Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nincs olyan, hogy iszlamista baloldal, hirdetik az iszlamista baloldaliak, és genderelmélet sem létezik, mint ahogy azt a genderelmélet hívei, például François Hollande szocialista kormányának oktatási minisztere, Najat Vallaud-Belkacem nemrég azt állította, miközben elrendelte a genderelmélet oktatását a nemzeti oktatási tantervben. Elképesztő, hogy a baloldal mennyire revizionista, sőt negligáló tud lenni, amikor az antiszemitákkal való kapcsolatainak szépítéséről van szó!
- írja Onfray, majd olyan holokauszttagadókat sorol fel, akik mind a baloldalról jönnek, ahogy Onfray fogalmaz: „ők találták fel a tagadást".
Ide sorolja például a szocialistából kommunistává lett Paul Rassinier-t a Munkásinternacionálé francia ágának képviselőjét, vagy Robert Faurisson-t, közismert holokauszttagadót, Maurice Audin-t, aki többek között az Algériai Felszabadítási Front tagjaként küzdött Algéria függetlenségéért. Ők mind a „baloldalról jöttek" - mondja Onfray, majd további példákat hoz fel.
1978. december 29-én a Le Monde, vagyis a „jó modorú baloldal" szócsöve, Faurisson-tól közölt egy cikket „Le problème des chambres à gaz ou la rumeur d'Auschwitz („A gázkamrák problematikája, avagy az auschwitzi pletyka") címmel. Ez az újság már akkor is ráérzett a vita "valódi" lényegére!
- emeli ki Onfray a Le Monde gyalázatos cikkét, majd jön a folytatás. „Sok holokauszttagadó ma az igazi baloldalnak tekinthető szélsőbaloldalon található. Pierre Guillaume, a „La Vieille Taupe" szélsőbalos könyvesbolt alapítója holokauszttagadó és revizionista szövegeket terjesztett. Ezek után nem nehéz belátni, hogy a baloldal miért követeli magának a történelemírás monopóliumát a médiában, az egyetemeken, a könyvkiadásban és a kutatásban: sok a rejtegetnivalója.
Michel Onfray négy, beszédes példát hoz ennek alátámasztására.
A 19. századi szocialisták, köztük Marx (vegyük csak alapul „A zsidókérdéshez" című írását), de Proudhon, Fourier, Leroux és Blanqui is mind antiszemiták voltak, és egyenlőségjelet tettek a tőke, a kapitalizmus, a pénz, a proletariátus kizsákmányolása és a zsidók közé. Ők adják a mai baloldali antiszemitizmus nyelvezetét, mégpedig az anticionizmus tollába öltöztetve.
1895-ös áprilisi algériai útja során (a francia baloldal által körülrajongott) Jean Jaurès a következőket írta a zsidó emberekről - így gyalázkodott:
az uzsora, a fáradhatatlan kereskedelmi tevékenység és a politikai befolyással való visszaélés révén (a zsidók) fokozatosan monopolizálják a vagyont, a kereskedelmet és a közhivatalokat [...]. Ők ellenőrzik a sajtó és a komoly pénzintézetek nagy részét, és amikor éppen nem tudják befolyásolni a választókat, akkor a választott képviselőket befolyásolják.
Három évvel később, hírhedté vált, visszataszító tivoli beszédében Jaurès megismételte:
jól tudjuk, hogy a koncentrált, szenvedélyes, kifinomult zsidó fajt mindig egyfajta nyereségvágyó láz emészti, és amikor nem a prófécia erejével [...], akkor különös ügyességével kezeli a kapitalizmust, ami nem más, mint a rablás, a hazugság, az átverés és a zsarolás mechanizmusa.
A cikk folytatódik, lapozzon!
