Novák Katalin köztársasági elnök kétnapos állami látogatásra érkezett Albániában. A magyar államfő csütörtök délelőtt Bajram Begajjal, Albánia köztársasági elnökével találkozott. A két államfő tájékoztatóját élőben közvetítjük.
Novák Katalin köztársasági elnök arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása Európa stabilitásának a záloga, a Nyugat-Balkán békéje, Európa békéjének a záloga.
Éppen ezért fontos, hogy minél előbb csatlakozzanak ezek az országok az EU-hoz.
A nyugat-balkáni országokkal való egyeztetése ezzel véget ér Novák Katalinnak - jelentette be az államfő.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a stabilitás és a béke a legfontosabb a Nyugat-Balkánon. Ebben a régióban is könnyen eszkakalálódhat a helyzet, így pedig könnyen egy háborús helyzetben találhatjuk magunkat.
Koszovó kapcsán is a deeszkalációban vagyunk érdekeltek.
Novák Katalin kifejtette, jól halad Albánia az uniós feltételek teljesítésében. Több mint 400 magyar katona szolgál Koszovóban, és ebben a feszült helyzetben is helyt állnak. Hősiesen küzdöttek a magyar katonák az agresszióval szemben, és az államfő bízik benne, hogy csendesedik a helyzet.
Minden háborúnak béketárgyalások vetnek véget, így az ukrajnai konfliktus esetében is azt szeretnénk, ha minél előbb tárgyalóasztalhoz ülnének a felek - mondta Novák Katalin. Szólt arról is, hogy elfogadhatatlan, hogy Ukrajna a kisebbségi jogok megnyirbálását folytatja. Mindeközben folyamatosan humanitárius segítséget nyújt Magyarország - tette hozzá.
Egyre jelentősebbek a magyar befektetések Albániában, mára a 10. helyen áll az országunk a külföldi befektetők sorában.
Az államfő elmondta, a turizmus területén is egyre bővülnek a kapcsolatok.
Az illegális migrációval kapcsolatban is közösen lépnek fel.
Albánia is csökkenő népességgel és kivándorlással szembesül, éppen ezért itt is meg kell találni a jó válaszokat - mondta Novák Katalin. Magyarországon a családközpontú lépések miatt sikerült komoly eredményeket elérni - tette hozzá. Novák Katalin meghívta az albán államfőt a budapesti demográfiai csúcsra.
Abban bízom, hogy az Európai Parlament a jogállamiság és a demokratikus úton marad, és Magyarország betöltheti a 2024-es uniós elnökséget - mondta Novák Katalin arra a kérdésre, hogy az Európai Parlament azt javasolja, hogy Magyarország ne tölthesse be 2024-ben az uniós elnökséget. Biztos vagyok, hogy Magyarország 2024-ben az Unió soros elnökeként ugyanúgy helytáll, mint 2011-ben - tette hozzá. Novák Katalin bízik benne, hogy fel sem merül, hogy el lehetne vitatni az uniós elnökséget Magyarországtól.
Aggasztónak tartom, ami Koszovóban történt - mondta egy másik kérdésre Novák Katalin. Ezen erőszakos cselekmények megismétlődését el kell kerülni - tette hozzá.
Közös értékeink és közös történelmünk van Magyarországgal.
Egy hosszú és barátságos megbeszélést folytattunk a jelenlegi eseményekről a régióban, valamint az uniós integrációs folyamatról - mondta Bajram Begaj. Az albán államfő részvétét fejezte a megsérült magyar katonák kapcsán. Felidézte, hogy már több évszázadra tekint vissza a magyar-albán barátság.
Magyarország támogatta Albánia EU-integrációját - mondta az államfő. Bajram Begaj szólt arról is, hogy a nemzetközi szervezetekben is szorosan együttműködik a két ország.
Begaj kérdésre elmondta, hogy a KFOR-missziója beteljesítette a feldatát Koszovóban.
Türelemre, és a helyzet rendezésére van szükség Koszovóban, és el kell érni azt, hogy teljesüljenek azok a megegyezések, amiket korábban kötöttek.
Bajram Begaj 1967. március 20-án született Rrogozhinëben. A tiranai orvosi karon szerzett diplomát 1989-ben, és 1998-ban lett aktív orvos. A szakmai doktori fokozat megszerzése után az orvostudományok docense címet viseli. 31 éves katonai pályafutása során Begaj számos továbbképző szemináriumon vett részt, és elvégezte a biztonsági és védelmi tanfolyamokat, a haladó posztgraduális orvosi iskolát, a gasztrohepatológiai posztgraduális specializációt, a kórházvezetői tanfolyamot és a stratégiai orvosi vezetői tanfolyamot az Egyesült Államokban, a szakorvosi tanfolyamot és az egészségügyi tanfolyamot Görögországban.
Begaj korábban az Albán Fegyveres Erők doktrína és kiképzési parancsnokságának parancsnokaként szolgált. Számos más tisztséget is betöltött, többek között: A katonai egészségügyi egység vezetője és a SUT katonai igazgatóhelyettese, a katonai kórház igazgatója, az egészségügyi felügyelőség igazgatója stb. 2020 júliusában nevezték ki az Albán Fegyveres Erők vezérkari főnökévé, és még abban a hónapban hivatalba is lépett.
Bajram Begajt az albán parlament 2022. június 4-én 78 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett választotta meg az elnöki tisztségre. Az ellenzék 57 képviselője bojkottálta a szavazást, arra hivatkozva, hogy a jelöltállítás folyamata szabálytalan volt. 2022. július 24-én tették le Begaj esküjét.
Az uniós tagállamok 2020 márciusában határoztak úgy, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Ezt az EU által megkövetelt reformokban, különösen az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia, az igazságszolgáltatás és a szomszédságpolitika területén elért előrehaladás tette lehetővé.