Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Gyalázatos támadást indított a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció ellen az Európai Bizottság. A Bizottság egyik szóvivője azt tudta mondani, hogy „tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is". A kijelentés egyenesen szánalmas, ha megnézzük, hogyan ünnepelte a Bizottság az egyik saját konzultációját, amely csúfosan megbukott.
2021. október 22-től november 21-ig várták fiatalok visszajelzéseit "Az ifjúság európai éve" kapcsán, amelynek 2022-t nevezték ki. A felmérésben a legtöbben Görögországból, Olaszországból és Spanyolországból vettek részt, és mivel büszkén hirdették, hogy "Európa minden szegletéből és azon túlról" érkeztek válaszok, joggal hihetnénk, hogy több millió, vagy akár több tízmillió a visszajelzések mennyisége. Ehhez képest szinte melldöngető büszkeséggel emelték ki, hogy "csaknem ötezer" választ kaptak. A részletes eredményeket taglaló dokumentációból pedig az is kiderül, hogy
a "csaknem ötezres" részvétel valójában 4686 fő.
Ennyien vettek részt egy európai uniós konzultációban. 4686 ember, 60 millió európai fiatalból. A mostani magyar nemzeti konzultációban pedig közel másfél millióan, ami az Európai Bizottság vicces-kínos reakciója szerint "nagyon alacsony részvétel".
Érdemes még felidézni azt is, az Európai Unió alig egy esztendővel ezelőtt szervezett egy nagyszabású összeurópai konzultációt Európa jövőjéről. A Konferencia Európa jövőjéről címet viselő konzultációban az Unió mind a 27 tagállamának valamennyi polgára részt vehetett. Az Európai Unióban több mint 447 millió ember él, közülük több mint 360 millió 18 évesnél idősebb.
A 447 millió európai polgár, a 360 millió nagykorú európai ember közül a konferencia egy esztendeje alatt a konzultációban a hivatalos brüsszeli adatok szerint 53 632, azaz ötvenháromezer-hatszázharminckettő ember vett részt online és 721 487, azaz hétszázhuszonegyezer-négyszáznyolcvanhét polgár pedig személyesen.
Tehát a teljes Európai Bizottság, Európai Tanács és Európai Parlament által egy egész esztendőn át szervezett konzultáción a megkérdezett 447 millió európai polgár, illetve 360 millió nagykorú európai ember közül mindösszesen 775 119, azaz hétszázhetvenötezer-száztizenkilenc ember vett csupán részt. Fele annyian, mint a brüsszeli szankciókról szóló magyar nemzeti konzultáción - írta korábban Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő.
Az úgynevezett "brüsszeli demokrácia" kapcsán érdemes felidézni, hogyan bánik a Bizottság az úgynevezett európai polgári kezdeményezéssel. Az európai polgári kezdeményezés egyfajta petíció, egyike volt a lisszaboni szerződés legfontosabb újításainak. Célja a demokrácia növelése az Európai Unióban. A polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a tagállamok jelentős részében élő, legalább egymillió uniós polgár közvetlenül az Európai Bizottsághoz terjesszen az EU hatáskörébe tartozó, őket érintő jogszabály-módosításokat.
Az elmúlt években értelemszerűen több kezdeményezés indult, ezek közül kiemelkedett a nemzeti régiókért indított aláírásgyűjtés. Bár egymilliónál is több aláírás gyűlt össze, ám az Európai Bizottság szerint nincs hatásköre az EU-nak, hogy a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkosson. Az Európai Bizottság az aláírásgyűjtés lezárulta és az Európai Parlament ajánlása után sem fog jogalkotási eljárást kezdeményezni a kisebbségi jogvédelem ügyében – derül ki a Bizottság 2021. január 15-én közzétett összefoglalójából. A dokumentumból kiderül, hogy a Bizottság szerint az EU-nak nincs általános jogalkotási hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme és a kisebbségi nyelvhasználat terén, ez tagállami hatáskör.
Mint ismert, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés – mely főként az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaira és az általuk lakott régiók anyagi támogatására koncentrált – az első olyan polgári kezdeményezés, amely elsöprő, kétharmados többséggel elnyerte az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását 2020 decemberében. A 2013-ban indított kezdeményezés hosszú utat járt be, mivel az Európai Bizottság csak az uniós bíróság ítélete után regisztrálta a javaslatcsomagot, így vált európai üggyé is.
Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője szerint
az Európai Bizottság cserben hagyta az őshonos kisebbségeket.
Közleményében a képviselő úgy értékelt: „Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása." Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben, hangsúlyozva, hogy „az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek".
Az európai polgári kezdeményezés teljesen elhibázott voltát jól mutatja, hogy 2013 januárja és 2023 januárja között csupán egy érvényes kezdeményezés volt. Ez pedig a cápauszony-kereskedelemre vonatkozott. Három olyan kezdeményezés volt, amelyekben összegyűlt az egymillió aláírás, és a Bizottság közölt valamilyen választ. Ezek között volt a nemzeti kisebbségek ügye is. 30 sikertelen aláírásgyűjtés volt tíz év alatt. Mindezek mellett több tucat olyan kezdeményezés volt, amely még az aláírásgyűjtési szakaszba sem jutott el. Ez világosan mutatja, hogy Brüsszel egy teljesen áldemokratikus intézményt hozott létre, amely teljesen alkalmatlan arra, hogy az európai polgárok elmondják a véleményüket.
Érdemes azt is megnézni, hogy az Európai Unióhoz kapcsolódóan hány népszavazást is tartottak az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es, az 1980-as, az 1990-es és a 2000-es években meglehetősen gyakoriak volta az egyes tagállamokban az Unióval kapcsolatos népszavazások. Egészen 2005-ig több tucat voksoláson kérték ki az emberek véleményét. 2005 hozta el az antidemokratikus fordulatot az EU-ban, mivel akkor a franciák és a hollandok leszavazták a készülő uniós alkotmányt, majd 2008-ban az írek is nemet mondtak a lisszaboni szerződésre.
A hatalmas brüsszeli fiaskók után az uniós bürokraták nyomására egyre inkább afelé terelték a politikát, hogy az embereket ne kérdezzék meg inkább semmiről, mert abból csak gond lehet.
Ennek ellenére 2015-ben Hollandiában sikerült kiírni egy voksolást az ukrajnai társulási szerződéssel kapcsolatban.
A hollandok kétharmada elutasította a megállapodást.
Az újabb hatalmas brüsszeli kudarc után pedig Hollandiában gyakorlatilag megszüntették a népszavazás intézményét, nehogy véletlenül valamilyen fontos kérdésben elmondhassák a véleményüket az emberek. Az elmúlt évtizedek folyamatai azt mutatják, hogy mára Brüsszel egy teljesen antidemokratikus képződmény lett, ahol semmiről sem kérdezik meg az emberek véleményét.
Ha a magyarok a nemzeti konzultáción részt vesznek és kifejezik véleményüket a szankciókkal szemben, akkor az elképesztően nagy politikai nyomásgyakorlást jelentene, a kormány kezében is egy újabb lap lehetne a brüsszeli tárgyalások során
– mondta el korábban az Origónak adott interjúban Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a felmérések alapján az emberek több mint 70 százaléka elutasítja a szankciókat, így ez a vélemény mutatkozna meg a konzultáció során a gyakorlatban is. Hozzátette: a baloldal azért támadja a nemzeti konzultációt, mert félnek az emberek véleményétől.
