Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egyre nagyobb bajban vannak a francia pékségek és éttermek, az ugrásszerűen megnövekedett energiaárak miatt ugyanis szinte kivétel nélkül mindenki drasztikus lépésekre kényszerül. Milyen most a helyzet Franciaországban?
Miután legalább 33 ezer francia pékség válsághelyzetbe került és a túlélésért küzd a drasztikusan megemelkedett energiaárak és az elszálló alapanyagköltségek miatt,
Franciaország odáig süllyedt, hogy a világörökségnek számító bagettet is csak segélyből tudják biztosítani a lakosságnak.
Ahhoz tehát, hogy az egyik legalapvetőbb nemzeti jellegzetesség, a francia kenyér továbbra is a háztartások asztalára kerülhessen, súlyos adófizetői pluszpénzeket fizet a helyi kabinet a pékeknek ahelyett, hogy a kontraproduktív szankciókat, mint az energia-áremelkedések kiváltó okát igyekezne megszüntetni.
Egészen abszurd a helyzet Nyugaton: az európai döntéshozók egyszerűen más mozit néznek. Emiatt például a megugró energiaárak és a megélhetési költségek hatására Franciaország GDP-je 0,2 százalékkal esett vissza 2022 harmadik negyedévében, és hasonlóan borús a kép Európa-szerte.
Eközben a következetes és józan magyar politikának köszönhetően a hazai gazdaság 2022-ben 5 százalék közelében növekedhet. 2023-ban pedig továbbra is az a cél, hogy elkerülje az ország a recessziót, és a nehéz helyzet ellenére is folytatódjon a növekedés. Minél inkább rontják a kilátásokat a szankciók, a növekedésünk annál inkább minket igazol. A családok továbbra is számíthatnak az Orbán-kormány nemzeti érdeket előtérbe helyező politikájára. Ennek része, hogy januártól tovább bővült a családtámogatások köre, például adómentességet adott a kormány a 30 év alatti édesanyáknak.
Már a fodrászlátogatás is luxussá válhat Németországban. Miért jelenthet ez gondot, és egyáltalán miért döbbenetes ez?
Keserédes, tragikomikus felhanggal azt mondhatjuk, újra divatba jön a Bundesliga-frizura Németországban. A gond az, hogy kényszerből és nem nosztalgiából, amihez sajnos nem társul a '80-as, '90-es évek német gazdasági potenciálja és egészséges nemzeti öntudata. Anélkül, hogy ízlésvitát akarnék generálni, úgy vélem,
mindenki jobban járna, ha nem egy focihajviselet jönne vissza kényszerből, hanem inkább egy követhető Németország mutatkozna meg szabadon. A térdelgetés helyett pedig fociznának inkább úgy, ahogyan azt Lothar Matthäus idejében tették. Világbajnoki szinten.
Ehelyett azonban a számok azt valószínűsítik, hogy
2023-ban recesszióba süllyedhet Európa legnagyobb gazdasága. A negatív irányt vett fősodratú kultúrája pedig csak hab azon a bizonyos megromlott giccs tortán.
Egyre nagyobbak a feszültségek a brüsszeli szankciók okozta következmények miatt. Mi várhat Európára az elkövetkezendő időszakban?
Mindenki békét akar. A lakosság legalábbis biztosan. A Nézőpont Intézet felmérései is azt igazolják, hogy
az emberek Európa-szerte sokkal reálisabban látják az összefüggést a szankciók és a gazdasági helyzet között, mint amilyen abszurd döntéseket hoznak Brüsszelben.
Hiszen az már talán a legelvakultabbak számára sem kérdés, hogy az energiaárak emelkedése egyértelműen a szankciók számlájára írható, nem a háborúéra. Az Oroszország elleni szankciók egyszerűen nem működnek. Ráadásul a Nézőpont közvélemény-kutatása már szeptemberben kimutatta, hogy a magyarok szerint
veszélyesek az energiaszankciók Európára.
Kétharmados többség már akkor kimondta, hogy a kontinensnek jobban ártanak a szankciók, mint Moszkvának. Ez a szemlélet pedig azóta vélhetően csak erősödött és Európa többi országában is egyre elterjedtebbé válhatott, miután az emberek a saját bőrükön tapasztalják a szankciók negatív hatását. Érdemi, áttörő erejű tüntetés aligha lesz, de az elégedetlenség növekedésére komoly esély van Nyugaton.
Mit okozhat hosszú távon, ha Brüsszel további szankciókat vezet be, amelyek láthatóan nem eredményesek?
A Soros György érdekét szolgáló hálózat erejét növelheti már rövid távon is, ha Brüsszel további szankciókat vezet be, amely sokadjára sem az orosz háborús potenciál csökkenését fogja eredményezni. Elhúzódó fegyveres konfliktus, további ártatlan áldozatok, folyamatosan romló gazdasági helyzet Európában. Amerika ezen nem veszít, sőt. A Soros-féle tőzsdespekulációs lehetőségek megsokszorozódnak, amit ki is használnak az emberek kárára.
Olyan ez, mint egy kártyajáték, ahol a bank oszt és sohasem veszít.
Be kell sajnos látni, hogy Európa hiába gazdag, ha gyenge ahhoz, hogy önálló döntéseket hozzon. Ennek árát pedig az egész kontinens kénytelen megfizetni. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem vesszük saját kezünkbe a sorsunk irányítását? Béketűrésből? Meglehet. A türelem viszont fogytán, mert ízelítőt kapott Európa abból, mit jelent, ha az Egyesült Államok érdeke feszült helyzetben dominál.
Az igazság órája pedig eljön: 2024-ben Európa választ. Meg lehet üzenni Amerikának, hogy mit gondolunk a jelenlegi helyzetről. Csak az európai választók jó döntésében bízhatunk.
Addig is: Magyarország rögös, de helyes úton jár. Ennek mintájára ideje lenne meghirdetni európai szinten egy egészséges, patrióta politikát. És ki kellene mondani, hogy Európa az európaiaké.
