Az EIU március elején frissítette azt a térképet, amelyet először tavaly tett közzé, hogy felmérje az ukrajnai inváziót követően Oroszországnak nyújtott támogatás mértékét. A térkép kiemeli, mely országok támogatják az oroszokat vagy hajlanak Oroszország felé, melyek állnak a nyugati államok mellett, és melyek vannak semleges állásponton Amerika és Oroszország között.
Az elmúlt évben, ahogyan a térképen is látható, az Oroszországot aktívan elítélő országok száma 131-ről 122-re csökkent,
mivel néhány feltörekvő gazdaság semleges álláspontra tért át. Az USA és az EU vezette blokk, amely a világ népességének mintegy 36 százalékát képviseli, erős együttműködést tanúsított a szankciókkal kapcsolatban, valamint szilárd katonai és gazdasági támogatást nyújtott Ukrajnának.
A semleges országok száma 32-ről 35-re emelkedett (most a világ népességének közel 31 százalékát képviselik). Néhány, korábban a Nyugattal szövetséges ország, köztük Kolumbia, Törökország és Katar is ebbe a kategóriába került, mivel kormányaik igyekeznek gazdasági hasznot húzni a mindkét féllel való együttműködésből. Oroszország és Kína is hozzájárul a szövetségen kívüli és semleges országok toborzásához.
"Oroszország (és Kína) az el nem kötelezett, semleges országoknak hízeleg azzal a céllal, hogy kétségeket ébresszen az Oroszországot sújtó szankciók hatásaival kapcsolatban, és kihasználja a korábbi gyarmati hatalmakkal szembeni ellenérzéseket" - mondta Agathe Demarais, az EIU globális előrejelzési igazgatója.
"Úgy véljük, hogy mindkét ország fokozni fogja ezeket az erőfeszítéseket az elkövetkező években, egyre nagyobb kihívások elé állítva a nyugati demokráciákat és a diplomáciát, amelyeknek még fel kell fogniuk ennek a kihívásnak a mértékét" -tette hozzá.
Az Oroszország felé hajló országok körében nagymértékű álláspontváltás történt, számuk 29-ről 35-re nőtt.
Kína továbbra is a legjelentősebb ország ebben a kategóriában, de más fejlődő országok (nevezetesen Dél-Afrika, Mali és Burkina Faso) is bekerültek ebbe a csoportba, amely a világ népességének 33 százalékát teszi ki. Ezek a tendenciák rávilágítanak Oroszország, illetve az orosz narratíva, vagy éppen a kínai békepárti hangok növekvő befolyására Afrikában.