Szijjártó Péter: A finn külügyminiszter megköszönte a NATO-csatlakozás magyarországi ratifikációját

A finn külügyminiszter megköszönte a NATO-csatlakozás magyar ratifikációját, illetve biztosított afelől, hogy Helsinki az európai fórumokon komolyan fog foglalkozni az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak helyzetével - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy finn kollégája találkozót kért tőle, és a köszönetnyilvánításon felül azt is hangsúlyozta, hogy országa jól érti a kárpátaljai magyar közösség jogaival kapcsolatos aggodalmakat.

Ezért felajánlotta, illetve biztosított arról, hogy a jövőben különböző európai fórumokon ők maguk is ezt a kérdést komolyan fogják kezelni

- tudatta. Valamint hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban a finn kormány képviselői többször is felvetették ezt a kérdést különféle üléseken. "Tehát ebből a szempontból ez korrekt, ezt ismerjük el" - fogalmazott. Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, nem tudni, hogy milyen szerepet játszott a finn kormánypártok csúfos választási veresége abban, hogy Helsinki a napokban bejelentette csatlakozását a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében zajló bírósági eljáráshoz az Európai Bizottság oldalán.

A magyar gyerekek megvédésének ügye mellett mi ki fogunk állni, függetlenül attól, hogy hány ország hoz arról döntést éppen, hogy beszáll az ellenünk zajló perbe

- húzta alá. A svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően pedig közölte, hogy a kormány elvégezte a házi feladatát már tavaly nyáron, amikor beterjesztette a jóváhagyásról szóló javaslatot az Országgyűlésnek, innentől kezdve a képviselőcsoporton múlik a szavazás időpontja.

Azt a parlamenti frakcióvezetőnk világossá tette, hogy a sürgetés itt nem vezet eredményre. A magyar parlament a magyar szuverenitást, a népakaratot képviseli, ezért majd a képviselőcsoport eldönti, hogy mikor akarja, hogy a parlament erről szavazzon

- mondta. Kitért arra is, hogy svéd kollégája is találkozót kért tőle, és a kormány feltételeiről kérdezte.

Mondtam, hogy a kormánynak nincsenek feltételei, majd a parlamenti képviselők döntenek

- tette hozzá. Továbbá rámutatott, hogy a fideszes képviselőknek döntő többsége egyéni választókerületben szerzett mandátumot, és így jogosan érzékenyek arra, amikor azt hallják, például Stockholmból, hogy a politikai rendszer nem demokratikus Magyarországon. A miniszter a Donald Trumppal szembeni vádemeléssel kapcsolatosan azt emelte ki újságírói kérdésre reagálva, hogy az előző amerikai elnök hivatali ideje alatt voltak "a legjobb színben, legjobb bőrben" a két ország közötti kapcsolatok.

Az látszik, hogy a mainstream, s legyen az a politikai, legyen az az igazságszolgáltatási világ, legyen az a média, ki nem állhatja Donald Trumpot

- jelentette ki. "A mainstream veszélyként, fenyegetésként tekint Donald Trumpra, és semmibe veszi a népakaratot ebből a szempontból" - vélekedett. "Ezért mi sok sikert, kitartást kívánunk az elnök úrnak, és őszintén reméljük, hogy a magyar-amerikai politikai kapcsolatok ismét lesznek abban a formában, mint egyszer már voltak" - mondta.