Már Amerika sem hisz az ukrán harci sikerekben, itt az újabb trükk, amivel nyerni akarnak

Kijev, 2023. február 20. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos internetes oldalán közzétett képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) Joe Biden amerikai elnököt fogadja Kijevben 2023. február 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Az Egyesült Államok vezetése nemcsak csapatokat nem küld Ukrajnába, de számos olyan fegyverrendszert sem, amelyet a szövetségesei megléptek – mondta Kosztur András az Origónak adott interjúban. A XXI. Század Intézet elemzője, vezető kutatója kifejtette, hogy az amerikaiak máig nem küldtek tankokat, és végül szeptemberben várhatóan csak egy kisebb mennyiségű, az eredeti ígéretekhez képest régebbi típusú Abrams harckocsit küldenek majd. A szakértő leszögezte: jelen állás szerint úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok kezd lemondani az ukránok teljes harctéri győzelméről, és diplomáciai úton, a globális Dél támogatásának megszerzésével próbálna nyomást gyakorolni Oroszországra az Ukrajna számára minél kedvezőbb békefeltételekért. Vagyis itt az újabb amerikai trükk.

A Fehér Ház bejelentette, hogy 345 millió dollár értékben rakétákat, lőfegyvereket és légvédelmi rendszereket küld Tajvanra. A sziget tulajdonképpeni felfegyverzése mit vetít előre, miért cselekszik így Amerika?

Az ukrajnai háború kezdete után egyre gyakrabban merültek fel aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy Kína is megpróbálhatja rendezni Tajvan kérdését, amelyet Peking a saját tartományának tekint.

Az Egyesült Államok azért támogatja Tajpejt, hogy elrettentse Kínát a kérdés fegyveres rendezésétől, egyrészt a tajvani hadsereg potenciálja, másrészt pedig az USA-val való közvetlen konfrontálódás veszélye miatt.

Ugyanakkor Peking maga is azt az álláspontot közvetíti a világ felé, hogy a célja Tajvan és Kína békés újraegyesülése (ahogyan az mondjuk Hongkong és Makaó esetében történt). Az USA azonban ezt is el akarja kerülni, és amíg a tajvani vezetés elég erősnek érzi magát, hogy ellenállhasson egy esetleges kínai támadásnak, az Egyesült Államok pedig támogatja őket, addig jó eséllyel nem is fog bekövetkezni a békés újraegyesülés sem.

Miért olyan fontos Tajvan az Egyesült Államoknak? Mi húzódik a háttérben?

Az Egyesült Államok régóta és folyamatosan támogatja Tajvant, amelynek célja, hogy a sziget megőrizhesse de facto különállását a kontinentális Kínától.

Bár maga Washington is hivatalosan a Kínai Népköztársaságot ismeri el, a gyakorlatban megpróbál egy szövetségesi rendszer kiépítésével gátat szabni Peking tengeri ambícióinak, akár a Csendes-óceán, akár az Indiai-óceán irányában.

Ennek a szövetségi rendszernek az egyik sarokköve Tajvan. Miután az elmúlt években egyértelművé vált, hogy Kína az Egyesült Államok elsőszámú kihívója a globális porondon, a kelet-ázsiai régió is felértékelődött Washington szemében.

Bár az Egyesült Államok stratégiailag támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben, nyílt katonai konfliktust nem vállal, azaz nem küld amerikai csapatokat a háborúba. Ez mit üzen, és hogyan tartja küszöb alatt a konfliktust?

Az Egyesült Államok vezetése nemcsak csapatokat nem küld, de számos olyan fegyverrendszert sem, amelyet a szövetségesei megléptek.

Az amerikaiak máig nem küldtek tankokat, és végül szeptemberben várhatóan csak egy kisebb mennyiségű, az eredeti ígéretekhez képest régebbi típusú Abrams harckocsit küldenek majd.

Ugyanígy nem küldtek olyan rakétákat sem, amelyek képesek mélyen a frontvonal mögötti csapásmérésre, és az átadott fegyverekkel kapcsolatban is – legalábbis elvben – olyan feltételeket szabtak, hogy azok orosz területek ellen nem alkalmazhatóak. Szintén máig várat magára az F–16-os vadászgépek küldése, de még a pilóták kiképzése sem kezdődött meg, bár az erre vonatkozó ígéretek folyamatosan megismétlődnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Joe Biden amerikai elnök Forrás: MTI/EPA/Volodimir Zelenszkij ukrán elnök/President Of Ukraine Volodymyr Zelensky Handout

Mindez arra utal, hogy

egyrészt Washington nem akar közvetlen konfliktusba kerülni Oroszországgal, annak túlzott – elsősorban nukleáris – kockázatai miatt, másrészt pedig arra, hogy az amerikai vezetés fenntart egy teret saját maga számára a hátrálásra.

Ha például a háború Washington és Kijev szempontjából kedvezőtlen módon érne véget, és Ukrajna a támadó fegyvereinek leszerelésére kényszerülne, az Egyesült Államok számára ez nem okozna akkora presztízsveszteséget, mintha a fentebb említettek szállítására már sor került volna. A háború eszkalációjával azonban egyre kijjebb tolódik a határ (gondoljunk csak a HIMARS-okra, a Patriotokra, a tankokra és vadászgépekre vonatkozó felajánlásokra, a kazettás lőszerekre), így idővel ezeken is túlléphet Washington.

Amerika 400 millió dolláros, Ukrajnába induló fegyvercsomagot is bejelentett. Mi most az amerikaiak stratégiája?

Jelen állás szerint úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok kezd lemondani az ukránok teljes harctéri győzelméről, és diplomáciai úton, a globális Dél országainak támogatásának megszerzésével próbálna nyomást gyakorolni Oroszországra az Ukrajna számára minél kedvezőbb békefeltételekért.

Ukrán tüzér tart a kezében egy 155 milliméteres lövedéket Avdijivka közelében Forrás: AFP/Genya Savilov

Így az újabb támogatások az ukrán hadsereg harcképességének fenntartását szolgálják már, a veszteségek pótlását. Ez persze idővel változhat, ha nem sikerül minden fél számára elfogadható módon, diplomáciai úton rendezni a konfliktust, nem zárható ki, hogy tovább fokozzák majd Ukrajna katonai támogatását.

A tajvani helyzet és Ukrajna támogatása mennyiben növelheti egy világméretű konfliktus kirobbanását?

Mindkét konfliktusban benne rejlik az a tendencia, hogy irányíthatatlanná válva közvetlen összeütközésbe sodorhatja a világ jelenlegi legnagyobb hatalmait, azonban az olykor ezzel ellentétes retorika ellenére ma úgy tűnik, a felek ezt el akarják kerülni.