Már megint óriásit hibázott a német kormány

A német politikai döntéshozók mindmáig hivatalosan nem ismerik el, hogy az idén áprilisban leállított utolsó három atomerőművi egység nélkülözhetetlen volt a villamosenergia-ellátás biztonságához. Erre utal a Bild német napilap egy német minisztériumok közötti e-mail kiszivárogtatásával, amely bizonyítja, hogy a német nagypolitika csak a saját érdekeit képviseli az emberek és/vagy a német ipar alapvető érdekei helyett. Mindeközben Robert Habeck német gazdasági miniszter is elismerte, hogy a német jólét hanyatlóban van.

A német napilap birtokába került egy belső e-mailváltás a Környezetvédelmi és a Gazdasági Minisztérium sajtóirodái között, ami egyértelműen azt támasztja alá, hogy az utóbbi minisztérium is a kezdetektől fogva tisztában volt azzal, hogy az atomerőművek további üzemeltetése esetén olcsóbb lett volna a villamos energia.

A kiszivárgott e-mail szó szerint erről szól:

...az atomerőművek további működésének a (kisebb) gázmegtakarításon túl további két előnye is van: csökken a villamos energia ára és biztonságosabbá válik a hálózat működése. Mivel a Neckarwestheim és az Isar2 Németország déli részén található (és mindig üzemel), ezért jelentősen csökkentik a hálózati szűk keresztmetszeteket...

Mindez azt bizonyítja, amit a szakemberek mindig is állítottak:

az atomerőművek üzemeltetése biztonságosabb és olcsóbb villamosenergia-ellátást tesz lehetővé.

A Gazdasági Minisztérium e-mailje Forrás: BILD

Ennek ellenére történt meg a német atomerőművek leállítása, aminek a következményeiről többek között itt, itt és itt olvashat. A német atomellenesség odáig fajult, hogy például a tavalyi év elején a német köztévé képet hamisított, és füstöt retusált egy atomerőmű fölé. Valóban úgy tűnik, hogy a német nagypolitikát nem a nemzeti érdekek vezérlik.

A következményekről már maga Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímaügyi miniszter is beszélt, amikor nemrég bemutatta az „ipari stratégiát". Véleménye szerint:

elveszítjük az ipart, és ezért nemcsak a munkaadókat és az ágazatokat, hanem a jólét jelentős részét is.

Sőt, a hivatalos német kormánylap egész egyszerűen „létünket veszélyeztető energiaárakat" említ. A miniszter adóbevételekből származó eurómilliárdokkal szeretné stabilizálni a vegyipar, az autóipar és az acélipar számára a támogatott villamosenergia-árat.

Növekvő függőség és árak

Aktuális adatok szerint Németország az utolsó három atomerőművi egység leállítása óta masszívan és folyamatosan importra szorul a környező országokból. A számok azt mutatják, hogy a németek idén novemberig összesen 48,5 TWh-t importáltak és 34 TWh-t exportáltak, tehát az importtöbblet 14,5 TWh volt.

A legtöbb import az atomenergiát is alkalmazó országokból, például Franciaországból, Belgiumból és Csehországból érkezett. Éppen ezért az sem meglepő, hogy az Agora Energiawende kielemezte az import összetételét, és arra a megállapításra jutott, hogy a legtöbb – 12,6 TWh import villamos energia – atomerőművekből származik, tehát az atomenergia részaránya a német villamosenergia-fogyasztásban meghaladja a 4 százalékot. Ez több, mint az utolsó három atomerőművi egység leállítása előtti arány.

Robert Habeck, német gazdasági miniszter Forrás: Michael Kappeler/dpa

Magyarul:

a németek „otthon" nem szeretnek atomerőműveket üzemeltetni, de az ellátásbiztonság garantálása érdekében szívesen használják a szomszédos országok atomerőműveiben megtermelt villamos energiát.

Ráadásul Németország átlagosan mintegy 110 eurót fizet megawattóránként, miközben az exportált áram ára csak 74 euró. Ami azt is jelenti, hogy

idén több mint 5 milliárd eurót költöttek importra, és csak 3 milliárd folyt be az exportból.

A különbség eddig több mint 2 milliárd euró. Ezt a többletet a fogyasztóknak kell kifizetni.

A háztartási villamosenergia-árak a több milliárd eurós szövetségi támogatás ellenére is tovább fognak nőni, pedig már idén szeptemberben egy német lakossági fogyasztói átlagár 40 eurócent/kWh, azaz átszámítva közel 150 forint/kWh volt. 2024-ben országosan csak a háztartások rendszerhasználati díjai átlagosan 11 százalékkal fognak növekedni, ami természetesen megnöveli a végfelhasználói árat, hiszen ez a díjelem a villamosenergia-ár közel 25 százaléka.

Mindez azt jelzi, hogy

a német kormányzat tisztában volt azzal, hogy az atomerőművek további üzemeltetése számos előnnyel járt volna, de mégsem ezt az utat választotta.

Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője