Azerbajdzsán pusztító villámháborúval, két nap alatt egyesítette újra az országot

An Armenian soldier fires artillery on the front line on October 25, 2020, during the ongoing fighting between Armenian and Azerbaijani forces over the breakaway region of Nagorno-Karabakh. - The head of a Red Cross mission monitoring the Nagorno-Karabakh conflict called on October 22, 2020 for all parties to stop shelling civilians and respect international law in fighting that has killed nearly 1,000 people. (Photo by ARIS MESSINIS / AFP)

Azerbajdzsán szeptember 19-én indított "terrorellenes" hadműveletet Hegyi-Karabahban. Alig egy nap leforgása alatt az azeri hadsereg olyan mértékű csapást volt képes mérni a térségben állomásozó örmény erőkre, hogy azok megadták magukat, így Baku újra teljes irányítása alá vonja a 120 ezer etnikai örmény otthonául szolgáló régiót. A szerdán meg is kezdődtek a tárgyalások az azeriek és a szeparatista vezetők között, miközben Jerevánban egyre erőszakosabb tüntetések törnek ki, mivel sok örmény úgy érzi, hogy az ország kapitulált és gyakorlatilag harc nélkül engedett át területeket Azerbajdzsánnak.

Ahogyan korábban megírtuk, Nikol Pasiján örmény elnök úgy döntött, hogy nem avatkozik be Hagyi-Karabah Azerbajdzsán által történő megszállásába, mivel ezzel egy nyílt háborút kockáztatna meg, amelyre az örmények nincsenek felkészülve.

Ennek ellenére több honfitársa is hazaárulással vádolta meg és a lemondását követelik, miután úgy gondolják, hogy az elnök kapitulált, és 120 ezer etnikai örményt hagyott kiszolgáltatott helyzetbe.

Hegyi Karabah régóta áll az örmény - azeri konfliktus középpontjában, már az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején is véres összecsapások zajlottak a térségért. Legutóbb 2020-ban törtek ki összecsapások, akkor hat hét leforgása alatt több ezren haltak meg. A helyzet rendezésére az oroszok békefenntartókat küldtek, azonban a feszültség ezt követően sem csillapodott, az elmúlt hónapokban csak fokozódott.

A 2020-as összecsapások rendkívül véresek voltak Forrás: AFP/Aris Messinis

A konfliktus kiújulásának veszélye már 2022 decemberében érződött, amikor Azerbajdzsán blokád alá vonta a Lacini-folyosót, amely összeköti Hegyi-Karabahot Örményországgal. Ezen kívül semmilyen más kapcsolat nincs a két térség között, Hegyi Karabahot teljes egészében Azerbajdzsán veszi körbe, nemzetközi színen is Azerbajdzsán részeként van elismerve. Ennek ellenére az örmények folyamatosan támogatták az úgynevezett Arcah Köztársasággot, amelyre Baku szeparatista kísérletként tekintett és csak tovább fokozta a helyzetet.

A Lacini-folyosó felügyelete az orosz békefenntartók feladatai közé tartozott, azonban az örmények szerint az ukrán háború kitörését követően az oroszok egyre nagyobb számban hagyták el a térséget, így az azeriek sikeres blokádot tudtak kialakítani és gyakorlatilag elzárták Hegyi Karabahot Örményországtól.

Hegyi-Karabah regionális parlamentje még az 1980-as évek végén, a Szovjetunió összeomlásához közeledve szavazta meg, hogy Örményországhoz szeretnének csatlakozni.

Az olaj és gáz eladásból származó bevételeknek köszönhetően gyors fejlődésnek indult nem csak Baku, hanem az azeri hadsereg is Forrás: shutterstock.com

Mint korábban említettük, a területen jelenleg 120 ezer örmény él. Az azeriek már ekkor el akarták folytatni a szeparatista kísérletet, az örmények viszont támogatták azt. Az évek során több tízezer ember halt meg és több mint egymillió embernek kellett elhagynia a térséget. Mindkét fél hajtott végre etnikai tisztogatásokat, ezzel egymást meg is vádolják, beismerni azonban egyikük sem ismeri be a pogromokat.

A Szovjetunió összeomlása óta tehát Örményország és Azerbajdzsán folyamatosan harcban állnak egymással, bár néha átmeneti béke szakítja meg a konfliktust. 2020-ban az azeri hadsereg jelentős területeket foglalt vissza, a mai napig óriási katonai fölénnyel rendelkeznek, valamint Törökország teljes támogatottságát is élvezik a konfliktusban.

Azzal mindkét fél tisztában van, hogy egy totális háborút Azerbajdzsán meglehetősen hamar megnyerne.

A mostani azeri támadás némiképp meglepetésként érte az örményeket, ennek is tudható be, hogy gyakorlatilag egy nap alatt az azeri hadsereg hatástalanítani tudta az örmény hadsereg állásait, szerdán pedig Baku bejelentette, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonták Hegyi-Karabahot és megkezdik a térség reintegrációját.

Az azeri hadsereg két nap alatt győzte le a szeparatista régió hadseregét Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Azerbaijan Ministry Of Defence/H

Az azeri győzelemmel a teljes régió erődinamikája is megváltozhat, miután Oroszországnak nem sikerült megőriznie a békét Hegyi-Karabahban. Emellett több tízezer örmény kerül Azerbajdzsán uralma alá, ami további súlyos konfliktusokat szülhet a jövőben, és minden bizonnyal ki is fognak alakulni ezek a konfliktusok.

Az azeri vezetők szerdán találkoztak a szeparatista vezetőkkel, hogy megvitassák, miként zajlik majd az örmény lakosság integrációja Azerbajdzsánban. Eközben Jerevánban több ezer tüntető gyűlt össze az utcán, hogy elítéljék az örmény kapitulációt és Hegyi-Karabah elvesztését. Kérdéses az is, hogy milyen szerep hárul a jövőben az orosz békefenntartókra. Jelenleg a lakosság evakuálásában vesznek részt, később azonban teljesen kiszorulhatnak a térségből.

A mostani konfliktusban ráadásul több orosz békefenntartó is meghalhatott.

Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a harcokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy Moszkva álláspontja szerint Azerbajdzsán nem sértett nemzetközi jogot a támadással, mivel de jure a saját területükön hajtottak végre műveleteket.

Csütörtökön több jelentés is érkezett arról, hogy kiújultak a harcok a szerdai tűzszünetet követően, mivel az örmények biztonsági garanciákat követelnek, és csak ezt követően hajlandóak teljesen letenni a fegyvert. Az örmények emellett azzal vádoltak Bakut, hogy megsértették a korábban megkötött tűzszüneti megállapodást, ezt viszont az azeriek tagadták.