az amerikai haditechnika folyamatos Ukrajnába való öntése közben Szaúd-Arábia 400 millió dollár (egy új Puskás Stadion építésével megegyező, kb. 160 milliárd forint) értékű humanitárius segélyről biztosította az ukrán elnököt, hozzátéve, hogy

Szaúd-Arábia támogatja az erőszak csökkentését célzó erőfeszítéseket, és kész közvetíteni a szembenálló felek között.

Már a Közel-Kelet is a békéhez szeretne hozzájárulni, de Brüsszel kitart konok Ukrajna-politikája mellett és Ursula von der Leyen egy újabb 18 milliárd euró értékű csomagot szeretne, immár a tagállamok pénzügyminiszterei által kidolgozva, vagy inkább kifizetve. Ez az összeg – olyan 100 milliárd forint összeg híján – majdnem megegyezik az október közepén, az amerikai elnök által bejelentett katonai segély értékével. Hogy vajon a brüsszeli vezetés az ukrajnai támogatások terén licitháborút folytat-e az Egyesült Államokkal, nehéz lenne ennyi információból megállapítani, de tény, hogy valahogyan mégis csak fel akarja venni a versenyt vele, a valós okát fel nem tárva, csupán hivatkozva a szankciók – félrereklámozott – sikerére. Számos magyar és külföldi közvélemény-kutatás támasztja alá, hogy az orosz-ukrán háborúnak a nagy többség véget akar vetni, a kivetett gazdasági szankciók közel sem járnak akkor előnnyel, mint amennyi kilométert jutnak előre az ukrán csapatok a hátráló orosz csapatok mögött, és ennek a támogatási kedvnek akkor lesz vége, amikor az Európai Unió, a tagállamok és az adófizető polgárok zsebei kiürülnek.

Az orosz védelmi minisztérium által közreadott videóról készített képen egy Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakétát lőnek ki az orosz nukleáris erők gyakorlatán az északnyugat-oroszországi Pleszeckben 2022. október 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által videokonferencia keretében megtekintett gyakorlatokon ballisztikus rakétákat és robotrepülőgépeket lőttek ki, és a Kreml szerint az összes célba talált Forrás: MTI/AP/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata/-

Azt már érezzük, hogy az adófizetők néha a középkort idéző takarékosságra szorulnak, a tagállamok nem győzik az eddig bejelentett befektetéseket visszavonni, és már az Európai Unió is a tagállamoktól kér pénzt kölcsön.

Viszont annak a méltányolható okát különösen nehéz megtalálni, hogy Brüsszel a saját egzisztenciális kárára támogat emberáldozatokat követelő háborút.

Az Unión kívül az IMF és Amerika is finanszírozza az ukránokat. Az, hogy a szankciók nem működnek, mégis egyre több pénzt öntenek Ukrajnába, hogyan hat az európai energia- és élelmiszerválságra?

Különösen szomorú, hogy míg Európa az Egyesült Államok kénye és kedve szerint táncolva tulajdonképpen lábon lövi magát, addig a világ vezető hatalmai megerősödve kerülnek ki a konfliktusból. Az Egyesült Államoknak akár érdeke lehet, hogy ez a háború elhúzódhasson, hiszen amellett, hogy a háborúkkal összefüggésben álló üzletágak számára felhajtó erőként jelenik meg egy ilyen konfliktus, ez is – mint oly sok egyéb háború, melyben az USA érdekelt volt, vagy tényleges szereplőként részt is vett – kellően távol zajlik határaitól. Ha az Egyesült Államoknak nem a háború, hanem a béke szolgálná érdekét, akkor Donald Trump Nobel-békedíjra jelölt, volt amerikai elnök példáját követné, aki a tőle messze távol eső Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békében játszott, elismert és nagymértékű szerepet. Az európai energiaválság ugyan már a háború kezdete előtt is bontogatta szárnyait – tekintettel a covid-járvány után hirtelen visszazökkenő gazdasági igényekre –, azonban jelentősen kibontakozni az ukrán konfliktusra adott európai szankciós politika hatására tudott.

Az a pénzügyi támogatási volumen, amelyet Brüsszel az orosz-ukrán háborúba csatornáz, egyrészt még inkább növeli az inflációt, másrészt növeli a hosszú távú energiabeszerzések árát is.

