Amint az iskolaigazgatók körében végzett Forsa-felmérésből kiderült,
már most is több mint 50 ezer tanár hiányzik. Országos szintén átlagosan a rendelkezésre álló állások tizenegy százaléka betöltetlen, a legrosszabb helyzetben a bajororoszági iskolák vannak.
A tanulók egyéni támogatásához nemcsak több személyzetre van szükség. Hosszú távon szakmailag képzett tanárokra és olyan multiprofesszionális csapatokra is szükség van, amelyek pedagógiai és szakmai szempontból is támogatni tudják a tanulókat
– jelentette ki a bajor pedagógusszövetség, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több tanár éri el a határait a terhelhetőség tekintetében. Ellentétben az érdekképviseletekkel és a felmérés eredményével, az oktatási minisztériumok viszont csak 12 ezer betöltetlen álláshelyet feltételeznek.
A V4NA azt írja, hogy ennyi pedagógus hiányzik, nem szerencsétlen véletlen egybeesés, hanem az iskolapolitika évtizedes rossz döntéseinek és mulasztásainak eredménye, amelyek túlterhelték és kevésbé vonzóvá tették a tanári pályát – legalábbis így gondolja az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki jobboldali párt.
Ezt következetesen kezelni kell. Véget kell vetni minden ideológiai kísérletnek, amely ebbe az oktatási katasztrófába vezetett bennünket, hogy újra több fiatal válassza a pedagógusi hivatást. Végzetes, hogy a politikusok még a tanárhiány történelmi mértékét sem ismerik el megfelelően
– mondta Carlo Clemens, az AfD szövetségi elnökségének tagja, aki szerint a tanárhiányt nem lehet egyik napról a másikra megoldani, de az irányt már ma ki lehet jelölni.
Németország az elmúlt években több millió bevándorlót fogadott be, és ennek következtében az ország iskolarendszere is átalakult, és egy sokszínű, multikulturális diákközösséggé vált. Ahelyett azonban, hogy a sokszínűség "erősség" lenne, az adatok, valamint a tanárok és iskolai vezetők számos beszámolója a növekvő számú külföldi diák veszélyeire mutat rá. Németország egyik vezető újságjának adott interjújában Norma Grube igazgató egyre kaotikusabb körülményekről számol be, ahol
sok gyermek nehezen beszél németül, mindennaposak a támadások, és a szülői értekezleteken rendszeresen tolmácsra van szükség.
Grube a Die Weltnek nyilatkozva elmondta, hogy 23 különböző nemzet találkozik az iskola udvarán, akik közül néhányan egyáltalán nem értik egymást, és akik néha ellenséges régiókból származnak.
Rengeteg szülői értekezletre van szükségünk, amelyek többnyire tolmácsokkal zajlanak. És ezzel el is érkeztünk az egyik okhoz, amiért a tanári hivatás egyre kevésbé vonzó: a pszichés stressz óriási, és jelentősen megnőtt. Ráadásul a tanárokkal szembeni agresszió és tiszteletlenség olyan szintű, hogy sokan közülük képtelenek megbirkózni vele
– tette hozzá. Berlinben a diákok 40 százaléka nem beszéli anyanyelvként a németet, és az olyan városokban, mint Hamburg, a diákok többsége migráns hátterű.
Összességében a németországi általános iskolákba járó gyerekek megdöbbentő 38 százaléka migráns hátterű.
Néhány ilyen iskolában az antiszemitizmus mindennapos, a muszlim diákok a zsidó diákokat bántják elsősorban
– írja a Die Welt. Norma Grube azt is elmondta, hogy nem csak tanárokból, hanem iskolaigazgatókból is egyre kevesebb van Németországban.
Két olyan iskolát vezetek, amelyek 35 kilométerre vannak egymástól, egy egyszerű okból: az elődöm a chemnitzi Untere Luisenschule-ban nyugdíjba ment, és egyszerűen nem volt olyan kolléga, aki jelentkezett volna az utódjának
– magyarázta Grube, és megjegyezte hogy nagyon nehéz helyzetbe került az új iskolájában. Azt mondja, hogy sok új tanár vagy vonakodik a szükséges szankciókat alkalmazni a problémás diákokkal szemben, vagy egyes esetekben még félnek is tőlük. Általánosságban elmondható, hogy
a fiatalabb tanárok hajlamosak elkerülni a konfliktusokat, ami ahhoz vezet, hogy az egyre nehezebbé váló osztálytermi környezetben elveszítik az irányítást.
Nem csoda tehát, ha országszerte arról számolnak be az iskolák, hogy drasztikusan megszaporodtak az erőszakos esetek az osztálytermekben. Sok esetben ráadásul kis sem rúghatják a diákokat.
A tanév elején az egyik diák olyan súlyosan megvert egy másikat, hogy két napra kórházba kellett szállítani. Szívesen kicsaptam volna az iskolából, a tantestület kívánságának megfelelően, de ez nem volt lehetséges, mert a környéken nem volt másik iskola számára. Most a diákjaimnak és a kollégáimnak kell vele együtt élniük. Nagy félelmük mindig az, hogy a döntő pillanatban nem tudjuk majd megvédeni a többi gyereket
– mondta az iskolaigazgató.
A hesseni Német Köztisztviselők Egyesülete által rendelt felmérés során összesen 632 tanárt kérdeztek meg nemrég a mindennapi munkájuk során tapasztalt erőszakról. A felmérés szerint
a tanárok csaknem 75 százalékát érte már legalább egyszer inzultus vagy bántalmazás szakmai életében, mintegy 40 százalékuk esetében ez még az elmúlt egy évben is így volt.
Körülbelül minden ötödik tanár volt már fizikai bántalmazás áldozata, és minden tizedik pedagógus volt már szexuális zaklatás áldozata. Heiko Scholz, a hesseni tartományi parlament AfD frakciójának oktatáspolitikai képviselője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy
ezek a megdöbbentő eredmények csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ezek egy olyan politika logikus következményei, amely minden társadalmi problémát az iskoláinkra zúdít anélkül, hogy a megoldásukhoz szükséges feltételeket biztosítaná.
Az AfD ezért úgy véli, hogy az ilyen támadásokat elszenvedő tanároknak az iskolavezetés és a politika teljes támogatására van szükségük, mert
nem fordulhat elő, hogy az ilyen cselekményeket az adminisztratív apparátustól való félelem miatt az asztal alá söpörjék.