Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában kifejtette, hogy nincs messze, amikor a harci gépek és más modern fegyverek küldését követően a globalista mainstream arra fogja felkészíteni a nyugati közvéleményt, hogy békefenntartók vagy katonai csapatok Ukrajnába küldése válik szükségessé. Ez a belesodródás logikus következő lépése. Van erre reális esély?
A helyzet egyre ijesztőbben hasonlít az 1936 és 1939 között zajló spanyol polgárháborúra.
Minden proxyháború dinamikája ugyanaz, amikor a nagyhatalmak helyett más országok háborúznak egymással, egyre modernebb fegyvereket küldenek.
A mostani háborúban már ott tartunk, hogy a harckocsikat még igen, de az egyre modernebb haditechnikát, például
a vadászrepülőket már nem tudják sem kezelni, sem irányítani az ukránok, hiszen ahhoz komoly tudás és rutin kell, amit egy körülbelül kétéves képzés során lehetne megszerezni, nem pár hét alatt.
Most azt látjuk, hogy a globalisták nemsokára küldik a „Condor légiót" (a Condor légió egy fegyveres hadtest volt, mely a német légierő - Luftwaffe - és a Német Hadsereg önkénteseiből állt.) Ukrajnába, ahogyan Adolf Hitler tette annak idején, mert a spanyolok nem tudtak Messerschmidtet vezetni (136 darab Messerschmitt Bf 109-es harci repülőt küldtek a köztársaságiak legyőzésére).
Most a Nyugat hasonlóra készül Ukrajnával, és minimum „önkéntes" pilótákat fognak küldeni, akik a nyugati harci gépeket tudják kezelni és vezetni.
Ez volt a koreai, a közel-keleti háborúban is: ahol „önkéntesek" vezették a MIG-eket, szovjet, kínai és vietnami önkéntesek. Itt majd nyugati „önkéntesek" teszik ugyanezt az F-16-oskkal. Feltehetően már voltak olyanok, akik önkéntes vagy zsoldos alapon jelentkeztek ilyen feladatokra. Mivel az ukránok fogynak, szükség van az utánpótlásra. Látjuk, hogy megalakult egy lengyel légió, és szerveződnek az újabb önkéntes csapatok.
Miért van nehéz helyzetben Magyarország a békepárti álláspontja miatt?
Itt ugyanaz a helyzet, mint a migránsválság kérdésében. 2015-2016-ban is egyedül képviseltük az álláspontunkat, akkor is támadták a kormányt és a miniszterelnököt.
Elszigeteltséggel vádolták Magyarországot, ehhez képest mi, magyarok józan választ adtunk arra a kérdésre, mint ahogyan most is. Azóta Norvégiától Bulgáriáig és az amerikai-mexikói határ mentén is határkerítések épülnek.
Jelenleg annyival jobb a helyeztünk, hogy a világ többsége most Magyarországgal van, mert hiába szólította fel 144 ország Oroszországot a kivonulásra a csütörtöki ENSZ-szavazáson, azonban továbbra is csak 40 csatlakozott a szankciókhoz.
Tehát a 193 ENSZ-tagból csak 40 támogatja az Oroszország elleni szankciókat, ami azt jelenti, hogy 153 nemet mond. Hazánk tehát a világ többségével van. A magyar álláspont csak Nyugaton jelent kisebbségi álláspontot.
Határozati javaslatot nyújt be a Fidesz–KDNP-frakciószövetség az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy a háborúban Magyarország továbbra is békepárti maradjon. A határozati javaslat megszavazásáról a baloldali pártokat is meg fogja kérdezni a Fidesz–KDNP. Miért fontos ez, és mi a célja?
Tavaly is elfogadtak egy békepárti határozati javaslatot, még a tavaszi országgyűlési választások előtt. Akkor az ellenzék egy része is megszavazta azt. Erre most azért van újra szükség, mert
ahogyan eszkalálódik a konfliktus, újból ki kell fejezni és meg kell erősíteni a magyarok béke iránti vágyát.
Egy baloldal által is támogatott országgyűlési határozat azt mutatná a világnak, hogy a magyarok többsége mellett a magyar pártok többsége is békepárti, és ebben nemzeti konszenzus van. Ez jó alkalom lenne a baloldali párok számára annak demonstrálására, hogy nem a háború, hanem a béke pártján állnak.
Mi áll annak hátterében, hogy Orbán Viktor szorgalmazza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását?
A csatlakozás kérdése egy társadalmi vitát követően most aktuális, az a tavaszi ülésszakon kerül az Országgyűlés elé. A kérelemről a tagok közül még hazánk és Törökország nem döntött, így a tagságról szóló végső döntés nem rajtunk múlik, hanem a törökökön.
A kormány mindig is támogatta a két skandináv ország felvételét, előtte néhány geopolitikai és demokráciaértelmezési kérdést kell csak tisztázni.