A prágai Nemzeti Színház közlése szerint a mezzoszoprán
vasárnap halt meg szülővárosában, egy prágai kórházban, ahol meg nem nevezett betegséggel kezelték.
Cervena első sikereit szülőhazájában aratta, 1958-ban azonban az egykori Kelet-Berlin operaházához szerződött. A berlini fal felhúzásakor az utolsó nyitva maradt átkelőhelyen Nyugatra szökött, a nyugat-berlini, a frankfurti és a San Franciscó-i operaházban énekelt, de vendégszerepelt sok más nyugat-európai és amerikai operaházban is.
San Franciscóban 1962-től rekordszámú, 11 évadon át szerepelt,
a Carmenen kívül különösen emlékezetes alakításokat nyújtott Richard Wagner és Leos Janácek operáiban.
Életének utolsó három évtizedét újra szülőhazájában, az immár szabad Prágában élte le, ahova magával hozta a prágai Nemzeti Színházhoz Robert Wilson neves amerikai rendezőt.
A kimagasló énekesnő és színésznő sorsában visszatükröződött a cseh kultúra sorsa, amelyben a tehetségek gyakran külföldön érvényesültek, mert odahaza nem volt elég szabadság
- mondta Jan Burian, a Nemzeti Színház főigazgatója.
Nem élhettem és énekelhettem szabadság nélkül
- mondta az énekesnő egy interjúban, amelyet a cseh közrádiónak adott.
Az operadíva tavaly szeptemberben, röviddel 97. születésnapja után még szólót énekelt Rómában,
a Lateráni Szent János-székesegyházban egy koncerten, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy Csehország töltötte be az Európai Unió elnöki tisztét.
Neki köszönhető, hogy opera születhetett a kommunista hatóságok által 1950-ben meggyilkolt pap, Josef Toufar történetéről.
Művészetét számos kitüntetéssel ismerték el,
egyebek mellett megkapta a washingtoni John F. Kennedy Központ Művészeti Aranymedálját,
hazájában pedig - egyéb magas kitüntetések mellett - a cseh kultúra női nagykövetévé választották. Négy éve még egy aszteroidát is elneveztek róla.
A színésznőként is ismert Cervená 1999-ben megjelentette emlékiratait, és megírta nagyapja, Václav Frantisek Cerveny híres 19. századi hangszerkészítő életrajzát.