Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 47,6 millió fős Spanyolországban közel 5,5 millió külföldi él, akiknek több mint egyharmada latin-amerikai országokból származik. Ezekben a hivatalos adatokban azonban nem szerepelnek mindazok, akik illegálisan tartózkodnak Spanyolországban, illetve a bevándorlói háttérrel rendelkező spanyol állampolgárok növekvő számát sem veszik figyelembe. A nemzetközi hírügynökség szerint a népességcsere az utóbbi időben felgyorsult,
Pedro Sánchez baloldali kormánya pedig most arra törekszik, hogy rengeteg illegális bevándorlónak adjon tartózkodási engedélyt.
A spanyol képviselőházban egyre gyakrabban felmerül az a vita, amely azt célozza meg, hogy
a 2021. november 1-je előtt érkezett bevándorlóknak automatikusan tartózkodási engedélyt adjanak.
A törvényjavaslatot előterjesztő Regularización Ya (Regularizáció Most) nevű civil szervezet szerint ez több mint félmillió, jelenleg Spanyolországban tartózkodó illegális bevándorlót érintene. A szocialisták koalíciós partnere, az Unidas Podemos támogatja a törvényjavaslatot, akárcsak a kisebb szélsőbaloldali pártok és a függetlenségpárti regionális pártok, amelyek támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy Sáncheznek többsége legyen a parlamentben. A tervezetet ellenzők szerint azonban az a baj az intézkedéssel, hogy
köztudottan arra ösztönzi a potenciális illegális bevándorlókat, hogy szerencsét próbáljanak abban a reményben, hogy egyszer majd ők is kapnak tartózkodási engedélyt.
Pedro Sáncheznek viszont láthatóan nincs ezzel gondja. Amikor 2018-ban sikerült leváltania Mariano Rajoy jobbközép kormányát, hogy baloldali kormányt állítson fel, az illegális bevándorlók száma a 2017-es 21 971-ről 2018-ban 57 498-ra ugrott.
Az ország építőipari vállalkozásait képviselő Confederación Nacional de la Construcción (CNC) nemrég arra szólította fel a kormányt, hogy adjon vízumot félmillió olyan külföldi számára, aki hajlandó lenne Spanyolországban dolgozni az építkezéseken.
Ez kísértetiesen hasonlít arra az időre, amikor például Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában is elkezdődött a népességcsere, hiszen akkor is különböző vállalatok gyakoroltak nyomást a kormányokra.
A legális bevándorlás terén a Sánchez-kormány tavaly megreformálta a külföldiekről szóló törvényt, hogy megkönnyítse számukra a legális munkavállalást – annak ellenére, hogy Spanyolországban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta az EU-ban. A reform megkönnyíti a családok átcsoportosítását is, amely a nyugat-európai kormányok által használt fontos eszköz, és amely a bevándorlás elszabadulásához vezetett. Az intézkedés ugyanis lehetővé teszi, hogy a kormányok folytassák azt, amit Renaud Camus francia író "a nagy csere" kifejezéssel illetett. Elmondta, hogy az országában a magas bevándorlási arány és az alacsony születésszám hogyan formálta át a népességet.
Az 1,3-as termékenységi rátával Spanyolország születési rátája évek óta Európa legalacsonyabbjai közé tartozik,
és nemrég az ország vezető balközép újságja, az El País kifejtette olvasóinak, hogy az országnak a következő három évtizedben további 7 millió bevándorlóra lenne szüksége, hogy pótolja a gyermekhiányt és biztosítsa a további gazdasági jólétet.
Január közepén a spanyol média új adatokat közölt, amelyek szerint
az ország tartományainak háromnegyedében már több új bevándorló van, mint új csecsemő évente.
A jobbközép El Confidencial, amely elsőként említette ezt az adatot, a következőképp írta le a helyzetet:
a spanyol társadalom olyan átalakulási folyamaton megy keresztül, amelyen más országok is keresztülmentek már korábban, és amely megváltoztathatja az ország politikai, gazdasági és kulturális térképét.
Nem sok pozitív példa van ugyanakkor, amely arról árulkodna, hogy érdemes népességcserét támogatnia egy kormánynak. Olaszország például még mindig fizeti az árát a bevándorláspárti, baloldali kormánya által hozott döntésnek, hogy 2020 májusában tömegesen legalizálja az illegális bevándorlók státuszát. Ezt a döntést az akkori mezőgazdasági miniszter, Teresa Bellanova követelte, hogy kompenzálja a Kelet-Európából érkező munkaerő hiányát a koronavírus-járvány okozta határzár miatt.
Az elmúlt két évben az ország a tunéziai partok felől kis hajókon érkező illegális bevándorlók beáramlásával küzdött, mivel Tunéziának maga is szembe kellett néznie az Európába tartó szubszaharai afrikaiak megugró érkezési hullámával. Olaszországba 2020-ban mintegy 34 ezer, 2021-ben több mint 67 ezer, 2022-ben pedig több mint 104 ezer illegális bevándorló érkezett.