Az Ukrajnának szánt eurókat valahonnan elő kell teremteni, és ha elfogy az Unió pénze, akkor nincs más lehetőség, mint a gazdasági teljesítmény nélküli euró nyomtatása, amely mögé később az eurót használó országoknak kell majd a gazdasági teljesítményt tenni. Így működik a hitel, és ezzel Európa nemcsak a jelenét, hanem a jövőjét is feláldozza az ukrán sztyeppék lassan hófödte területein.

Alexander De Croo belga miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök beszélget az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozó második napi ülése előtt Brüsszelben 2022. május 31-én Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra utasította a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy dolgozzanak ki olyan mechanizmust, amelynek keretében az Európai Unió újabb 18 milliárd euróval tudja támogatni Ukrajnát. Segítenek ezek az összegek az ukránoknak?

Az Ukrajnában kialakult helyzet rendkívül paradox, hiszen míg a valós segítséget nyújtókat ellenségesen kezeli az ukrán közélet – elég csak a munkácsi provokációra gondolni – addig azokban látják a megmentőket, akik csupán a konfliktus elmélyítését és elnyújtását garantálják számunkra. Ursula von der Leyen legutóbbi nyilatkozata sem tesz másként. Kérdés, vajon valóban az önzetlenség beszél-e az Európai Bizottság vezetőjéből, vagy csak a nemrég felszínre tört vakcinabeszerzéses botrányát akarja valahogyan a szőnyeg alá söpörni. Emmanuel Macron francia elnök pápának tett kérése viszont egyértelmű: az ukrajnai békefolyamat elősegítése érdekében az Egyesült Államoknak kell asztalhoz ülnie. Összességében kijelenthető, hogy ezek az összegek – feltéve, hogy valahogyan előteremtésre is kerülnek – semmilyen tényleges segítséget nem nyújtanak Ukrajnának, csupán garantálják a további emberáldozatokat, továbbá aggályosak, hiszen erős kételyek merülnek fel,

vajon az eddigi támogatást vissza tudja/fogja/akarja-e fizetni Ukrajna?

Nem volna meglepő, ha erre a kérdésre a válasz a nem lenne.

Magyarország a mai napig nem fért hozzá a neki egyébként alanyi jogon járó helyreállítási alap, és a 2027-ig tartó uniós ciklus forrásaihoz. Kijelenthető, hogy ennek az az oka, hogy Brüsszel Ukrajnának akarja adni a magyaroknak járó pénzt?

Sokak szerint visszatetsző, hogy míg egy, az Unióban tagsággal nem rendelkező ország megsegítésére azonnali, szerződés nélküli 18 milliárd forintos segítséget irányoz elő Brüsszel, addig egyik tagjával szemben mindent megtesz, hogy ideológiai alapon, visszatartsa tőle azokat a forrásokat, melyek az Európai Uniós szerződések alapján megilletik.

Ezek a pénzek nem „könyöradományok" – ahogy ma Nyugaton elhitetik az emberekkel, és ahogy itthon is ábrázolni kívánja a helyzetet a baloldali média, valamint a Brüsszeli elitet mindig kiszolgáló NGO-k hada – hanem hazánkat megillető olyan összegek, melyek az áruk, a munkaerő, a tőke és szolgáltatások szabad mozgása érdekében megnyitott piacok mellett egyéb okoknál fogva is megilletik az országot. Az már részletkérdés, hogy az Unió miből kívánja finanszírozni azt a 18 milliárd eurónyi segítséget, amit Ukrajnának akar nyújtani – Ursula von der Leyen megkérte a pénzügyminisztereket, hogy ennek megfelelő mechanizmusok kidolgozását végezzék el – azonban az bizonyos, hogy a hazánk felé fennálló „tartozásuk" oka csupán politikai jellegű, hiszen példának okáért a kormányon belülről is több olyan nyilatkozatot lehetett hallani, melyek puszta politikai akarat hiányról beszéltek a szükséges megállapodások aláírásának kérdésében, valamint Navracsics Tibor, területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások eredményeire tekintettel decemberben már reálisnak tartja a források megérkezését.