Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Óriási gondok vannak a francia oktatási rendszerben és a probléma gyökere nem újkeletű, ráadásul meglehetősen összetett – írja a nemzetközi hírügynökség. A BFMTV számolt be róla, hogy a Párizzsal szomszédos Hauts-de-Seine megye Châtillon nevű településén
teljesen el vannak keseredve a szülők, mert gyermekeik osztályában a szeptemberi iskolakezdés óta már nyolc tanár tanított, de eddig egyikük sem maradt hosszútávon.
A legrövidebb időt – mindössze egy napot – az első tanítási nap megjelent új tanár töltötte az iskolában, ám a helyettese sem bírta tovább. A tanévből eltelt kevesebb, mint hat hónap alatt már nyolc tanár foglalkozott a fiatalokkal, ezért szüleikkel együtt demonstráltak az iskola épülete előtt.
A gyerekek azt szeretnék, hogy végre egy olyan tanáruk legyen, aki végigviszi az osztályt a tanév végéig, ám elmondásuk alapján a sűrű tanárváltáson túl más gond is akadt. Kiderült, hogy volt olyan tanáruk, akinek a francia nyelvtudása hagyott némi kívánni valót maga után, a tollbamondásokban ugyanis több hiba is elkerülte a figyelmét. Az egyik kislány pedig azt is elárulta, hogy az oktató alig beszélt franciául. Ám nem csak a fenti videóban szereplő kisdiákok szülei elégedetlenek a francia oktatási rendszerrel. A szeptemberi iskolakezdés előtti napon közzétett, július 4. és 11. között készült felmérés szerint
a lakosság 67 százaléka azon a véleményen van, hogy Franciaországban már nem működik az oktatási rendszer.
A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 60 százaléka hanyatló országnak tartja Franciaországot, ennek pedig a válaszadók fele szerint az oktatás az oka.
Az oktatás színvonalának romlása csak az egyik probléma Franciaországban, további súlyos gondot jelent a tanárhiány.
A Le Point nevű lap szeptember végén számolt be róla, hogy az iskolák 63 százalékában legalább eggyel kevesebb tanár van, mint amennyire szükség lenne. Néhány intézetben azonban még ennél is rosszabb a helyzet. Van olyan iskola, ahol az igazgató elmondása alapján hamarosan kezelhetetlenné válik majd a tanárhiány. Az igencsak foghíjas létszám miatt a még munkára alkalmas pedagógusok kénytelenek helyettesíteni, ami miatt egyre több alkalommal fordul elő az, hogy
olyan tanár megy be órát tartani, akinek nem is az adott tárgy a szakja.
Ezen felül óriási logisztikai kihívásnak is meg kell felelni. A főváros közeli Val-de-Marne megye egyik tanára arról számolt be a lapnak, hogy hetente változtatják az órarendet azért, hogy elkerüljék a tantermi ütközéseket és a lyukas órákat.
Míg az állami iskolákban drámai a helyzet, addig a francia oktatási miniszter, Pap Ndiaye gyerekei ebből mit sem vesznek észre, ők ugyanis a Párizs 6. kerületében lévő École alsacienne nevű elit magániskolába járnak. Erről nem sokkal a miniszter kinevezése után adott hírt a Paris Match nevű lap. Az említett intézmény honlapján közzétett adatokból az is kiderül, hogy
a fővárosi magániskolában a tandíj trimeszterenként (a francia oktatási évet három szakaszra bontják – a szerk.) 1057 euró.
Az árlistából az is kiderül, hogy az iskola bel- és külföldi kirándulásokat is szervez a tanulóknak plusz költségért, ezek ára 300 és 750 euró között mozog. A szülők azt is eldönthetik, hogy hetente hány étkezést kérnek gyermekeik számára. A heti egy étkezésért a diák korától függően 119,25 és 145,5 euró közötti összeget kell fizetni, ha valaki a hét minden munkanapján kér étkezést, akkor pedig 537,5 eurót kell érte fizetni.
A politikus a Le Parisien-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy nyugodt oktatást szeretne biztosítani a gyerekei számára, mivel egy gyermek fejlődése során vannak bonyolult időszakok.
A francia iskolákban a tanítás színvonalán túl egyéb problémák is akadnak. Sokakat ér fizikai illetve verbális bántalmazás. A legismertebb és legbrutálisabb példa ezek közül Samuel Paty-é, aki az életével fizetett.
