A külföldi támogatók részesülni akartak abból, amiért fizettek a dollárbaloldalnak

Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter

Ha a baloldal a magyar pedig választópolgárok érdekeinek hiteles képviseletét látná el, úgy nem menne külföldre pénzt kérni vagy elfogadni, illetve nem nyúlna „piszkos" eszközökhöz, hogy megkaparintsa és dollárérdekekkel tömje ki a magyar miniszterelnöki szék bársonybélését – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány igazgatója az Origónak adott interjúban. Az alkotmányjogász szerint, ha a hatalom megszerzéséről – vagy megtartásáról – van szó, a baloldal nem ismer törvényes határokat.

Az eddig sem volt kérdés, hiszen maga Márki-Zay Péter mondta el a nyilvánosság előtt, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,8 milliárd forintot kapott az Egyesült Államokból, konkrétan az Action for Demokracy (AD) nevű szervezettől a választási kampány során. Miért fogadhatta el a pénzt Márki-Zay Péter és a baloldal?

A józanság talaján maradva nehezen juthatunk arra a megállapításra, hogy a külföldi szervezet kampánypénzét a magyar választópolgárok érdekeinek figyelembevételével, és nem a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályok megkerülése, valamint a külföldi érdekek kiszolgálása érdekében fogadták el. A jogszabályi környezet nem csupán itthon – hanem még számos demokratikus jogállamban – egyértelmű abból a szempontból, hogy

a választások során külföldi szervezet finanszírozását tilos és ezáltal jogellenes felhasználni. Így működik egy szuverén állam politikai immunrendszere.

A magyar választópolgárok érdekeit és igényeit nem külföldről, hanem Magyarországról kell megérteni és képviselni.

Ha a baloldal a magyar választópolgárok érdekeinek hiteles képviseletét látná el, úgy nem menne külföldre pénzt kérni vagy elfogadni, illetve nem nyúlna „piszkos" eszközökhöz, hogy megkaparintsa és dollárérdekekkel tömje ki a magyar miniszterelnöki szék bársonybélését.

Ha a hatalom megszerzéséről – vagy megtartásáról – van szó, a baloldal nem ismer törvényes határokat, és az akaratát szó szerint a magyar törvényeken is átviszi, még akkor is, ha ezzel megfeledkezik a magyar választópolgárok hazai érdekeiről, és külföldi érdekek kiszolgálásával éri el eme nemesnek semmiképpen sem nevezhető politikai célját.

Milyen eredményt érhetett volna el a baloldal az áprilisi választáson, ha nincs ez a külföldi pénzügyi támogatás?

Komolyabb tárgyi tévedés kizárása mellett kijelenthető, hogy

kevesebb politikai hirdetést vagy hirdetőfelületet tudtak volna megvásárolni.

Viszont azt is érdemes e kérdés megválaszolása esetén tisztázni, hogy a politikai hitelesség nem a kampányeszközök és hirdetőfelületek sokaságának, hanem a magyar választópolgárok érdekeinek reális, aktuális és kitartó képviseletének eredménye.

Még a szóban forgó kétmilliárd forintnak megfelelő külföldi forrás is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a baloldal jelenlegi politikai alternatívája hitelessé váljon.

Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, jelölőszervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés politikai reklám és politikai hirdetés, illetve a választási gyűlés – a paletta tehát színes ebben a tekintetben.

A baloldal kevesebb plakáthelyet tudott volna vásárolni a külföldi pénz nélkül Forrás: egerhirek.hu

Az AD az előválasztás idején százmilliókat költő, szintén ismeretlen adományozók által pénzelt 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta. Nemrégiben a magyar sajtóban téma lett az Action for Democracy és Karácsony Gergely mozgalma közötti pénzügyi kapcsolat. Milyen fényt vethet ez a főpolgármesterre?

Általánosságban már eleve rossz fényben tünteti fel Karácsony Gergelyt az a tény, hogy lehetnek olyan tanácsadói, akik fedősztorinak használják a városházi megbízást. A mindenkori főpolgármester kapcsán is hangsúlyozni kell, hogy

ha kiárusítja a politikáját, ha elvtelen alkukat köt külső szereplőkkel a hatalma megtartása érdekében, az nem csupán morális, de alkotmányos aggályokat is felvet.

A nemzet fővárosának képviseletére méltatlan, aki ezt nem képes felismerni. És bár a teljes baloldal alapvetően tagadásban van, le kell szögezni, hogy az 1/2013. (I. 7.) AB határozat alapján

a választói vélemény nemkívánatos elemek befolyásától mentes formálását és a választói akarat szabad kifejezését, úgyszintén a kampányfinanszírozás tisztaságát a választási eljárás során biztosítani kell, ez az állam demokratikus működését szolgáló kiemelten fontos államcélnak tekintendő, amely a véleménynyilvánítás szabadságával szemben is elsőbbséget élvez.

Mi lehetett a pénzt adók célja? Előfordulhat, hogy valaki ad pénzt, de nem vár el érte cserébe valamit?

Amikor a magyar adózók az éves személyi jövedelemadó bevallásuk 1%-át ajánlják fel civil szervezetek vagy egyházak részére, még ott is valamilyen értékrend vagy cél elérése érdekében teszik meg eme felajánlásukat. Amennyiben nagyobb pénzösszegekről, valamint egy bizonyos cél érdekében létrejött szervezetről – beszélhetünk akár személy- vagy akár vagyonösszességről is – mindig egy konkrét cél elérése érdekében teszik meg lépéseiket, és adják pénzügyi támogatásukat a számukra megfelelő, és egy szólamot fújó – jelen esetben a magyar baloldali – személyek részére. Bátran kijelenthető, hogy jelen esetben az elvárások lehetnek passzívak és aktívak is:

passzívan a támogatott sikeréhez, míg aktívan a támogatott által elért sikerek osztozásából való részesedéshez kívánnak az ilyen külföldi szervezetek hozzájutni.

A magyar törvények nem teszik lehetővé pártok külföldi finanszírozását, hiszen ez az ország függetlenségének súlyos megsértését eredményezheti. Az ügyben rendőrségi nyomozás zajlik, és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elrendelte a titkosszolgálati vizsgálatot is. Mi lehet az ügy kimenetele?

A 3001/2019. (I. 7.) AB határozat alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, és ez „a politikai és a gazdasági érdekek által motivált, kereskedelmi jellegű kommunikációra is vonatkozik." Hangsúlyozandó, hogy a jogi következmények mellett a gazdasági és politikai következmények is számottevőek lehetnek, amennyiben az elindított vizsgálati eljárások során beigazolódik azon tény, hogy a baloldal a kampányfinanszírozás tiltott talajára lépett.

Egyes baloldali vezetőknek akár a büntetőjogi felelőssége is felmerülhet, a pénzt vagy bármilyen előnyt elfogadó pártoknak az esetlegesen kapott külföldi finanszírozás értékét a központi költségvetésbe valószínűsíthetően be kell fizetniük.

Amennyiben az a tény is alátámasztásra kerül, hogy a külföldi kampánypénzekből nem csak Márki-Zay Péter és mozgalma részesült, hanem a baloldal további tagjai is, úgy ezek a szankciók a teljes baloldalra és politikusaira is kiterjedhetnek, amelyre a magyar politikában ezidáig nem volt példa.