Kazahsztán is az atomenergiában látja a jövőt

Jelenleg egy új atomreneszánsz bontakozik ki a világban. Egyre több ország tervezi meghosszabbítani a már működő atomerőműveinek üzemidejét, illetve új atomerőművi egységek építését. Kazahsztánban sincs ez másként, ahol az évtizedek óta működő kutatóreaktor után atomerőművi egységet/egységeket tervezni építeni. Ezek üzemanyagával biztosan nem lesz gond, hiszen a globális uránellátás szempontjából stratégiai jelentőséggel bír a Magyarországnál huszonnyolcszor nagyobb területű közép-ázsiai ország. Többek között ez derült ki a világ legfiatalabb, a nagykorúság határát átlépett milliós nagyvárosában, Asztanában megtartott atomenergetikai tanácskozáson. A mindössze két évtized alatt a semmiből felépített új kazah fővárosban „Az atomenergia mint az energia- és technológiai szuverenitás biztosításának egyik mechanizmusa" címet viselte az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen magyar szakértőként én is felszólalhattam.

Kazahsztán, Asztana Forrás: Hárfás Zsolt

Hazánkban nemzetstratégiai jelentőségű az atomenergia

Az asztanai panelbeszélgetésen beszámoltam a magyarországi energetikai helyzetről, az előttünk álló kihívásokról és a hazai nukleáris kapacitás fenntartásának és fejlesztésének nemzetstratégiai szerepéről. Kiemeltem, hogy Magyarországon a négy orosz VVER-440 típusú egységgel megépült Paksi Atomerőmű stratégiai jelentőséggel bír, hiszen a tavalyi évben is a hazai áramtermelés közel felét biztosította. Magyarországon az atomerőműben megtermelt áram a legolcsóbb, ezért is lehet fenntartani a rezsicsökkentést, amelynek eredményeképpen az Európai Unióban a magyar háztartási fogyasztók fizetik a legkevesebbet a villamos energiáért. A Paksi Atomerőmű jelentőségét jelzi az is, hogy a magyar országgyűlés elvi hozzájárulását adta a második üzemidő-hosszabbításhoz.

A tanácskozáson elhangzott, hogy Kazahsztán is folyamatosan importra szorul, ráadásul egyes térségeiben még így is előfordulnak áramszünetek, ezért tanácsos lenne két új paksihoz hasonló blokk építése ott is. Elmondtam, hogy Paks II. nálunk is nélkülözhetetlen, az éves import részaránya mintegy 25-30 százalékra adódik, sőt, egyes

időszakokban már most is kevés lenne az új atomerőmű termelése a 40-50 százalékot is meghaladó importarány miatt. Ez már most is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz. Friss példaként megemlítettem, hogy november 24-én, a délutáni órákban az import mintegy 3500 MW-ra adódott (Paks II. teljesítménye csak 2400 MW lesz).

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Forrás: Hárfás Zsolt

A magyar villamosenergia-igények várhatóan a jövőben jelentősen növekednek, miközben erőművek fognak kiesni a termelésből, valamint az európai villamosenergia-rendszer is kapacitáshiányos lesz, ezért az importlehetőségek nagymértékben be fognak szűkülni, vagy meg fognak szűnni.

Fontos gondolatként kiemeltem, hogy Magyarország a blokktípus kiválasztásakor a nukleáris biztonságot és megbízhatóságot tartotta a legfontosabb követelménynek, azaz a megépülő két új blokknak meg kell felelniük a fukusimai atomerőmű-balesetet követően foganatosított, a korábbinál is szigorúbb nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek. Mindezen feltételeknek csak az orosz Roszatom által ajánlott 3+ generációs, VVER-1200 blokktípus felel(t) meg. Emellett fontos szempont az is, hogy a technológia szállítója szakmailag meggyőző referenciákkal rendelkezik a tervezés, az építés, az üzemeltetés és a karbantartás terén, illetve a fejlesztésekben is az élen jár. Többek között ezért esett a választás az orosz 3+ generációs, VVER-1200-as egységekre, amelyek biztonságát a NAÜ mellett az Európai Bizottság is elismeri.

Asztana, Elnöki Palota Forrás: Hárfás Zsolt

Kazahsztán a legfontosabb uránkitermelő

Kazahsztán a globális uránkitermelés szempontjából stratégiai jelentőségű, hiszen tavaly a globális termelés 43 százaléka ebből az országból származott. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok elenyésző szereppel bír az uránbányászat terén: részesedése mindössze 0,15 százalék, ezért szinte 100 százalékban importra szorul. Nem túl meglepő módon a dúsítotturán-import 50 százaléka Oroszországból, illetve két szovjet utódállamból – Kazahsztánból és Üzbegisztánból – származik.

Ugyanakkor az ország egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül a villamosenergia-ellátás tekintetében, hiszen folyamatosan 2500-3000 MW importra szorul, miközben az elöregedő, 70 százalékban szenet és 20 százalékban gázt használó erőművek jelentős ellátásbiztonsági kockázatot is hordoznak a környezetszennyezés mellett. Előfordul, hogy meghibásodások miatt télen egész térségek maradnak ilyenkor áram nélkül. Ezért a kazah kormányzat célul tűzte ki az energiamix zöldítését. Mindezek miatt kormányzati szinten felmerült egy új atomerőmű építésének gondolata az országban, amely lehet nagy, de akár kis moduláris erőmű is.

November elején Asztanában, Kazahsztán fővárosában Petőfi Sándorról neveztek el egy utcát. A felavatáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett. Forrás: Hárfás Zsolt

Az már most is jól látható, hogy Kazahsztánnak számos atomerőmű-építésekben érdekelt ország – Franciaország, Kína, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Oroszország – ajánlja saját technológiáját. Nemrég egy kazahsztáni illetékes bejelentette, hogy az Egyesült Államok két, moduláris technológiára épülő projektet javasolt, de ezeket elvetették az üzemelő referenciaerőművek hiánya miatt. Ezzel szemben a kazah energiaügyi minisztérium vezetője november elején elmondta, hogy Oroszországban a nukleáris technológiák a legbiztonságosabbak és a leghatékonyabbak, ezért „tisztában vagyunk az orosz technológia versenyelőnyével".

Ez a gondolat köszönt vissza a kerekasztal-beszélgetés során a magyar, az orosz, a kazah, a fehérorosz és a török szakértőinek véleményében is, hiszen mindannyian az orosz atomtechnológia piacérettségét és kiforrottságát, valamint a Roszatom mint szállító megbízhatóságát emelték ki.

A VVER-1200 technológia biztonságos és kipróbált. Jelenleg már hat ilyen egység áll kereskedelmi üzemben és számos áll építés alatt, és legalább 60 éven keresztül képes olcsó és klímabarát módon villamos energiát termelni. Az orosz Roszatom minden külföldi beruházása esetében maximálisan figyelembe veszi a helyi adottságokat, lehetőségeket és igényeket. Ezt tükrözi az is, hogy 10 országban 33 blokkra van megrendelése, kettő közülük Magyarországon, Pakson épül.

Hárfás Zsolt

atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője