Ukrajna gazdasága 2024-ben összeomolhat, hacsak nyugati támogatói nem tömik be pénzzel a költségvetésen tátongó hatalmas lyukat – mondta a Politicónak adott interjúban az ország pénzügyminisztere.
Szerhij Marcsenko szerint északkeleti szomszédunknak 29 milliárd dollárnyi pluszforrásra van szüksége, különben olyan gazdasági válságba kerül, amelynek a hatásai Európát is megrengetik majd.
Decemberben jár le az Ukrajnának nyújtott EU-s segély utolsó részlete. Az Európai Bizottság idejekorán beígért Kijevnek újabb 50 milliárd eurót, amelyet 4 év alatt folyósítana.
A feltételes mód oka Magyarország és Szlovákia eddigi határozott ellenkezése. Az új szlovák kormány Robert Fico vezetésével a rendszerszintű ukrán korrupció miatt nem szavazza meg a segélyt, míg hazánk a korrupciós aggályok mellett az ukrajnai magyar kisebbség életét külön nehezítő ukrán nyelvtörvényt kifogásolja, ezért változatlanul nemet mond a támogatásra.
Az uniós segélycsomaghoz mind a 27 tagállam beleegyezésére szükség van, így jelenleg erősen kétséges, hogy azt össze lehet-e egyáltalán állítani.
A problémát fokozza, hogy az Egyesült Államok immár hónapok óta pusztán ígérgetni tudja Kijevnek az újabb, csillagászati összegű segélyt; a kongresszus republikánus része azonban nem engedi egyelőre megszavazni azt.
A jövő végképp homályos: az izraeli háború kitörése óta jól láthatóan megváltozott a segélyezési prioritás Washingtonban, így egyre esélyesebb, hogy Európa egyedül marad az ukrajnai háború finanszírozásával és az állam lélegeztetőgépen tartásával.
Az IMF a tavalyi 30 százalékos GDP-zuhanás után az idei év végéig óvatosan 2 százalékos növekedést prognosztizál, ami tragikus előjel a 2024-es ukrán büdzsé számára. Marcsenko őszintén bevallotta: a költségvetési kiadásaik felét (mintegy 42 milliárd dollár) a háborús kiadások emésztik fel, a másik felét (43 milliárd dollárt) egy az egyben a Nyugatnak kell állnia.
Ez az az összeg, amelyből az ukrán állam gyakorlatilag még működni tud, ez maga a lélegeztetőgép.
Az IMF-hitel, Nagy-Britannia és Japán felajánlásai nagyjából 10 milliárdot fedeznek, 4 milliárdot Ukrajna innen-onnan még össze tud kaparni, a hiányzó 29 milliárd dollárt várja tehát Zelenszkij Washingtonból és Brüsszelből – ám az év végéhez közeledve még egyik fél sem tud többet adni a puszta ígéretnél.
„Jövő év elejétől szükségünk van a pénzre" – jelentette ki egyszerűen az ukrán tárcavezető, hozzátéve, hogy a késlekedés az EU részéről az egész kontinens számára is végzetes lehet, a kijevi összeomlás ugyanis szerinte újabb energia- és inflációs válságot gerjeszthet.
Marcsenko külön szóba hozta az orosz zárolt jegybanki vagyont, amelynek einstandolása kapcsán szinte a háború kitörése óta megy a vita – teljesen eredménytelenül.
A legutóbbi ötlet szerint a mintegy 200 milliárdos, Belgiumban befagyasztott orosz állami pénz befektetéséből származó kamatot adóztatnák meg, ám az ottani miniszterelnök harciassága éppen a napokban párolgott el, mondván: a lépésnek valóban olyan utóhatásai lehetnek, amely negatívan befolyásolná a pénzpiacot, így inkább nem kapkodják el a dolgot, és tovább gondolkodnak.
Marcsenko ezt nem így gondolja. Mint mondta, a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egésze Ukrajnát illeti, így
Kijev igényt tart a G7-es országok (és az EU) területén zárolt mind a 300 milliárd dollárra, a kamatok megadóztatása csupán mellékes apróságként kerülhet szóba.
Amit az ukrán kormány követel, egészen biztosan nem fog megvalósulni. Pillanatnyilag még a kamatok adóztatásával szemben is akkora ellenállás alakult ki (élén az Európai Központi Bankkal), amelyet már Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság sem képes befolyásolni.
Marad tehát a lebegtetés és a várakozás: az idővel egyenes arányban Ukrajna pénze is fogy, jelenleg azonban nem tisztázott, honnan fog kapni elegendő összeget ahhoz, hogy januárban egyáltalán működtetni tudja az államot - írja a Mandiner.