A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik.
Hétfőn a két vezető nem hivatalos megbeszélése mintegy négy és fél órán át tartott.
Kedden korábban a RIA Novosztyi orosz hírügynökség azt közölte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Kínai látogatásra hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin és Hszi Csin-ping egy ünnepség keretében közös dokumentumokat is aláírnak. A részleteket nem hozták nyilvánosságra, de várhatóan megállapodnak a kapcsolatok és a gazdasági együttműködés hivatalos elmélyítéséről.
A szűk körű megbeszélések után nagyobb körben is tartanak majd tárgyalásokat, majd a dokumentum-aláírási ceremónia után a elnökök közös nyilatkozatot is adnak.
Orosz részről a szűk körű megbeszéléseken részt vesz Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Szergej Lavrov külügyminiszter, Maxim Oreskin és Jurij Uzsakov elnöki tanácsadók, Igor Morgulov, Oroszország kínai nagykövete, Szergej Sojgu védelmi miniszter, Elvira Nabiullina jegybankelnök, Dmitrij Sugaev, a Szövetségi Katonai Technikai Együttműködési Szolgálat igazgatója és Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezetője, írja a RIA Novoszty.
A találkozó előtt Vlagyimir Putyin kitérve az ukrajnai helyzetre, kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget, megköszönte Kínának, hogy kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, "megérti azok hátterét és valódi okait", és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy "konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben".
Hszi Csin-ping szerint a Peking által javasolt 12 pontos béketerv "tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről".
A keddi hivatalos programot állami vacsora zárja, a korábbi tájékoztatás szerint üzletemberek részvételével, amelyen hivatalos köszöntők hangzanak majd el.
Az orosz üzleti szféra képes kielégíteni Kína növekvő energiaigényét, akár szerződés alapján, akár azon kívül - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Hszi Csin-pinggel szűk körben lefolytatott hivatalos tárgyalásokat követően.
Oroszország a kőolaj, a földgáz - beleértve az LNG-t is -, a szén és a villamos energia stratégiai szállítója Kínának. Az atomerőművek építése a tervek szerint halad. Az orosz vállalkozások képesek kielégíteni a kínai gazdaság energiahordozók iránti növekvő keresletét, mind a jelenlegi, mind a folyamatban lévő projektek keretében"
- fogalmazott az orosz elnök az orosz média beszámolója szerint.
A szélesebb körű tárgyalások kezdetén az orosz államfő közölte, hogy egyeztették a Szibéria Ereje-2 gázvezeték gyakorlatilag összes paraméterét.
Putyin szerint Oroszország támogatja, hogy az ázsiai és a latin-amerikai országok jüanalapú kereskedelmet folytassanak.
"A nemzeti valuták használata a kölcsönös kereskedelemben növekszik. Ezt a gyakorlatot tovább kell ösztönözni, és bővíteni kell a pénzügyi és banki struktúrák kölcsönös jelenlétét országaink piacain. (...) Támogatjuk a kínai jüan használatát az Oroszország és az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok közötti elszámolásokban. Bízom abban, hogy az orosz partnerek és a harmadik országokbeli partnereik között fejlődni fognak ezek az elszámolási formák", mondta Putyin, emlékeztetve, hogy
Az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi forgalom kétharmada már most is rubelben és jüanban történik
- írja a RIA Novosztyi.
A szűk körben lezárt megbeszélésekről Putyin elmondta, hogy
a két fél tartalmas és őszinte eszmecserét folytatott "az orosz-kínai kapcsolatok további fejlesztésének és a világszíntéren való koordináció erősítésének kilátásairól".
Hszi Csin-ping válaszában megjegyezte, hogy az Oroszország és Kína közötti együttműködés területe folyamatosan bővül.
"Közös erőfeszítéseinknek köszönhetően az orosz-kínai kapcsolatok egészséges és folyamatos fejlődési dinamikát mutatnak. Az országaink közötti politikai kölcsönös bizalom egyre mélyül, a közös érdekek pedig megsokszorozódnak" - mondta a kínai vezető.
Az orosz média beszámolója szerint az első, szűk körű találkozó több mint másfél órán át tartott a delegációk tagjaival, majd szélesebb körben folytatódott.
Az államfők a tárgyalások után két közös dokumentumot írtak alá: egy nyilatkozatot a gazdasági együttműködés terveiről és egy nyilatkozatot a partnerség elmélyítésének terveiről.