Samuel Paty volt az, akit 2020 októberében egy 18 éves, csecsen származású radikalizálódott iszlamista, Abdoullakh Anzorov brutálisan meggyilkolt.
A tanárnak azért kellett meghalnia, mert diákjainak a szabad véleménynyilvánításról szóló etika órán megmutatta a Charlie Hebdo hetilap által publikált Mohamed karikatúrákat, ám előre szólt a tanulóknak, hogy miről lesz szó az órán, és lehetőséget adott a távozásra annak, akit a téma érzékenyen érintett.
Paty iskolájának egyik tanulója otthon elmesélte a történteket, erre a diáklány apja felháborodott és egy videóban bosszúhadjáratot hirdetett a tanár ellen, a gyilkos pedig, miután megnézte a felvételt, kést ragadott, és a nyílt utcán lefejezte a tanárt.
Azonban nem Samuel Paty az egyetlen olyan franciaországi tanár, akit megfenyegettek. Rendőri védelmet kapott Didier Lemaire is, az a filozófiatanár, aki azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nyíltan beszélt arról, hogy mennyire intenzíven van jelen az iskolákban az iszlamizmus. Bár Didier Lemaire abszolút jó szándékkal tette a fenti kijelentést, szavai olyan felháborodást keltettek, hogy
tucatjával kapta a halálos fenyegetéseket, ezért végül úgy döntött, hogy elhagyja otthonát és a tanári pályát egyaránt.
A legnagyobb sajtóvisszhangot Samuel Paty és Didier Lemaire kapta, de rajtuk kívül is voltak olyan francia tanárok, akiket megfenyegettek, sőt, tettlegességre is sor került. Futótűzként terjedt a közösségi oldalakon az a felvétel, melyen a Párizzsal szomszédos Seine-et-Marne megye egyik településének iskolájában egy muszlim vallású diák, Yassine szerepel.
A diák óra közben hirtelen odalépett a tanárnőhöz, majd Allah és a Korán nevében elkezdte szidalmazni és fenyegetni, ezt követően pedig olyan erővel csapta rá az osztályterem ajtaját, hogy a nő összeesett – a többi diák nagy örömére, ők ugyanis hangosan nevetgéltek a tanár bántalmazásán.
A Sciences Po nevű, politikai tanulmányokkal foglalkozó egyetem reimsi és grenoble-i intézetében is voltak egészen felháborító dolgok, ami a szélsőséges baloldal által dicsőített woke-ideológia térnyerésének tudható be. Amint arról a hírügynökség már beszámolt, a reimsi egyetem vezetése az utolsó pillanatban törölt két olyan kurzust, amelyek a nemek közötti különbségek biológiai megközelítésével foglalkoztak volna. Az egyik érintett oktató, Leonardo Orlando kutató, a politikatudományok doktora egy, a Twitteren közzétett videófelvételen arról számolt be, hogy a társas viselkedés evolúciós megközelítésével foglalkozó képzést mindössze 12 nappal a szemeszter kezdete előtt törölték, a Sciences Po párizsi intézményének vezetése kifejezett kérésére.
A Sciences Po kapcsán nagy felháborodást keltett, amikor 2021-ben a grenoble-i campuson fasisztának és iszlamofóbnak neveztek két oktatót, akik nem tartották jó ötletnek azt, hogy egy tematikán belül foglalkozzanak a rasszizmussal, az iszlamofóbiával és az antiszemitizmussal. A szóban forgó tanárok az egyetemi diákszakszervezet állítása szerint több hallgatót is megsértettek, ezt követően pedig
több halálos fenyegetést is kaptak, ami miatt rendőri védelem alá kellett őket helyezni.
Az egyik professzor, Klaus Kinzler a történtekkel kapcsolatban arról számolt be a sajtónak, hogy amióta új igazgatónő áll az egyetem élén, a radikális nézeteket valló hallgatók vették át a hatalmat. Kinzler azt is elárulta, hogy az intézmény vezetősége mindenáron meg akarta akadályozni, hogy a sajtónak nyilatkozzon.
Néhány egyetemistának ezen felül még a nélkülözéssel is meg kell küzdenie. Az Euronews karácsony előtt számolt be róla, hogy a franciaországi egyetemisták ötöde a szegénységi küszöb alatt él, egyre többen állnak sorba élelmiszercsomagért vagy ruháért.
Hasonló szomorú jelenségre világított rá Clément Lanot független riporter, aki a Twitterre feltöltött egy felvételt, melyen közel ezer egyetemista áll sorban ételért a dermesztő hideg ellenére.
